Budai krónika: Różnice pomiędzy wersjami

Z Felczak story
Przejdź do nawigacji Przejdź do wyszukiwania
(Utworzono nową stronę "Kategoria:2w Kategoria:Strony przetłumaczone z węgierskiej Wikipedii {{Uwaga| |strona = https://hu.wikipedia.org/wiki/Budai_kr%C3%B3nika |autorzy = https://hu...")
 
 
Linia 1: Linia 1:
−
[[Kategoria:2w]]
+
[[Kategoria:1w]]
 
[[Kategoria:Strony przetłumaczone z węgierskiej Wikipedii]]
 
[[Kategoria:Strony przetłumaczone z węgierskiej Wikipedii]]
 
{{Uwaga|
 
{{Uwaga|
Linia 19: Linia 19:
 
[[Plik:Chronica Hungarorum kolofon Andrea Hess 1473 junius 5.jpg|thumb|340px|A Chronica Hungarorum [[kolofon]]ja: ''„Finita Bude anno Domini MCCCCLXXIII in vigilia penthecostes: per Andrea Hess”'']]
 
[[Plik:Chronica Hungarorum kolofon Andrea Hess 1473 junius 5.jpg|thumb|340px|A Chronica Hungarorum [[kolofon]]ja: ''„Finita Bude anno Domini MCCCCLXXIII in vigilia penthecostes: per Andrea Hess”'']]
  
−
A '''Budai krónika''' egy [[latin nyelv]]ű [[krónika (műfaj)|krónika]], melynek eredeti címe: ''[[Chronica Hungarorum]]'' ''(A magyarok krónikája)''.<ref>[http://oszkdk.oszk.hu/storage/00/00/18/34/dd/1/pdf/low.pdf Chronica Hungarorum latin és magyar nyelven]</ref>
+
'''Budai krónika''' (pol. ''Kronika Budy'') to łacińska kronika z oryginalnym tytułem: Chronica Hungarorum (Kronika Węgrów). [1]
  
−
A [[14. század]]ban létrejött krónikaszerkesztmény egyik változata, mely az [[I. Károly magyar király|I. Károly]]-kori János budai [[Minoriták|minorita]] barát művét tartotta fenn hívebben, a [[Képes krónika]] szövegénél rövidebb. Róla nevezték el a közel azonos szöveget tartalmazó [[kódex]]eket a Budai Krónika krónikacsaládjának (legkorábbi az [[Acephalus-kódex|Acephalus-]] és a [[Zsámboki-kódex]]). A hunokról szóló rész közvetve [[Kézai Simon]] [[Gesta Hungarorum]]ából származik.
+
A '''Budai krónika''' egy [[latin nyelv]]ű [[krónika (műfaj)|krónika]], melynek eredeti címe: ''[[Chronica Hungarorum]]'' ''(A magyarok krónikája)''.<ref>[http://oszkdk.oszk.hu/storage/00/00/18/34/dd/1/pdf/low.pdf Chronica Hungarorum latin és magyar nyelven]</ref>
  
−
A budai [[minoriták|minorita]] szerző művéhez a szerkesztő hozzáillesztette a [[Ferences rend|ferences]] [[szerzetes]] [[Küküllei János]] által írt [[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos]]-életrajzot, az [[1382]]–[[1468]] közti esztendőkre pedig vázlatos ismertetéssel egészítette ki. A krónika vége kétségtelenül [[Hess András]] munkája.
+
Jedna z wersji kroniki wydanej w XIV wieku, która wierniej podtrzymywała dzieło przyjaciela mniejszości Jánosa z okresu Karola I w Budzie, jest krótsza niż tekst kroniki Képes. Kodeksy zawierające prawie ten sam tekst zostały nazwane jego imieniem jako Rodzina Kronik Kroniki Budy (najwcześniejsze były kody Acephalus i Zsámboki). Część o Hunach pochodzi pośrednio od Simona Gesty Hungarorum z Kézai.
  
