Kanizsai II. János: Różnice pomiędzy wersjami

Z Felczak story
Przejdź do nawigacji Przejdź do wyszukiwania
 
(Nie pokazano 6 pośrednich wersji utworzonych przez tego samego użytkownika)
Linia 14: Linia 14:
 
  |-style="vertical-align:top;"
 
  |-style="vertical-align:top;"
 
  |
 
  |
 +
{|
 +
|
 +
|}
 +
 +
ojciec Kanizsai I. János
 +
 +
matka Gilétfi de Pozsega Nn
 +
 +
rodzeństwo
 +
 +
Kanizsai I. Miklós, Lőrinc, Kanizsai II. István
 +
 +
'''János II. Kanizsai''' (* 1350, † 30 maja 1418), wegierski szlachcic, duchowny katolicki. [[Biskup Egeru]], a następnie [[arcybiskup Ostrzyhomia]] w latach 1387-1418. Brał udział w kilku wyprawach wojennych z królem [[Zygmunt]]em. Był dwukrotnie zamieszany w jego nieudane obalenie, ale król ułaskawił go. Pod koniec życia stał sie ponownie osobą zaufaną Zygmunta.
 +
 +
== Pochodzenie rodziny ==
 +
 +
Rodzina [[Kanizsai]] pochodzi z klanu z [[Osl]]. Jego ojcem był [[Kanizsai I. János|Janusz I]], który wraz z bratem [[Kanizsai István|Stefanem]], późniejszym [[Biskup Zagrzebia|biskupem Zagrzebia]], wziął udział w [[Neapolitańska kampania Ludwika Wielkiego|wyprawie do Neapolu]] pod przewodnictwem króla [[I. Lajos|Ludwika Wielkiego]] (1347–1350) i odniósł znaczące zasługi w toczących się tam bitwach.
 +
 +
== Życiorys ==
 +
 +
Nazwy rodziny Kanizsai zostały nazwane na cześć Janosa Kanizsai (II.) W tabelach genealogicznych [mj 1]. Jest wymieniony w źródłach historycznych od 1367 roku. Jego ojcem był János Kanizsai, ''[[ispán]]'' komitatów [[Vas]] i [[Zala]] (1330–1369), a jego matka była córką Miklósa Gilétfiego, Pozsegai. Arcybiskup miał dwóch braci: [[Kanizsai Istvána|Stefana]], [[Odźwierny|odźwiernego królewskiego]] i [[Kanizsai Miklós|Mikołaja]], [[Mistrz skarbu|mistrza skarbu]].<ref>http://genealogy.euweb.cz/hung/kaniszai.html</ref>
 +
 +
W latach 1374–78 studiował na uniwersytecie w Padwie i przez ostatnie dwa lata był rektorem uniwersytetu. Po powrocie został [[Biskup Egeru|biskupem Egeru]] przy wsparciu królowej (od 1384 r.). Został [[Arcybiskup Ostrzyhomia|arcybiskupem Ostrzyhomia]] w 1387 r. i utrzymywał tę największą godność kościelną aż do śmierci. Był pierwszym arcybiskupem Esztergom, którego papież [[Bonifacy IX]] uhonorował „godnością urodzonego ambasadora Apostolskiej Stolicy Apostolskiej” w 1394 r. I był pierwszym arcybiskupem Esztergom.<ref>A magyar prímás ma is gyakorol követi jogokat.</ref>
 +
 +
John Kanizsa i Ilosvay Leustak, palatyn kraju wraz ze swoimi żołnierzami w 1395 roku, zapobiegli buntowi przeciwko polskim góralom Jadwigi.<ref>Nagy Lajos király leánya Mária királynő egy tragikus lovasbalesetben meghalt és húga Hedvig Lengyelország királynője volt nem hagyott fel magyarországi trónigényével. De miután magyarországi párthívei nem értek el eredményt, ezért Hedvig végleg felhagyott trónkövetelési terveivel.</ref> Jako bliski wierzący, było. Pozostał z Zygmuntem w ucieczce po bitwie po Nikopolem.
 +
 +
<small><small>Kanizsai János és [[Ilosvay Leusták]] az ország nádora 1395-ben csapataikkal megakadályozták, hogy [[Hedvig lengyel királynő]] mellett kiálló felvidéki nemesség nyílt lázadást robbantson ki.
 +
Szoros híveként Zsigmond király oldalán harcolt 1396-ban a [[Nikápolyi csata|nikápolyi vesztes csatában]], amely Zsigmond első politikai kudarca volt. A csatavesztés után, a menekülésben is Zsigmond mellett maradt. </small></small>
