Segesvárszék: Różnice pomiędzy wersjami

Z Felczak story
Przejdź do nawigacji Przejdź do wyszukiwania
(Utworzono nową stronę "Kategoria:3w Kategoria:Strony przetłumaczone z węgierskiej Wikipedii {{Uwaga| |strona = https://hu.wikipedia.org/wiki/Segesv%C3%A1rsz%C3%A9k |autorzy = https:...")
 
Linia 47: Linia 47:
 
==Települései==
 
==Települései==
 
(Zárójelben a német név szerepel.)
 
(Zárójelben a német név szerepel.)
 +
 +
Siedziba Sighisoara miała w swoim składzie następujące miejscowości:
 +
 +
'''Górne siedzenie:'''
 +
 +
{| {{széptáblázat}}
 +
! Nazwa rumuńska
 +
! Nazwa niemiecka
 +
! Nazwa węgierska
 +
|-
 +
| ''[[Daneș]]'' || ''[[Dunesdorf]]'' || ''[[Danos]]''
 +
|-
 +
| ''[[Hoghilag]]'' || ''[[Halwelagen]]'' || ''[[Holdvilag]]''
 +
|-
 +
| ''[[Laslea]]'' || ''[[Großlasseln]]'' || ''[[Szászszentlászlo]]''
 +
|-
 +
| ''[[Prod]]'' || ''[[Pruden]]'' || ''[[Prod]]''
 +
|-
 +
| ''[[Seleuș]]'' || ''[[Großalisch Seieus]]'' || ''[[Kemenynagyszöllös]]<br>[[Nagyszöllös]]’’
 +
|-
 +
| ''[[Sighișoara]]'' || ''[[Schäßburg]]'' || ''[[Segesvár]]''
 +
|-
 +
| ''[[Țeline]]'' || ''[[Woßling]]'' || ''[[Pusztacelina]]<br>[[Vaslek]]''
 +
|-
 +
|}
 +
 +
Scaunul inferior:
 +
 +
'''Dolne siedzenie:'''
 +
 +
{| {{széptáblázat}}
 +
! Nazwa rumuńska
 +
! Nazwa niemiecka
 +
! Nazwa węgierska
 +
|-
 +
| ''[[Archita]]'' || ''[[Artkeden]]<br>[[Erkeden]]'' || ''[[Erked]]''
 +
|-
 +
| ''[[Bunești]]<br>[[Bundorf]]'' || ''[[Bodendorf]]'' || ''[[Szászbuda]]''
 +
|-
 +
| ''[[Brădeni]]<br>[[Hendorf]]'' || ''[[Henndorf]]'' || ''[[Hégen]]''
 +
|-
 +
| ''[[Daia]]'' || ''[[Denndorf]]<br>[[Dellendorf]]'' || ''[[Szászdálya]]''
 +
|-
 +
| ''[[Beia]]'' || ''[[Meeburg]]'' || ''[[Homoródbene]]''
 +
|-
 +
| ''[[Saschiz]]'' || ''[[Kreisd]]'' || ''[[Szászkézd]]''
 +
|-
 +
| ''[[Netuș]]'' || ''[[Neithausen]]'' || ''[[Netus]]''
 +
|-
 +
| ''[[Roadeș]]'' || ''[[Radeln]]'' || ''[[Rádos]]''
 +
|-
 +
| ''[[Apold]]'' || ''[[Trappold]]<br>[[Trapolden]]'' || ''[[Apold]]''
 +
|-
 +
| ''[[Șaeș]]'' || ''[[Schaas]]'' || ''[[Segesd]]''
 +
|-
 +
|}
 +
 +
 +
 
* '''[[Apold]]''' ''(Trappold)'' 1869-ben  1216 szász és oláh lakosa volt 294 házban.
 
* '''[[Apold]]''' ''(Trappold)'' 1869-ben  1216 szász és oláh lakosa volt 294 házban.
 
* '''[[Dános]]''' ''(Dunesdorf)'' 1786-ban 733 lakosa volt 135 házban, 151 családban (Fogarasban), 1869-ben 1413 oláh és szász lakosa volt 297 házban.
 
* '''[[Dános]]''' ''(Dunesdorf)'' 1786-ban 733 lakosa volt 135 házban, 151 családban (Fogarasban), 1869-ben 1413 oláh és szász lakosa volt 297 házban.