−
[[1473]]. [[június 5.|június 5-én]], [[pünkösd]] előestéjén került ki Hess András [[Buda (történelmi település)|budai]] nyomdájának első termékeként, egyben az első [[Magyarország]]on nyomtatott [[könyv]] volt. Más nemzeteknél ritkán fordult elő, hogy első [[nyomtatvány]]ként világi könyveket jelentessenek meg. Terjedelme hetven [[fólió]]. [[Hess András]] a mű előszavában leírta, hogy [[Karai László]] budai prépost, [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] római követe hívta Budára. A költségeket is Kárai állta. Tíz fönnmaradt példánya ismert.
+
A [[14. század]]ban létrejött krónikaszerkesztmény egyik változata, mely az [[I. Károly magyar király|I. Károly]]-kori János budai [[Minoriták|minorita]] barát művét tartotta fenn hívebben, a [[Képes krónika]] szövegénél rövidebb. Róla nevezték el a közel azonos szöveget tartalmazó [[kódex]]eket a Budai Krónika krónikacsaládjának (legkorábbi az [[Acephalus-kódex|Acephalus-]] és a [[Zsámboki-kódex]]). A hunokról szóló rész közvetve [[Kézai Simon]] [[Gesta Hungarorum]]ából származik.
  
−
A mű megjelenését követő években  a délnémet nyelvterületen több kéziratos másolat is készült a szövegéről.  Az egyiket [[1481]] szeptemberében [[Bécs]]ben fejezte be [[Johann Menestarffer]]. Egy másikat [[Nürnbergi Krónika|Hartmann Schedel]] (akit az [[1493]]-ban megjelent [[Nürnbergi Krónika|Világkrónika]] tett igen híressé) [[1480]]-ban [[Amberg]]ben másolta le, feltehetően a nürnbergi Scheurl-könyvtárban őrzött korabeli kéziratról.
+
Redaktor dodał biografię Lajosa Nagya napisaną przez franciszkańskiego mnicha Jánosa Küküllei do dzieła mniejszościowego autora z Budy i uzupełnił ją szkicowym opisem z lat 1382-1468. Koniec kroniki to niewątpliwie dzieło Andrása Hessa.
 +
 
 +
A budai [[minoriták|minorita]] szerző művéhez a szerkesztő hozzáillesztette a [[Ferences rend|ferences]] [[szerzetes]] [[Küküllei János]] által írt [[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos]]-életrajzot, az [[1382]]–[[1468]] közti esztendőkre pedig vázlatos ismertetéssel egészítette ki. A krónika vége kétségtelenül [[Hess András]] munkája.
 +
 
 +
Została wydana w przeddzień Zielonych Świąt 5 czerwca 1473 roku jako pierwszy produkt drukarni Andrása Hessa w Budzie, była też pierwszą książką wydrukowaną na Węgrzech. W innych krajach rzadko wydawano książki świeckie jako pierwsze wydanie. Obejmuje siedemdziesiąt folio. W przedmowie do dzieła András Hess opisał, że burmistrz Budy László Karai został zaproszony do Budy przez rzymskiego ambasadora króla Macieja. Koszty zostały również poniesione przez Kárai. Znanych jest dziesięć ocalałych okazów.
 +
 
 +
[[1473]]. [[június 5.|június 5-én]], [[pünkösd]] előestéjén került ki Hess András [[Buda (történelmi település)|budai]] nyomdájának első termékeként, egyben az első [[Magyarország]]on nyomtatott [[könyv]] volt. Más nemzeteknél ritkán fordult elő, hogy első [[nyomtatvány]]ként világi könyveket jelentessenek meg. Terjedelme hetven [[fólió]]. [[Hess András]] a mű előszavában leírta, hogy [[Karai László]] budai prépost, [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] római követe hívta Budára. A költségeket is Kárai állta. Tíz fönnmaradt példánya ismert.
 +
 
