Nagysinkszék

Strona	Autorzy	Nota
[1]	[2]	Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku węgierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku węgierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach.

Plik:Gross schenk 01.jpg Nagysink, Nagysinkszék egykori központja Plik:Grossschenker Stuhl.svg „Scaunul Cincului” în secolul al XV-lea 150px Nagysinkszék, másként Sinkszék vagy Nagy-Sinkszék (németül Stuhl Gross-Schenk) az erdélyi szászok földjének egyik széke volt. Fekvése Nyugatról Fehér vármegye, délről Fogarasföld, keletről Kőhalomszék, északról Segesvárszék határolta. Története bélyegkép|balra|120px|Nagysinkszék címere Nagysinkszék a Hortobágy folyó középső folyásának vízgyűjtő területén és az Olt között a 13. században az Erdélyi Királyságban, Erdély déli részén kialakult szász szék volt, Nagysink (Nagy-Sink) székhellyel. Területe 638,82 km², lakóinak száma az 1870-es adatokat figyelembe véve 23 970 volt. Neve egy 1478.VI.26-án kelt oklevélben tűnt fel először Margondor {Morgonda} Senk székben alakban (KmJkv 2268). További előfordulásai: 1861-ben Nagy-Sinkszék. Nagysinkszéket a Királyföldön telepített szász falvak alkották, az utóbb a szászok által Altland-nak nevezett részen. Az innen kirajzott telepesek szervezték meg később a szomszédos székeket is, melyek együtt alkották Hétszéket: északon Medgyes szék, Felső-Fehér vármegyében; északkeleten Segesvár szék, keleten Felső-Fehér vármegyében, Kőhalom szék, délen Fogaras vidék, nyugaton Újegyház szék, Felső-Fehér vármegyében és Medgyes szék határolta, és 1413-ban Fogarast is Nagysinkszékhez sorolták, ekkor mindkettő külön pecsétet is használt. 1469-ben Hunyadi Mátyás király a fogarasi kerületet Fehér vármegyéhez csatolta, ekkor alakulhatott ki törzsterülete. 1486-ban az Andreanum kiváltságainak kiterjesztésekor a 7 szász szék egyike volt. A reformáció idején, brassói hatásra itt is a lutheri eszméket terjesztették. 1540 november 1-én az egyetlen Nagysinken tartott országgyűlésen a jelenlévő szászok hűséget esküdtek Habsburg Ferdinándnak, de 1541 május 25-én a nagyselyki országgyűlésen I. Szulejmán szultán parancsára János Zsigmondot ismerték el uralkodónak. 1553-ban Nagysinken is a lutheránus szász egyház volt az egyeduralkodó, közben II. József Szeben megyéhez csatolta, csak 1790-ben kapta vissza önállóságát. 1850-ben a Nagyszebeni katonai kerület nagysinki körzete, 1857-ben a Szebeni kerület nagysinki járása. 1860-1876 között önálló volt, 1876-ban beosztották Nagy-Küküllő vármegyébe, ahol előbb a Nagysinki, 1890-1918 között pedig a Szentágotai járás része lett. 1870-ben 23.970 lakosa volt, melyből 12.621 (52,7%) evangélikus, 9.790 (40,8%) ortodox, 1.230 (5,1%) görög katolikus és 329 egyéb (főleg római katolikus) vallású volt. 53% német, 46% román és 1% magyar nemzetiségű. 1 Scaunul Cincului (în germană Grossschenker Stuhl, în maghiară Nagysink szék) avea în componență următoarele localități : Siedziba Piątki (po niemiecku Grossschenker Stuhl, po węgiersku Nagysink szék) składała się z następujących miejscowości: Nazwa rumuńska Nazwa niemiecka Nazwa węgierska Agnita Agneteln Szentágota Bărcuț Bekokten Brekokten Báránykút Boholț Bucholz Boholc Bruiu Braller Brulya Calbor Kaltbrunnen Kálbor Cincșor Kleinschenk Kissink Cincu Großschenk Nagysink Dealu Frumos Șulumberg Schönberg Lesses Gherdeal