 +
 +
Egyik értelmi szerzője volt Lackfi (II.) István erdélyi vajda és unokaöccse Lackfi (III.) István főlovászmester meggyilkolásának 1397-ben.<ref group=mj>Ezzel a kettős gyilkossággal elveszítették korábbi hatalmukat és a család is hamarosan kihalt.</ref> Zsigmond király a család vagyonát elkobozta és nagy részét Kanizsai János kapta meg.
 +
Az 1400-as évek elején a Zsigmond ellen szövetkező ellenzéki mozgalmak egyik szervezője volt.<ref group=mj>A mozgalom másik vezetője Bebek Detre nádor volt.</ref>
 +
 +
1401. áprilisában a [[A Zsigmond király elleni összeesküvés és fogsága 1401-ben|király elleni lázadás]] vezetője volt, amely során a királyt fogságba ejtették Budán és a [[Szent Korona-tan|Szent Korona]] nevében<ref>Legimitációs problémák merültek fel, ezért az ellenzéki bárok ligája az ország koronájára hivatkozva próbált uralkodni</ref>  kancellári címmel az országtanács vezetőjeként kormányoztak.<ref group=mj>Egyik fő céljuk az volt, hogy a király híveit megfosztják vagyonuktól és száműzik az országból.</ref> [[II. Ulászló lengyel király|II. Jagelló Ulászló lengyel királynak]] ajánlották fel a magyar koronát, de az nem fogadta el. [[Garai Miklós (nádor, 1366–1433)|Garai Miklós nádor]] kiszabadította a királyt a fogságból, aki megkegyelmezett Kanizsai püspöknek. A Garay vezette [[Siklósi-liga]], mint főúri szövetség Luxembourgi Zsigmond királyságát megmentette. Kanizsai tovább szervezkedett a király ellen és csatlakozott a [[László nápolyi király|Nápolyi Lászlót]] királlyá<ref group=mj>Az Anjou-ház utolsó nagyreményű személye</ref> választó főúr újabb ellenzéki szervezkedéshez, akit 1403. augusztus 5-én [[Zára|Zárában]] királlyá koronáztak. Elbukott ez az ellenzéki szervezkedés is, de Zsigmond újra amnesztiát adott Kanizsai Jánosnak. De ennek már ára volt, le kellett mondani főkancellári címéről, az esztergomi várát is át kellett adni, valamint az érsekség jövedelmét is 1407-ig más kezelte.<ref>Birtokait és az érsekség jövedelmét [[Stiborici Stibor]] kezelte.</ref>
 +
 +
Az 1410-es évek elején újra Zsigmond bizalmas emberei közé került. Visszahelyezték érseki jogaiba, majd német-római főkancellárrá nevezték ki. Érdemi hatalommal járó beosztást azonban már nem kapott. Amikor Zsigmond hosszabb ideig távol volt az országtól – mint német–római császár – Garai nádorral együtt töltötték be a magyarországi helytartóságot. [[1417]]-ben részt vett a nagy jelentőségű [[konstanzi zsinat]]on is.<ref group=mj>A zsinatra érkezéskor Zsigmond fogadta fényes kísérettel.</ref>
 +
 +
== Pamięć o nim ==
 +
 +
Mária założyła kaplicę w Ostrzyhomiu.
 +
 +
== Megjegyzések ==
 +
<references group=mj/>
 +
== Hivatkozások ==
 +
{{jegyzetek|oszlopok=2}}
 +
 +
==Források==
 +
* {{Nagy Iván|5}}
 +
* {{citlib |szerző=Mályusz Elemér |cím= Zsigmond király uralma Magyarországon  |hely= Budapest |év=1984 |kiadás=}}
 +
* {{citlib |szerző=Kollányi Frigyes |cím=Esztergombi kanonok 1100-1900 |hely=Esztergom |év=1900 |kiadás= }}
 +
* {{citper |periodika= Hadtörténeti Közlemények |szerző=V. Molnár László |cím=Adalékok a Kanizsai család és névadó várak Mohács előtti történetéhez
 +
|alcím= |hely=Budapest | év=1987 | kiadás=Hadtörténeti Intézet| url= }}
 +
* {{citlib |szerző=Reiszig Ede |cím=A Kanizsaiak a Xv. században |hely= |év=1941 |kiadás=Turul}}
  