 +
W latach następujących po opublikowaniu pracy, kilka kopii rękopisu jego tekstu powstało w południowo-niemieckim obszarze językowym. Jeden został ukończony we wrześniu 1481 roku w Wiedniu przez Johanna Menestarffera. Drugi został skopiowany przez Hartmanna Schedela (rozsławiony przez World Chronicle opublikowaną w 1493 r.) W Ambergu w 1480 r., Prawdopodobnie ze współczesnego rękopisu przechowywanego w Bibliotece Scheurla w Norymberdze.
 +
 
 +
A mű megjelenését követő években  a délnémet nyelvterületen több kéziratos másolat is készült a szövegéről.  Az egyiket [[1481]] szeptemberében [[Bécs]]ben fejezte be [[Johann Menestarffer]]. Egy másikat [[Nürnbergi Krónika|Hartmann Schedel]] (akit az [[1493]]-ban megjelent [[Nürnbergi Krónika|Világkrónika]] tett igen híressé) [[1480]]-ban [[Amberg]]ben másolta le, feltehetően a nürnbergi Scheurl-könyvtárban őrzött korabeli kéziratról.
 +
 
 +
Tak więc w tych latach istniało poważne zainteresowanie historią Węgrów w III., Który był w prawie ciągłej wrogości do króla Macieja. Na ziemiach cesarza Fryderyka. Aby zaspokoić rosnące zainteresowanie zagranicy, kilka lat później egzemplarz nie był już dostępny. Wtedy iz tego powodu te kopie zostały wykonane z przedmową Hessa, ale bez kalafonii.
 +
 
 +
Komoly érdeklődés mutatkozott tehát ezekben az években a magyarok története iránt a Mátyás királlyal szinte állandó ellenségeskedésben álló [[III. Frigyes német-római császár|III. Frigyes császár]] országaiban. A növekvő külföldi érdeklődés kielégítésére néhány esztendővel később már nem is állt rendelkezésre példány. Ekkor és ezért készültek az említett másolatok Hess előszavával, de a [[kolofon]] nélkül.
 +
 
 +
Kopie są przechowywane w następujących zbiorach:
 +
 +
Példányait az alábbi gyűjtemények őrzik:
  
−
Komoly érdeklődés mutatkozott tehát ezekben az években a magyarok története iránt a Mátyás királlyal szinte állandó ellenségeskedésben álló [[III. Frigyes német-római császár|III. Frigyes császár]] országaiban. A növekvő külföldi érdeklődés kielégítésére néhány esztendővel később már nem is állt rendelkezésre példány. Ekkor és ezért készültek az említett másolatok Hess előszavával, de a [[kolofon]] nélkül.
 
  
−
Példányait az alábbi gyűjtemények őrzik:
 
 
*[[Budapest]], [[Országos Széchényi Könyvtár]] – Inc. 326.  
 
*[[Budapest]], [[Országos Széchényi Könyvtár]] – Inc. 326.  
 
*Budapest, [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]] Könyvtára – Inc. 10.  
 
*Budapest, [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]] Könyvtára – Inc. 10.  
Linia 49: Linia 65:
 
*Wien, Österreichische Natinalbibliothek
 
*Wien, Österreichische Natinalbibliothek
  
−
==Jegyzetek==
+
==Przypisy==
−
{{jegyzetek}}
+
{{izvori}}
−
==További információk==
+
 
 +
== Więcej Informacji ==
 
*[http://real-eod.mtak.hu/8724/ A Budai Krónika : A legrégibb hazai nyomtatványnak a M. N. Múzeum Könyvtárában levő példánya után készült lenyomata. Ranschburg Gusztáv Nyomdája, Budapest, 1900.]
 
*[http://real-eod.mtak.hu/8724/ A Budai Krónika : A legrégibb hazai nyomtatványnak a M. N. Múzeum Könyvtárában levő példánya után készült lenyomata. Ranschburg Gusztáv Nyomdája, Budapest, 1900.]
  