Gürteln Gerdály Iakobeni Iacăsdorf Jakobsdorf Jakabfalva Merghindeal Mergeln Mergental Morgonda Movile Hundrubechiu Hundertbücheln Szászhalom Noiștat Neustadt Újvaros Rodbav Rohrbach Nádpatak Ruja Roseln Rosental Rozsonda Seliștat Seligstadt Boldgváros Stejărișu Proștea Probstdorf Prepostfalva Șoarș Scharosch Schars Saros Nagysáros Șomartin Martinsberg Mártonhegy Toarcla Tarteln Tartlau Kisprázsmár Vărd Werd Vérd Veseud Zied Vessződ Települései Nagysink Nagysinkszék központja: - 1786-ban mezőváros, 2236 lakossal 453 házban. - 1850-ben 635 házból álló 2638 lakosú mezőváros. Lakosaiból 1475 szász, 808 román, 331 cigány, 8 örmény, 6 német, 1 magyar, 9 egyéb volt. Ebből 1453 evangélikus, 935 görögkeleti ortodox, 204 görögkatolikus, 46 római katolikus volt. - 1873-ban 2882 német és román lakosa volt. Báránykút - 1786-ban 998 lakosa volt 193 házban. - 1850-ben 1102 fő élt itt 270 házban, ebből 701 szász, 292 román, 106 cigány, 3 magyar volt, melyből 700 evangélikus, 391 görögkatolikus, 7 görög keleti ortodox, 4 római katolikus volt. - 1870-ben járási székhely is, ekkor 1136 német és román lakosa volt 272 házban. Boholc - 1786-ban 1104 lakosa és 237 háza volt. - 1850-ben 976 lakosa volt 263 házban, ebből 952 román, 24 cigány; melyből 936 görögkeleti ortodox, 40 görögkatolikus volt. - 1873-ban 1011 román lakosa volt 266 házban. Boldogváros - 1786-ban 672 lakosa volt 139 házban - 1850-ben 748 lakos 181 házban, ebből 443 szász, 222 román, 76 cigány, 6 német, 1 magyar volt. Ebből 447 evangélikus, 298 görögkeleti ortodox, 3 római katolikus. - 1873-ban 710 német és román lakosa volt 200 házban. Brulya - 1786-ban 835 lakosa volt, 158 házban. - 1850-ben 1020 lakosa volt, 244 házban. Ebből 616 szász, 284 román, 111 cigány, 7 német, 2 egyéb; 622 evangélikus, 395 görögkeleti, 3 római katolikus. - 1873-ban 1032 német és román lakosa volt 240 házzal. Gerdály - 1786-ban 79 házban 378 fő élt itt. - 1850-ben 444 főélt itt 105 házban. Ebből 315 szász, 87 román, 42 cigány; 315 evangélikus, 89 görögkeleti ortodox, 40 görögkatolikus. - 1873-ban 444 német és román lakosa volt 107 házban. Jakabfalva - 1786-ban 784 lakosa volt 167 házban. - 1850-ben 963 lakosa volt, 229 házban. Ebből 632 szász, 172 cigány, 137 román, 7 örmény, 3 magyar, 12 egyéb; 629 evangélikus, 299 görögkeleti ortodox, 24 római katolikus, 10 görögkatolikus, 1 református volt. - 1873-ban 990 német és román lakosa volt 212 házban. Kálbor - 1786-ban 924 lakosa volt és 191 ház állt a településen. - 1850-ben 251 házban 1080 lakosa volt, melyből 1045 román, 35 cigány; 1043 görögkeleti ortodox, 37 görögkatolikus volt. - 1873-ban 253 házban 993 román lakosa volt. Kisprázsmár - 1786-ban 604 lakosa volt 127 házban. - 1850-ben 1086 fő élt itt 258 házban, ebből 509 szász, 422 román, 153 cigány, 2 német volt, melyből 511 evangélikus, 449 görögkatolikus, 126 görögkeleti ortodox volt. - Az 1873-as adatok szerint 1062 fő román és német lakosa volt 242 házban. Kissink - 1786-ban 756 fő élt itt 150 házban. - 1850-ben 782 lakosa volt 207 házban, melyből 576 szász, 143 román, 56 cigány, 7 zsidó volt. Ebből 576 evangélikus, 198 görögkeleti ortodox, 7 izraelita, 1 görögkatolikus volt. - Az 1873-as népszámláláskor 811 német és román lakosa volt 211 házban. Lesses - 1786-ban 184 házban 932 fő élt itt. - 1850-ben 317 házban 1229 lakos élt itt, melyből 