 +
{{clear}}
 +
{{uralkodó|cim=Egri püspök|
 +
|link=Egri püspökök listája|
 +
|elozo=[[Ónodi Czudar Imre]]|
 +
|kovetkezo=[[Czikó István]]|
 +
|évek=1384–1387
 +
|előzőfelirat=Előde
 +
|következőfelirat=Utóda
 +
}}
  
 
|
 
|
−
 
 
{{Kardynał infobox
 
{{Kardynał infobox
 
  |imię i nazwisko            = Kanizsai II. János
 
  |imię i nazwisko            = Kanizsai II. János
Linia 39: Linia 99:
 
|przyczyna śmierci =  
 
|przyczyna śmierci =  
 
|miejsce spoczynku =  
 
|miejsce spoczynku =  
−
  |1. funkcja                = Biskup Egeru '''Zagrzbia'''
+
  |1. funkcja                = Biskup Egeru
−
  |1. funkcja - okres        =  
+
  |1. funkcja - okres        = 1384–1387
 
  |2. funkcja                = Arcybiskup Ostrzyhomia
 
  |2. funkcja                = Arcybiskup Ostrzyhomia
−
  |2. funkcja - okres        =  
+
  |2. funkcja - okres        = 1387–1418
−
  |3. funkcja                = Arcybiskup Ostrzyhomia
+
  |3. funkcja                =  
 
  |3. funkcja - okres        =  
 
  |3. funkcja - okres        =  
−
  |4. funkcja                = Arcybiskup Ostrzyhomia
+
  |4. funkcja                =  
 
  |4. funkcja - okres        =  
 
  |4. funkcja - okres        =  
 +
 
  |wyznanie                  = [[Kościół katolicki|katolickie]]
 
  |wyznanie                  = [[Kościół katolicki|katolickie]]
 
  |kościół                    = [[Kościół łaciński|rzymskokatolicki]]
 
  |kościół                    = [[Kościół łaciński|rzymskokatolicki]]
Linia 72: Linia 133:
 
}}
 
}}
 
|}
 
|}
−
 
−
ojciec Kanizsai I. János
 
−
 
−
matka Gilétfi de Pozsega Nn
 
−
 
−
rodzeństwo
 
−
 
−
Kanizsai I. Miklós, Lőrinc, Kanizsai II. István
 
−
 
−
 
−
'''Kanizsai (II.) János''' ([[1350]]. ? – [[1418]]. [[május 30.]]) egri püspök, majd esztergomi érsek volt 1387-1418 között. Több hadi cselekményben vett részt Zsigmond király mellett. Kétszer is részt vett sikertelen megbuktatásában, de a király megkegyelmezett neki. Élete végén Zsigmond bizalmi embere lett ismét.
 
−
 
−
==Család származása==
 
−
 
−
A [[Kanizsai család]] az [[Osl nemzetség]]ből ered. Apja [[Kanizsai (I.) János]] volt, aki testvérével, [[Kanizsai (I.) István|Istvánnal]] – aki később zágrábi püspök lett – együtt vett részt a [[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos király]] vezette nápolyi hadjáratban (1347–50), és az ottani csatákban jelentős érdemeket szerzett.
 