Wersja z 09:32, 9 mar 2021

Strona Autorzy Nota
[1] [2] Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku węgierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku węgierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach.
Plik:Stuhl Schäßburg.svg
Scaunul Sighișoarei în secolul al XV-lea
Plik:Rumunia, Sighişoara DSCF7185.jpg
Segesvár, az egykori Segesvárszék központja

Segesvárszék (németül Schässburger Stuhl) különleges közigazgatási egység volt a Magyar Királyságban, Erdélyben: az erdélyi szász székek egyike, mely a 13. századtól 1876-ig állt fenn. 1891-ben területe 553,7 km², 1891-ben lakóinak száma 27 280 fő, székhelye Segesvár volt.

Fekvése

bélyegkép|jobbra|250px|Segesvárszék térképe A Nagy-Küküllő bal és jobb partján, keskeny sávban terült el. Szomszédai nyugaton Medgyesszék és Fehér, Felső-Fehér vármegyék egyik szigete, délnyugaton Nagysinkszék, délkeleten Kőhalomszék, keleten Udvarhelyszék, északkeleten Fehér ill. Felső-Fehér vármegye egy másik szigete, északon Küküllő vármegye volt.

Története

bélyegkép|balra|120px|Segesvárszék címere A szász székekről II. András király 1224-i kiváltságlevele az Andreanum tett említést. A kiváltságlevél a király és a szász telepesek viszonyát szabályozta. 7, illetve ténylegesen Szebennel együtt 8 szász székre vonatkozott: Újegyház, Szászváros, Kőhalom, Nagysink, [Szerdahely, Segesvár, (Szász)Sebes székhelyekre. (Lásd még: Erdélyi szász univerzitás.)

Segesvárszék nevét 1349-ben a szász székek közös gyűlésén kelt oklevél említette először, majd 1355-ben Szebenszék és a hozzá tartozó Hétszék nevében rendelkeztek.

Segesvár vára a 12. században, 1198 körül épült. Neve 1280-ban de Castro Sex, 1298-ban Schespurch, 1300-ban Segusvár, 1309-ben Segesburg, 1407-ben Segeswar, 1552-ben pedig Segesvarinum alakban volt említve.

1490-ből, Hunyadi Mátyás uralkodásának idejéből fennmaradt a Segesvár városa és a medgyesi és selyki székek közös hűségnyilatkozata, mely arról nyilatkozik, hogy ha Beatrix királynétól Hunyadi Mátyásnak törvényes gyermeke nem születik, halála után fiát, Corvin Jánost „igaz örökös urunkká fogadjuk”.

1545-ben, a reformáció idején a város és Segesvárszék lakossága lutheránus lett.

1785-ben II. József közigazgatási reformja Erdélyt 3 kerületre, abban 11 megyére osztotta, ekkor Segesvárszéket Küküllő és Fogaras vármegyébe sorolták.

1790–1849 között ismét önálló törvényhatóság, 1850-1860 között, a Bach-korszakban a Szebeni szász kerület része lett. 1861-ben Segesvárszék gyűléseit Segesváron tartotta. 1861-1876 között ismét önálló lett.

Az 1876. évi 13. törvénycikk a szász egyetem és a hétbírák vagyonát érintetlenül hagyta, és egyedül közművelődési célokra fordíthatónak rendelte. A vármegyerendezéskor az 1876. évi 33. törvénycikk Kőhalomszék, Medgyesszék, Nagysinkszék és Segesvárszék Nagy-Küküllő vármegye része lett, Segesvár városa pedig a 25 községből alakított segesvári járás székhelye lett. Bene és Erked községet Udvarhely vármegyébe osztották.

1870-ben 27.280 lakosa volt, melyből 15.481 (56,7%) evangélikus, 10.096 (37%) ortodox, 1.100 (4%) római katolikus, 293 (1,1%) református és 310 egyéb (főleg unitárius és görög katolikus) vallású volt. 57% német, 37% román és 5,5% magyar nemzetiségű.

Települései

(Zárójelben a német név szerepel.)