−
==Források==
+
== Źródła ==
 
*[[Tevan Andor]]: ''A könyv évezredes útja'', [[Gondolat Kiadó|Gondolat Könyvkiadó]], Bp, 1984. 119-159. o.
 
*[[Tevan Andor]]: ''A könyv évezredes útja'', [[Gondolat Kiadó|Gondolat Könyvkiadó]], Bp, 1984. 119-159. o.
 
*Borsa Gedeon: ''A hazai ősnyomtatványok változatai'', [[Országos Széchényi Könyvtár|OSZK]], 1998.  
 
*Borsa Gedeon: ''A hazai ősnyomtatványok változatai'', [[Országos Széchényi Könyvtár|OSZK]], 1998.  
Linia 62: Linia 79:
 
{{portál|középkor}}
 
{{portál|középkor}}
  
−
{{DEFAULTSORT:Budaikronika}}
+
{{SORTUJ:Budaikronika}}
−
[[Kategória:Magyar krónikák]]
+
 
−
[[Kategória:15. századi könyvek]]
+
[[Kategoria:Historia]]
 +
[[Kategoria:Historia Królestwa Węgier]]
 +
[[Kategoria:Kroniki]]
 +
[[Kategoria:Kroniki węgierskie]]

Aktualna wersja na dzień 13:42, 1 mar 2021

Strona Autorzy Nota
[1] [2] Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku węgierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku węgierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach.
Plik:Chronica Hungarorum Hess András 1473. június 5.jpg
Két latin nyelvű nyomtatott fólió aZ 1473-ban készült Budai krónikából Chronica Hungarorum
Plik:Chronica Hungarorum kolofon Andrea Hess 1473 junius 5.jpg
A Chronica Hungarorum kolofonja: „Finita Bude anno Domini MCCCCLXXIII in vigilia penthecostes: per Andrea Hess”

Budai krónika (pol. Kronika Budy) to łacińska kronika z oryginalnym tytułem: Chronica Hungarorum (Kronika Węgrów). [1] 

A Budai krónika egy latin nyelvű krónika, melynek eredeti címe: Chronica Hungarorum (A magyarok krónikája).[1]

Jedna z wersji kroniki wydanej w XIV wieku, która wierniej podtrzymywała dzieło przyjaciela mniejszości Jánosa z okresu Karola I w Budzie, jest krótsza niż tekst kroniki Képes. Kodeksy zawierające prawie ten sam tekst zostały nazwane jego imieniem jako Rodzina Kronik Kroniki Budy (najwcześniejsze były kody Acephalus i Zsámboki). Część o Hunach pochodzi pośrednio od Simona Gesty Hungarorum z Kézai. 

A 14. században létrejött krónikaszerkesztmény egyik változata, mely az I. Károly-kori János budai minorita barát művét tartotta fenn hívebben, a Képes krónika szövegénél rövidebb. Róla nevezték el a közel azonos szöveget tartalmazó kódexeket a Budai Krónika krónikacsaládjának (legkorábbi az Acephalus- és a Zsámboki-kódex). A hunokról szóló rész közvetve Kézai Simon Gesta Hungarorumából származik.

Redaktor dodał biografię Lajosa Nagya napisaną przez franciszkańskiego mnicha Jánosa Küküllei do dzieła mniejszościowego autora z Budy i uzupełnił ją szkicowym opisem z lat 1382-1468. Koniec kroniki to niewątpliwie dzieło Andrása Hessa. 

A budai minorita szerző művéhez a szerkesztő hozzáillesztette a ferences szerzetes Küküllei János által írt Nagy Lajos-életrajzot, az 1382–1468 közti esztendőkre pedig vázlatos ismertetéssel egészítette ki. A krónika vége kétségtelenül Hess András munkája.