−
 
−
==Élete==
 
−
 
−
Nazwy rodziny Kanizsai zostały nazwane na cześć Janosa Kanizsai (II.) W tabelach genealogicznych [mj 1]. Jest wymieniony w źródłach historycznych od 1367 roku. Jego ojcem był János Kanizsai, biskup Vas i Zala (1330–1369), a jego matka była córką Miklósa Gilétfiego, Pozsegai. Arcybiskup miał dwóch braci: Istvána Kanizsai, portiera i Miklósa Kanizsai, mistrza porucznika. [1]
 
−
 
−
<small><small>A Kanizsai család nemzékrendi<ref group=mj>Forrásként megjelölt [[Nagy Iván (történész)|Nagy Iván]] könyvének alcíméből véve</ref> tábláiban Kanizsai (II.) János névvel szerepel. 1367-től szerepel a történeti forrásokban. Édesapja Kanizsai János, vasi és zalai ispán (1330-69), édesanya Pozsegai Gilétfi Miklós lánya volt. Az érseknek két fivére volt: [[Kanizsai (II.) István|Kanizsai István]] ajtónállómester és [[Kanizsai Miklós (tárnokmester)|Kanizsai Miklós]] tárnokmester.<ref>http://genealogy.euweb.cz/hung/kaniszai.html</ref> </small></small>
 
−
 
−
W latach 1374–78 studiował na uniwersytecie w Padwie i przez ostatnie dwa lata był rektorem uniwersytetu. Po powrocie został biskupem Egeru przy wsparciu królowej (od 1384 r.). Został arcybiskupem Esztergom w 1387 r. I utrzymywał tę największą godność kościelną aż do śmierci. Był pierwszym arcybiskupem Esztergom, którego IX. Papież Bonifacy został uhonorowany „godnością urodzonego ambasadora Apostolskiej Stolicy Apostolskiej” w 1394 r. I był pierwszym arcybiskupem Esztergom [2].
 
−
 
−
<small><small>1374-78 között a padovai egyetemen tanult és az utolsó két évben az egyetem rektora volt. Hazatérése után a királyné támogatásával egri püspök lett (1384-től). 1387-ben lett Esztergom érseke és ezt a legnagyobb egyházi méltóságot egészen haláláig betöltötte. Ő volt az első esztergomi érsek, akit, [[IX. Bonifác pápa]]  "az apostoli szentszék született követének" méltóságával tüntette ki 1394-ben, és ő volt az első [[prímás]]i címet viselő esztergomi érsek.<ref>A magyar prímás ma is gyakorol követi jogokat.</ref> </small></small>
 
−
 
−
John Kanizsa i Ilosvay Leustak, palatyn kraju wraz ze swoimi żołnierzami w 1395 roku, zapobiegli buntowi przeciwko polskim góralom Jadwigi. [Mj 2] Jako bliski wierzący, było. Pozostał z Zsigmondem w ucieczce po bitwie.
 
−
 
−
<small><small>Kanizsai János és [[Ilosvay Leusták]] az ország nádora 1395-ben csapataikkal megakadályozták, hogy [[Hedvig lengyel királynő]] mellett kiálló felvidéki nemesség nyílt lázadást robbantson ki.<ref group=mj>Nagy Lajos király leánya Mária királynő egy tragikus lovasbalesetben meghalt és húga Hedvig Lengyelország királynője volt nem hagyott fel magyarországi trónigényével. De miután magyarországi párthívei nem értek el eredményt, ezért Hedvig végleg felhagyott trónkövetelési terveivel.</ref>
 
−
Szoros híveként Zsigmond király oldalán harcolt 1396-ban a [[Nikápolyi csata|nikápolyi vesztes csatában]], amely Zsigmond első politikai kudarca volt. A csatavesztés után, a menekülésben is Zsigmond mellett maradt. </small></small>
 
−
 
−
Egyik értelmi szerzője volt Lackfi (II.) István erdélyi vajda és unokaöccse Lackfi (III.) István főlovászmester meggyilkolásának 1397-ben.<ref group=mj>Ezzel a kettős gyilkossággal elveszítették korábbi hatalmukat és a család is hamarosan kihalt.</ref> Zsigmond király a család vagyonát elkobozta és nagy részét Kanizsai János kapta meg.
 
