Segesvárszék: Różnice pomiędzy wersjami

Z Felczak story
Przejdź do nawigacji Przejdź do wyszukiwania
Linia 1: Linia 1:
[[Kategoria:3w]]
+
[[Kategoria:2w]]
 
[[Kategoria:Strony przetłumaczone z węgierskiej Wikipedii]]
 
[[Kategoria:Strony przetłumaczone z węgierskiej Wikipedii]]
 
{{Uwaga|
 
{{Uwaga|
Linia 15: Linia 15:
 
  |
 
  |
  
[[Plik:Stuhl Schäßburg.svg|350px|right|thumb|Scaunul Sighișoarei în secolul al XV-lea]]
+
[[Plik:Scaunul Sighisoarei CoA.png|thumb|left|120px|Herb Segesvárszék]]
 +
 
 +
[[Plik:Stuhl Schäßburg.svg|700px|right|thumb|Scaunul Sighișoarei în secolul al XV-lea]]
 +
 
 +
Sighisoara Stuhl (niem.Schässburger Stuhl) była specjalną jednostką administracyjną w Królestwie Węgier w Transylwanii: jedna z saksońskich katedr w Transylwanii, która istniała od XIII wieku do 1876 roku. W 1891 r. Miał powierzchnię 553,7 km², w 1891 r. Liczył 27 280 mieszkańców i znajdował się w Sighisoara.
 +
 
 +
'''Segesvárszék''' ([[német nyelv|németül]] ''Schässburger Stuhl'') különleges közigazgatási egység volt a [[Magyar Királyság]]ban, [[Erdély]]ben: az [[erdélyi szászok|erdélyi szász]] székek egyike, mely a [[13. század]]tól 1876-ig állt fenn. 1891-ben területe 553,7 km², 1891-ben lakóinak száma 27 280 fő, székhelye [[Segesvár]] volt.
 +
 
 +
== Lokalizacja ==
 
[[Plik:Rumunia, Sighişoara DSCF7185.jpg|thumb|250px|[[Segesvár]], az egykori Segesvárszék központja]]
 
[[Plik:Rumunia, Sighişoara DSCF7185.jpg|thumb|250px|[[Segesvár]], az egykori Segesvárszék központja]]
 +
[[Plik:Schäßburger Stuhl-Josephinische Landesaufnahme 1769-1773.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Segesvárszék térképe]]
 +
 +
Znajdowało się na lewym i prawym brzegu Nagy-Küküllő, w wąskiej uliczce. Sąsiedzi na zachodzie to Medgyesszék i Fehér, jedna z wysp Górnego Białego Hrabstwa, w południowo-zachodniej części Nagysinkszék, na południowym wschodzie Kőhalomszék, na wschodzie Udvarhelyszék, na północnym wschodzie Fehér wzgl. Była to kolejna wyspa w hrabstwie Upper White, w hrabstwie Küküllő na północy.
 +
 +
A [[Nagy-Küküllő (folyó)|Nagy-Küküllő]] bal és jobb partján, keskeny sávban terült el. Szomszédai nyugaton [[Medgyesszék]] és [[Fehér vármegye|Fehér]], [[Felső-Fehér vármegye|Felső-Fehér vármegyék]] egyik szigete, délnyugaton [[Nagysinkszék]], délkeleten [[Kőhalomszék]], keleten [[Udvarhelyszék]], északkeleten [[Fehér vármegye|Fehér]] ill. [[Felső-Fehér vármegye]] egy másik szigete, északon [[Küküllő vármegye]] volt.
 +
 +
== Historia ==
  
'''Segesvárszék''' ([[német nyelv|németül]] ''Schässburger Stuhl'') különleges közigazgatási egység volt a [[Magyar Királyság]]ban, [[Erdély]]ben: az [[erdélyi szászok|erdélyi szász]] székek egyike, mely a [[13. század]]tól 1876-ig állt fenn. 1891-ben területe 553,7 km², 1891-ben lakóinak száma 27 280 fő, székhelye [[Segesvár]] volt.
+
O krzesłach saksońskich II. List przywilejowy króla Andrzeja z 1224 r. Wspominał o Andreanum. Akt przywileju regulował stosunki między królem a osadnikami saskimi. Dotyczyło 7, a właściwie razem z Sibiu 8 saskich siedzib: Újegyház, Szászváros, Kőhalom, Nagysink, [Szerdahely, Sighisoara, (Saksonia) Sebes]. (Zobacz także: Saxon University of Transylvania).
  