Siedziba Sighisoara miała w swoim składzie następujące miejscowości:

Górne siedzenie:

Nazwa rumuńska Nazwa niemiecka Nazwa węgierska
Daneș Dunesdorf Danos
Hoghilag Halwelagen Holdvilag
Laslea Großlasseln Szászszentlászlo
Prod Pruden Prod
Seleuș Großalisch Seieus Kemenynagyszöllös
Nagyszöllös’’
Sighișoara Schäßburg Segesvár
Țeline Woßling Pusztacelina
Vaslek

Scaunul inferior:

Dolne siedzenie:

Nazwa rumuńska Nazwa niemiecka Nazwa węgierska
Archita Artkeden
Erkeden		 Erked
Bunești
Bundorf		 Bodendorf Szászbuda
Brădeni
Hendorf		 Henndorf Hégen
Daia Denndorf
Dellendorf		 Szászdálya
Beia Meeburg Homoródbene
Saschiz Kreisd Szászkézd
Netuș Neithausen Netus
Roadeș Radeln Rádos
Apold Trappold
Trapolden		 Apold
Șaeș Schaas Segesd


  • Apold (Trappold) 1869-ben 1216 szász és oláh lakosa volt 294 házban.
  • Dános (Dunesdorf) 1786-ban 733 lakosa volt 135 házban, 151 családban (Fogarasban), 1869-ben 1413 oláh és szász lakosa volt 297 házban.
  • Erked (Arkeden) 1786-ban 916 fő 187 házban, 111 családban (Fogarasban), 1869-ben 1217 szász és oláh lakosa volt 278 házban.
  • Hégen (Hendorf) 1786-ban 899 lakosa volt 160 házban, 203 családban (Fogarasban), 1869-ben 1080 szász és oláh lakosa volt 276 házban.
  • Holdvilág (Halwelagen) 1786-ban 714 lakosa volt 137 házban, 178 családban (Küküllő megyébe osztva), 1869-ben 942 szász és oláh lakosa volt 218 házban.
  • Homoródbene avagy Bene (Mehburg) 1786-ban 601 lakosa volt 129 házban, 150 családban (Fogaras megyébe osztva). 1869-ben 744 szász és oláh lakosa volt 176 házban.
  • Keménynagyszőlős avagy Nagyszőllős (Gross-Alisch) 1786-ban 179 házban, 229 családban 863 fő (Küküllőben), 1869: 266 házban 1317 szász és oláh volt.
  • Mese vagy Musnafalva (Meschendorf) 1786-ban 707 lakosa volt 155 házban, 157 családban (Fogarasban), 1869-ben 705 szász és oláh lakosa volt 178 házban.
  • Miklóstelke (Klosdorf) 1786-ban 385 lakosa volt 82 házban, 88 családban (Fogarasban), 1869-ben 357 szász és oláh lakosa volt 103 házban.
  • Netus (Neithausen) 1786-ban 590 lakosa volt 119 házban, 185 családban (Fogarasban), 1869-ben 559 szász és oláh lakosa volt 126 házban.
  • Prod (Pruden) 1786-ban 429 lakosa volt 96 házban, 124 családban (Küküllőben), 1869-ben 564 szász és oláh lakosa volt 148 házban.
  • Pusztacelina avagy Celinapuszta (Wossling) 1869-ben 549 oláh lakosa volt 119 házban.
  • Rádos (Radeln) 1786-ban 628 lakosa volt 129 házban, 128 családban (Fogarasban), 1869-ben 708 szász és oláh lakosa volt 171 házban.
  • Segesd (Schaas) 1786-ban 777 lakosa volt 154 házban, 172 családban (Fogarasban), 1869-ben 1122 szász és oláh lakosa volt 254 házban.
  • Segesvár (Schässburg) szabad királyi város 1786-ban 5517 lakosa volt, 1080 házában, 1248 családban, 1869-ben 8207 szász, oláh és magyar lakosa volt 1577 házban.
  • Szászbuda (Bodendorf) 1786-ban 671 lakosa volt 156 házban, 155 családban (Fogarasban), 1869-ben 952 oláh és szász lakos élt itt 223 házban.
  • Szászdálya (Denndorf) 1786-ban 812 lakosa volt 140 házban, 169 családban (Fogarasban), 1869-ben 1390 szász és oláh lakosa volt 317 házban.
  • Szászkeresztúr (Deutsch-Kreuz) 1786-ban 851 lakos élt itt 188 házban, 193 családban (Fogarasban), 1869-ben 946 szász és oláh lakosa volt 209 házban.
  • Szászkézd (Kaisd) mezőváros 1786-ban 1435 lakosa volt 290 házban, 351 családban (Fogarasban), 1869-ben 2077 szász és oláh lakosa volt 504 házban.
  • Szászszentlászló (Gross Lasslen) 1786-ban 886 lakosa volt 177 házban, 199 családban, 1869-ben 1218 szász és oláh lakosa volt 282 házban.

Források


Kategória:Királyföld

Źródło: „http://natusiewicz.pl/felczak/index.php?title=Segesvárszék&oldid=52068”