636 szász, 412 román, 180 cigány, 1 német volt. Ebből 636 evangélikus, 592 görögkeleti ortodox, 1 római katolikus volt. - 1873-ban 296 házban 1174 román és német lakosa volt. Mártonhegy - 1786-ban 204 házban 1038 lakosa volt. - 1850-ben 288 házban 1282 fő élt itt, ebből 848 szász, 322 román, 110 cigány, 1 magyar, 1 egyéb volt. Ebből 849 evangélikus, 432 görögkeleti ortodox, 1 római katolikus volt. - 1873-ban 302 házban 1289 német és román lakosa volt. Morgonda - 1786-ban 824 lakosa volt 166 házban. - 1850-ben 1106 lakosa volt 284 házban, ebből 666 szász, 329 román, 110 cigány, 1 egyéb; 666 evangélikus, 439 görögkeleti ortodox, 1 római katolikus volt. - 1873-ban 1131 német és román lakosa volt 268 házban. Nádpatak - 1786-ban 122 házban 587 fő élt. - 1850-ben 152 házban 580 fő lakta, ebből 339 szász, 183 román, 58 cigány volt. Ebből 339 evangélikus, 241 görögkeleti volt. - 1873-ban 164 házban 586 fő német és román lakosa volt. Prépostfalva - 1786-ban 112 házból álló 541 lakosú település. - 1850-ben 193 házban 801 fő élt itt, ebből 335 szász, 293 román, 165 cigány, 4 német, 4 egyéb volt, melyből 458 görögkeleti ortodox, 336 evangélikus, 7 római katolikus volt. - 1873-ban 203 házban 825 román és német lakosa volt. Rozsonda - 1786-ban 640 lakosa volt 118 házban. - 1850-ben 921 lakos élt itt 209 házban, ebből 494 szász, 289 román, 114 cigány, 22 német, 1 magyar, 1 egyéb volt. Ebből 516 evangélikus, 403 görögkeleti ortodox, 2 római katolikus volt. - 1873-ban 968 német és román lakosa volt 209 házban. Nagysáros - 1786-ban 856 lakosa volt 154 házban. - 1850-ben 1112 lakosa volt 283 házban. Ebből 713 szász, 225 román, 170 cigány, 1 magyar, 3 egyéb volt. Ebből 713 evangélikus, 395 görögkeleti ortodox, 3 római katolikus, 1 református volt. - 1873-ban 1089 német és román lakosa volt 270 házban. Százhalom - 1786-ban 621 fő élt itt 115 házban. - 1850-ben 810 fő, 192 házban élt itt, melyből 500 szász, 238 román, 71 cigány, 1 német volt. Ebből 500 evangélikus, 309 görögkatolikus, 1 római katolikus. - 1873-ban 851 német és román élt itt 195 házban. Szentágota - 1786-ban mezőváros, 1717 lakossal, 358 házban. - 1850-ben (mezőváros) 2575 lakossal 600 házban, ebből 1808 szász, 347 román, 345 cigány, 49 német, 16 magyar, 3 örmény, 7 egyéb volt, melyből 1850 evangélikus, 690 görögkeleti, 22 római katolikus, 13 református volt. - 1873-ban 2979 német és román lakosa volt 544 házban. Újváros - 1786-ban 122 házban 598 fő, - 1850-ben 754 fő élt itt 171 házban, melyből 579 szász, 116 román, 54 cigány, 5 zsidó volt. Ebből 579 evangélikus, 170 görögkeleti ortodox, 5 izraelita volt. - 1873-ban 721 német és román lakosa volt 167 házban. Vérd - 1786-ban 502 fő élt itt 89 házban. - 1850-ben 727 lakosa volt 169 házban. Ebből 367 román, 287 szász, 72 cigány, 1 egyéb volt, melyből 439 görögkeleti ortodox, 287 evangélikus, 1 római katolikus volt. - 1873-ban 725 román és német lakosa volt 165 házban. Vessződ - Az 1786-os adatok szerint 488 lakosa volt, 102 házban. - 1850-ben 576 fő 141 házban, ebből 347 szász, 165 román, 62 cigány, 1 magyar, 1 egyéb, melyből 348 evangélikus, 227 görögkeleti ortodox, 1 görögkatolikus volt. - 1873-ban 561 fő német és román lakosa volt 143 házban. Nagysinkszéket az 1876. XXXIII. törvénycikk Nagy-Küküllő vármegyéhez csatolta. Források Szablon:Tekintő Szablon:Pnl Szablon:KatLex