Została wydana w przeddzień Zielonych Świąt 5 czerwca 1473 roku jako pierwszy produkt drukarni Andrása Hessa w Budzie, była też pierwszą książką wydrukowaną na Węgrzech. W innych krajach rzadko wydawano książki świeckie jako pierwsze wydanie. Obejmuje siedemdziesiąt folio. W przedmowie do dzieła András Hess opisał, że burmistrz Budy László Karai został zaproszony do Budy przez rzymskiego ambasadora króla Macieja. Koszty zostały również poniesione przez Kárai. Znanych jest dziesięć ocalałych okazów. 

1473. június 5-én, pünkösd előestéjén került ki Hess András budai nyomdájának első termékeként, egyben az első Magyarországon nyomtatott könyv volt. Más nemzeteknél ritkán fordult elő, hogy első nyomtatványként világi könyveket jelentessenek meg. Terjedelme hetven fólió. Hess András a mű előszavában leírta, hogy Karai László budai prépost, Mátyás király római követe hívta Budára. A költségeket is Kárai állta. Tíz fönnmaradt példánya ismert.

W latach następujących po opublikowaniu pracy, kilka kopii rękopisu jego tekstu powstało w południowo-niemieckim obszarze językowym. Jeden został ukończony we wrześniu 1481 roku w Wiedniu przez Johanna Menestarffera. Drugi został skopiowany przez Hartmanna Schedela (rozsławiony przez World Chronicle opublikowaną w 1493 r.) W Ambergu w 1480 r., Prawdopodobnie ze współczesnego rękopisu przechowywanego w Bibliotece Scheurla w Norymberdze. 

A mű megjelenését követő években  a délnémet nyelvterületen több kéziratos másolat is készült a szövegéről.  Az egyiket 1481 szeptemberében Bécsben fejezte be Johann Menestarffer. Egy másikat Hartmann Schedel (akit az 1493-ban megjelent Világkrónika tett igen híressé) 1480-ban Ambergben másolta le, feltehetően a nürnbergi Scheurl-könyvtárban őrzött korabeli kéziratról.

Tak więc w tych latach istniało poważne zainteresowanie historią Węgrów w III., Który był w prawie ciągłej wrogości do króla Macieja. Na ziemiach cesarza Fryderyka. Aby zaspokoić rosnące zainteresowanie zagranicy, kilka lat później egzemplarz nie był już dostępny. Wtedy iz tego powodu te kopie zostały wykonane z przedmową Hessa, ale bez kalafonii. 

Komoly érdeklődés mutatkozott tehát ezekben az években a magyarok története iránt a Mátyás királlyal szinte állandó ellenségeskedésben álló III. Frigyes császár országaiban. A növekvő külföldi érdeklődés kielégítésére néhány esztendővel később már nem is állt rendelkezésre példány. Ekkor és ezért készültek az említett másolatok Hess előszavával, de a kolofon nélkül.

Kopie są przechowywane w następujących zbiorach: 

Példányait az alábbi gyűjtemények őrzik:


15. századi kéziratos másolatok őrhelyei:

  • Budapest, Eötvös József Kollégium könyvtára (Menestarffer-féle)
  • München, Bayerische Staatsbibliothek (Schedel-féle)
  • Wien, Österreichische Natinalbibliothek

Przypisy

  1. ↑ Chronica Hungarorum latin és magyar nyelven

Więcej Informacji

Źródła

  • Tevan Andor: A könyv évezredes útja, Gondolat Könyvkiadó, Bp, 1984. 119-159. o.
  • Borsa Gedeon: A hazai ősnyomtatványok változatai, OSZK, 1998.
  • Magyar Könyvszemle, 1988. 1–19.
  • Farkas Gábor Farkas: A Budai Krónika in: Iskolakultura 2012. 11. sz. Online hozzáférés
  • Kertész Balázs: A 14. századi magyarországi krónikaszerkesztmények utóélete a késő középkorban. Századok, 150. pp. 473-499., 2016
Źródło: „http://natusiewicz.pl/felczak/index.php?title=Budai_krónika&oldid=51082”