−
Az 1400-as évek elején a Zsigmond ellen szövetkező ellenzéki mozgalmak egyik szervezője volt.<ref group=mj>A mozgalom másik vezetője Bebek Detre nádor volt.</ref>
 
−
 
−
1401. áprilisában a [[A Zsigmond király elleni összeesküvés és fogsága 1401-ben|király elleni lázadás]] vezetője volt, amely során a királyt fogságba ejtették Budán és a [[Szent Korona-tan|Szent Korona]] nevében<ref>Legimitációs problémák merültek fel, ezért az ellenzéki bárok ligája az ország koronájára hivatkozva próbált uralkodni</ref>  kancellári címmel az országtanács vezetőjeként kormányoztak.<ref group=mj>Egyik fő céljuk az volt, hogy a király híveit megfosztják vagyonuktól és száműzik az országból.</ref> [[II. Ulászló lengyel király|II. Jagelló Ulászló lengyel királynak]] ajánlották fel a magyar koronát, de az nem fogadta el. [[Garai Miklós (nádor, 1366–1433)|Garai Miklós nádor]] kiszabadította a királyt a fogságból, aki megkegyelmezett Kanizsai püspöknek. A Garay vezette [[Siklósi-liga]], mint főúri szövetség Luxembourgi Zsigmond királyságát megmentette. Kanizsai tovább szervezkedett a király ellen és csatlakozott a [[László nápolyi király|Nápolyi Lászlót]] királlyá<ref group=mj>Az Anjou-ház utolsó nagyreményű személye</ref> választó főúr újabb ellenzéki szervezkedéshez, akit 1403. augusztus 5-én [[Zára|Zárában]] királlyá koronáztak. Elbukott ez az ellenzéki szervezkedés is, de Zsigmond újra amnesztiát adott Kanizsai Jánosnak. De ennek már ára volt, le kellett mondani főkancellári címéről, az esztergomi várát is át kellett adni, valamint az érsekség jövedelmét is 1407-ig más kezelte.<ref>Birtokait és az érsekség jövedelmét [[Stiborici Stibor]] kezelte.</ref>
 
−
 
−
Az 1410-es évek elején újra Zsigmond bizalmas emberei közé került. Visszahelyezték érseki jogaiba, majd német-római főkancellárrá nevezték ki. Érdemi hatalommal járó beosztást azonban már nem kapott. Amikor Zsigmond hosszabb ideig távol volt az országtól – mint német–római császár – Garai nádorral együtt töltötték be a magyarországi helytartóságot. [[1417]]-ben részt vett a nagy jelentőségű [[konstanzi zsinat]]on is.<ref group=mj>A zsinatra érkezéskor Zsigmond fogadta fényes kísérettel.</ref>
 
−
 
−
==Emlékezete==
 
−
Esztergomban Mária kápolnát alapított.
 
−
 
−
== Megjegyzések ==
 
−
<references group=mj/>
 
−
== Hivatkozások ==
 
−
{{jegyzetek|oszlopok=2}}
 
−
 
−
==Források==
 
−
* {{Nagy Iván|5}}
 
−
* {{citlib |szerző=Mályusz Elemér |cím= Zsigmond király uralma Magyarországon  |hely= Budapest |év=1984 |kiadás=}}
 
−
* {{citlib |szerző=Kollányi Frigyes |cím=Esztergombi kanonok 1100-1900 |hely=Esztergom |év=1900 |kiadás= }}
 