==Fekvése==
+
A szász székekről [[II. András]] király 1224-i kiváltságlevele az [[Andreanum]] tett említést. A kiváltságlevél a király és a [[erdélyi szászok|szász telepesek]] viszonyát szabályozta. 7, illetve ténylegesen [[Nagyszeben|Szebennel]] együtt 8 szász székre vonatkozott: [[Újegyház]], [[Szászváros]], [[Kőhalom]], [[Nagysink]], [Szerdahely, [[Segesvár]], [[Szászsebes|(Szász)Sebes]] székhelyekre. (Lásd még: [[Erdélyi szász univerzitás]].)
[[Fájl:Schäßburger Stuhl-Josephinische Landesaufnahme 1769-1773.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Segesvárszék térképe]]
 
A [[Nagy-Küküllő (folyó)|Nagy-Küküllő]] bal és jobb partján, keskeny sávban terült el. Szomszédai nyugaton [[Medgyesszék]] és [[Fehér vármegye|Fehér]], [[Felső-Fehér vármegye|Felső-Fehér vármegyék]] egyik szigete, délnyugaton [[Nagysinkszék]], délkeleten [[Kőhalomszék]], keleten [[Udvarhelyszék]], északkeleten [[Fehér vármegye|Fehér]] ill. [[Felső-Fehér vármegye]] egy másik szigete, északon [[Küküllő vármegye]] volt.
 
  
==Története==
+
Nazwa Sighisoara została po raz pierwszy wymieniona w statucie wydanym w 1349 r. Na wspólnym posiedzeniu saskich krzeseł, a następnie w 1355 r. W imieniu Sibiu i Hétszék.
[[Fájl:Scaunul Sighisoarei CoA.png|bélyegkép|balra|120px|Segesvárszék címere]]
 
A szász székekről [[II. András]] király 1224-i kiváltságlevele az [[Andreanum]] tett említést. A kiváltságlevél a király és a [[erdélyi szászok|szász telepesek]] viszonyát szabályozta. 7, illetve ténylegesen [[Nagyszeben|Szebennel]] együtt 8 szász székre vonatkozott: [[Újegyház]], [[Szászváros]], [[Kőhalom]], [[Nagysink]], [Szerdahely, [[Segesvár]], [[Szászsebes|(Szász)Sebes]] székhelyekre. (Lásd még: [[Erdélyi szász univerzitás]].)
 
  
Segesvárszék nevét 1349-ben a szász székek közös gyűlésén kelt oklevél említette először, majd 1355-ben [[Szebenszék]] és a hozzá tartozó [[Hétszék]] nevében rendelkeztek.
+
Segesvárszék nevét 1349-ben a szász székek közös gyűlésén kelt oklevél említette először, majd 1355-ben [[Szebenszék]] és a hozzá tartozó [[Hétszék]] nevében rendelkeztek.
  
[[Segesvár]] vára a [[12. század]]ban, 1198 körül épült. Neve 1280-ban ''de Castro Sex'', 1298-ban ''Schespurch'', 1300-ban ''Segusvár'', 1309-ben ''Segesburg'', 1407-ben ''Segeswar'', 1552-ben pedig ''Segesvarinum'' alakban volt említve.
+
Zamek Sighisoara został zbudowany w XII wieku około 1198 roku. Jego nazwa została wymieniona w 1280 de Castro Sex, w 1298 Schespurch, w 1300 Segusvár, w 1309 Segesburg, w 1407 Segeswar iw 1552 Segesvarinum.
  
1490-ből, [[I. Mátyás magyar király|Hunyadi Mátyás]] uralkodásának idejéből fennmaradt a Segesvár városa és a medgyesi és selyki székek közös hűségnyilatkozata, mely arról nyilatkozik, hogy ha [[Aragóniai Beatrix magyar királyné|Beatrix királynétól]] Hunyadi Mátyásnak törvényes gyermeke nem születik, halála után fiát, [[Corvin János]]t „igaz örökös urunkká fogadjuk”.
+
[[Segesvár]] vára a [[12. század]]ban, 1198 körül épült. Neve 1280-ban ''de Castro Sex'', 1298-ban ''Schespurch'', 1300-ban ''Segusvár'', 1309-ben ''Segesburg'', 1407-ben ''Segeswar'', 1552-ben pedig ''Segesvarinum'' alakban volt említve.
  
1545-ben, a [[reformáció]] idején a város és Segesvárszék lakossága [[lutheránus]] lett.
+
Od 1490 r., Za panowania Matthiasa Hunyadiego, przetrwała wspólna deklaracja wierności miasta Sighisoara oraz katedr Medgyes i Selyk,
  
1785-ben [[II. József magyar király|II. József]] közigazgatási reformja [[Erdély]]t 3 kerületre, abban 11 megyére osztotta, ekkor Segesvárszéket [[Küküllő vármegye|Küküllő]] és [[Fogaras vármegye|Fogaras vármegyébe]] sorolták.
+
1490-ből, [[I. Mátyás magyar király|Hunyadi Mátyás]] uralkodásának idejéből fennmaradt a Segesvár városa és a medgyesi és selyki székek közös hűségnyilatkozata, mely arról nyilatkozik, hogy ha [[Aragóniai Beatrix magyar királyné|Beatrix királynétól]] Hunyadi Mátyásnak törvényes gyermeke nem születik, halála után fiát, [[Corvin János]]t „igaz örökös urunkká fogadjuk”.
  