−
* {{citper |periodika= Hadtörténeti Közlemények |szerző=V. Molnár László |cím=Adalékok a Kanizsai család és névadó várak Mohács előtti történetéhez
 
−
|alcím= |hely=Budapest | év=1987 | kiadás=Hadtörténeti Intézet| url= }}
 
−
* {{citlib |szerző=Reiszig Ede |cím=A Kanizsaiak a Xv. században |hely= |év=1941 |kiadás=Turul}}
 
−
 
−
{{clear}}
 
−
{{uralkodó|cim=Egri püspök|
 
−
|link=Egri püspökök listája|
 
−
|elozo=[[Ónodi Czudar Imre]]|
 
−
|kovetkezo=[[Czikó István]]|
 
−
|évek=1384–1387
 
−
|előzőfelirat=Előde
 
−
|következőfelirat=Utóda
 
−
}}
 
  
  

Aktualna wersja na dzień 14:13, 1 mar 2021

Strona Autorzy Nota
[1] [2] Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku węgierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku węgierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach.

ojciec Kanizsai I. János

matka Gilétfi de Pozsega Nn

rodzeństwo

Kanizsai I. Miklós, Lőrinc, Kanizsai II. István

János II. Kanizsai (* 1350, † 30 maja 1418), wegierski szlachcic, duchowny katolicki. Biskup Egeru, a następnie arcybiskup Ostrzyhomia w latach 1387-1418. Brał udział w kilku wyprawach wojennych z królem Zygmuntem. Był dwukrotnie zamieszany w jego nieudane obalenie, ale król ułaskawił go. Pod koniec życia stał sie ponownie osobą zaufaną Zygmunta.

Pochodzenie rodziny

Rodzina Kanizsai pochodzi z klanu z Osl. Jego ojcem był Janusz I, który wraz z bratem Stefanem, późniejszym biskupem Zagrzebia, wziął udział w wyprawie do Neapolu pod przewodnictwem króla Ludwika Wielkiego (1347–1350) i odniósł znaczące zasługi w toczących się tam bitwach.

Życiorys

Nazwy rodziny Kanizsai zostały nazwane na cześć Janosa Kanizsai (II.) W tabelach genealogicznych [mj 1]. Jest wymieniony w źródłach historycznych od 1367 roku. Jego ojcem był János Kanizsai, ispán komitatów Vas i Zala (1330–1369), a jego matka była córką Miklósa Gilétfiego, Pozsegai. Arcybiskup miał dwóch braci: Stefana, odźwiernego królewskiego i Mikołaja, mistrza skarbu.[1]

W latach 1374–78 studiował na uniwersytecie w Padwie i przez ostatnie dwa lata był rektorem uniwersytetu. Po powrocie został biskupem Egeru przy wsparciu królowej (od 1384 r.). Został arcybiskupem Ostrzyhomia w 1387 r. i utrzymywał tę największą godność kościelną aż do śmierci. Był pierwszym arcybiskupem Esztergom, którego papież Bonifacy IX uhonorował „godnością urodzonego ambasadora Apostolskiej Stolicy Apostolskiej” w 1394 r. I był pierwszym arcybiskupem Esztergom.[2]

John Kanizsa i Ilosvay Leustak, palatyn kraju wraz ze swoimi żołnierzami w 1395 roku, zapobiegli buntowi przeciwko polskim góralom Jadwigi.[3] Jako bliski wierzący, było. Pozostał z Zygmuntem w ucieczce po bitwie po Nikopolem. 

Kanizsai János és Ilosvay Leusták az ország nádora 1395-ben csapataikkal megakadályozták, hogy Hedvig lengyel királynő mellett kiálló felvidéki nemesség nyílt lázadást robbantson ki.

Szoros híveként Zsigmond király oldalán harcolt 1396-ban a nikápolyi vesztes csatában, amely Zsigmond első politikai kudarca volt. A csatavesztés után, a menekülésben is Zsigmond mellett maradt.