1790–1849 között ismét önálló törvényhatóság, 1850-1860 között, a [[Bach-korszak]]ban a [[Szebeni szász kerület]] része lett.  
+
W 1545 roku, podczas reformacji, ludność miasta i Sighisoary stała się luterańska.
 +
 
 +
1545-ben, a [[reformáció]] idején a város és Segesvárszék lakossága [[lutheránus]] lett.
 +
 
 +
W 1785 roku II. Reforma administracyjna Józsefa podzieliła Transylwanię na 3 okręgi, w tym 11 hrabstw, w którym to czasie Sighisoara została sklasyfikowana jako hrabstwa Küküllő i Fogaras.
 +
 
 +
1785-ben [[II. József magyar király|II. József]] közigazgatási reformja [[Erdély]]t 3 kerületre, abban 11 megyére osztotta, ekkor Segesvárszéket [[Küküllő vármegye|Küküllő]] és [[Fogaras vármegye|Fogaras vármegyébe]] sorolták.
 +
 
 +
W latach 1790–1849 ponownie stał się niezależnym organem ustawodawczym, aw latach 1850–1860, w okresie Bacha, stał się częścią saksońskiego okręgu Sibiu. W 1861 r. Odbył spotkania katedry Sighisoara w Sighisoara. W latach 1861–1876 odzyskał niepodległość.
 +
 
 +
1790–1849 között ismét önálló törvényhatóság, 1850-1860 között, a [[Bach-korszak]]ban a [[Szebeni szász kerület]] része lett.  
 
1861-ben Segesvárszék gyűléseit Segesváron tartotta. 1861-1876 között ismét önálló lett.
 
1861-ben Segesvárszék gyűléseit Segesváron tartotta. 1861-1876 között ismét önálló lett.
  
Az 1876. évi 13. törvénycikk a szász egyetem és a hétbírák vagyonát érintetlenül hagyta, és egyedül közművelődési célokra fordíthatónak rendelte. A [[1876-os vármegyerendezés|vármegyerendezéskor]] az 1876. évi 33. törvénycikk [[Kőhalomszék]], [[Medgyesszék]], [[Nagysinkszék]] és Segesvárszék [[Nagy-Küküllő vármegye]] része lett, [[Segesvár]] városa pedig a 25 községből alakított segesvári járás székhelye lett. [[Homoródbene|Bene]] és [[Erked]] községet [[Udvarhely vármegye|Udvarhely vármegyébe]] osztották.
+
Artykuł 13 ustawy z 1876 r. Pozostawił majątek Uniwersytetu Saksonii i siedmiu sędziów nietknięty i nakazał, aby był on używany wyłącznie do publicznych celów kulturalnych. Podczas osady Kőhalomszék, Medgyesszék, Nagysinkszék i Segesvárszék stały się częścią hrabstwa Nagy-Küküllő, a miasto Sighisoara stało się siedzibą powiatu Sighisoara składającego się z 25 wsi. Wioski Bene i Erked zostały podzielone na hrabstwo Udvarhely.
  
1870-ben 27.280 lakosa volt, melyből 15.481 (56,7%) evangélikus, 10.096 (37%) ortodox, 1.100 (4%) római katolikus, 293 (1,1%) református és 310 egyéb (főleg unitárius és görög katolikus) vallású volt. 57% német, 37% román és 5,5% magyar nemzetiségű.
+
Az 1876. évi 13. törvénycikk a szász egyetem és a hétbírák vagyonát érintetlenül hagyta, és egyedül közművelődési célokra fordíthatónak rendelte. A [[1876-os vármegyerendezés|vármegyerendezéskor]] az 1876. évi 33. törvénycikk [[Kőhalomszék]], [[Medgyesszék]], [[Nagysinkszék]] és Segesvárszék [[Nagy-Küküllő vármegye]] része lett, [[Segesvár]] városa pedig a 25 községből alakított segesvári járás székhelye lett. [[Homoródbene|Bene]] és [[Erked]] községet [[Udvarhely vármegye|Udvarhely vármegyébe]] osztották.
 +
 
 +
W 1870 r. Liczyło 27 280 mieszkańców, z czego 15 481 (56,7%) było luteranami, 10 096 (37%) prawosławnymi, 1100 (4%) było rzymskokatolikami, 293 (1,1%) było reformowanych, a 310 innych (głównie unitarnych). i grekokatolik), był religijny. 57% to Niemcy, 37% Rumuni i 5,5% Węgrzy.
 +
 
 +
1870-ben 27.280 lakosa volt, melyből 15.481 (56,7%) evangélikus, 10.096 (37%) ortodox, 1.100 (4%) római katolikus, 293 (1,1%) református és 310 egyéb (főleg unitárius és görög katolikus) vallású volt. 57% német, 37% román és 5,5% magyar nemzetiségű.
  