Egyik értelmi szerzője volt Lackfi (II.) István erdélyi vajda és unokaöccse Lackfi (III.) István főlovászmester meggyilkolásának 1397-ben.[mj 1] Zsigmond király a család vagyonát elkobozta és nagy részét Kanizsai János kapta meg. Az 1400-as évek elején a Zsigmond ellen szövetkező ellenzéki mozgalmak egyik szervezője volt.[mj 2]

1401. áprilisában a király elleni lázadás vezetője volt, amely során a királyt fogságba ejtették Budán és a Szent Korona nevében[4] kancellári címmel az országtanács vezetőjeként kormányoztak.[mj 3] II. Jagelló Ulászló lengyel királynak ajánlották fel a magyar koronát, de az nem fogadta el. Garai Miklós nádor kiszabadította a királyt a fogságból, aki megkegyelmezett Kanizsai püspöknek. A Garay vezette Siklósi-liga, mint főúri szövetség Luxembourgi Zsigmond királyságát megmentette. Kanizsai tovább szervezkedett a király ellen és csatlakozott a Nápolyi Lászlót királlyá[mj 4] választó főúr újabb ellenzéki szervezkedéshez, akit 1403. augusztus 5-én Zárában királlyá koronáztak. Elbukott ez az ellenzéki szervezkedés is, de Zsigmond újra amnesztiát adott Kanizsai Jánosnak. De ennek már ára volt, le kellett mondani főkancellári címéről, az esztergomi várát is át kellett adni, valamint az érsekség jövedelmét is 1407-ig más kezelte.[5]

Az 1410-es évek elején újra Zsigmond bizalmas emberei közé került. Visszahelyezték érseki jogaiba, majd német-római főkancellárrá nevezték ki. Érdemi hatalommal járó beosztást azonban már nem kapott. Amikor Zsigmond hosszabb ideig távol volt az országtól – mint német–római császár – Garai nádorral együtt töltötték be a magyarországi helytartóságot. 1417-ben részt vett a nagy jelentőségű konstanzi zsinaton is.[mj 5]

Pamięć o nim

Mária założyła kaplicę w Ostrzyhomiu.

Megjegyzések

  1. ↑ Ezzel a kettős gyilkossággal elveszítették korábbi hatalmukat és a család is hamarosan kihalt.
  2. ↑ A mozgalom másik vezetője Bebek Detre nádor volt.
  3. ↑ Egyik fő céljuk az volt, hogy a király híveit megfosztják vagyonuktól és száműzik az országból.
  4. ↑ Az Anjou-ház utolsó nagyreményű személye
  5. ↑ A zsinatra érkezéskor Zsigmond fogadta fényes kísérettel.

Hivatkozások

  1. ↑ http://genealogy.euweb.cz/hung/kaniszai.html
  2. ↑ A magyar prímás ma is gyakorol követi jogokat.
  3. ↑ Nagy Lajos király leánya Mária királynő egy tragikus lovasbalesetben meghalt és húga Hedvig Lengyelország királynője volt nem hagyott fel magyarországi trónigényével. De miután magyarországi párthívei nem értek el eredményt, ezért Hedvig végleg felhagyott trónkövetelési terveivel.
  4. ↑ Legimitációs problémák merültek fel, ezért az ellenzéki bárok ligája az ország koronájára hivatkozva próbált uralkodni
  5. ↑ Birtokait és az érsekség jövedelmét Stiborici Stibor kezelte.

Források

Szablon:Uralkodó

Kanizsai II. János
Arcybiskup Ostrzyhomia
Plik:Bakocz Tamas archbishop 2.jpg
Kraj działania Królestwo Węgier
w unii personalnej
z Królestwem Chorwacji
Urodziny ok. 1350
Śmierć 30 maja 1418
Biskup Egeru
Okres sprawowania 1384–1387
Arcybiskup Ostrzyhomia
Okres sprawowania 1387–1418
Wyznanie katolickie
Kościół rzymskokatolicki
Źródło: „http://natusiewicz.pl/felczak/index.php?title=Kanizsai_II._János&oldid=51094”