 
==Települései==
 
==Települései==
Linia 127: Linia 152:
 
* '''[[Szászszentlászló]]''' ''(Gross Lasslen)'' 1786-ban 886 lakosa volt 177 házban, 199 családban, 1869-ben 1218 szász és oláh lakosa volt 282 házban.
 
* '''[[Szászszentlászló]]''' ''(Gross Lasslen)'' 1786-ban 886 lakosa volt 177 házban, 199 családban, 1869-ben 1218 szász és oláh lakosa volt 282 házban.
  
==Források==
+
== Źródła ==
* {{Tekintő}}
+
* Tekintő. ''[https://web.archive.org/web/20110710231100/http://www.fatornyosfalunk.com/html/erdelyi_helynevkonyv.html Erdélyi helynévkönyv]''. Opracowanie: Vistai András János. [Bez miejsca i roku, publikowane tylko w sieci WWW.] 1–3. kötet.
 
* [[A Pallas nagy lexikona]]
 
* [[A Pallas nagy lexikona]]
 
* Magyar katolikus lexikon
 
* Magyar katolikus lexikon
  
{{Portál|Erdély|-|}}
+
[[Kategoria:Geografia]]
 
+
[[Kategoria:Siedmiogród]]
[[Kategória:Királyföld]]
+
[[Kategoria:Historia]]
 +
[[Kategoria:Historia Królestwa Węgier]]
 +
[[Kategoria:Sasi Siedmiogrodzcy]]
 +
[[Kategoria:Niemcy w Królestwie Węgier]]
 +
[[Kategoria:Niemcy w Rumunii]]
 +
[[Kategoria:Királyföld]]

Wersja z 16:50, 9 mar 2021

Plik:Stuhl Schäßburg.svg
Scaunul Sighișoarei în secolul al XV-lea

Sighisoara Stuhl (niem.Schässburger Stuhl) była specjalną jednostką administracyjną w Królestwie Węgier w Transylwanii: jedna z saksońskich katedr w Transylwanii, która istniała od XIII wieku do 1876 roku. W 1891 r. Miał powierzchnię 553,7 km², w 1891 r. Liczył 27 280 mieszkańców i znajdował się w Sighisoara.

Segesvárszék (németül Schässburger Stuhl) különleges közigazgatási egység volt a Magyar Királyságban, Erdélyben: az erdélyi szász székek egyike, mely a 13. századtól 1876-ig állt fenn. 1891-ben területe 553,7 km², 1891-ben lakóinak száma 27 280 fő, székhelye Segesvár volt.

Lokalizacja

Plik:Rumunia, Sighişoara DSCF7185.jpg
Segesvár, az egykori Segesvárszék központja

Segesvárszék térképe

Znajdowało się na lewym i prawym brzegu Nagy-Küküllő, w wąskiej uliczce. Sąsiedzi na zachodzie to Medgyesszék i Fehér, jedna z wysp Górnego Białego Hrabstwa, w południowo-zachodniej części Nagysinkszék, na południowym wschodzie Kőhalomszék, na wschodzie Udvarhelyszék, na północnym wschodzie Fehér wzgl. Była to kolejna wyspa w hrabstwie Upper White, w hrabstwie Küküllő na północy.

A Nagy-Küküllő bal és jobb partján, keskeny sávban terült el. Szomszédai nyugaton Medgyesszék és Fehér, Felső-Fehér vármegyék egyik szigete, délnyugaton Nagysinkszék, délkeleten Kőhalomszék, keleten Udvarhelyszék, északkeleten Fehér ill. Felső-Fehér vármegye egy másik szigete, északon Küküllő vármegye volt.

Historia

O krzesłach saksońskich II. List przywilejowy króla Andrzeja z 1224 r. Wspominał o Andreanum. Akt przywileju regulował stosunki między królem a osadnikami saskimi. Dotyczyło 7, a właściwie razem z Sibiu 8 saskich siedzib: Újegyház, Szászváros, Kőhalom, Nagysink, [Szerdahely, Sighisoara, (Saksonia) Sebes]. (Zobacz także: Saxon University of Transylvania).

A szász székekről II. András király 1224-i kiváltságlevele az Andreanum tett említést. A kiváltságlevél a király és a szász telepesek viszonyát szabályozta. 7, illetve ténylegesen Szebennel együtt 8 szász székre vonatkozott: Újegyház, Szászváros, Kőhalom, Nagysink, [Szerdahely, Segesvár, (Szász)Sebes székhelyekre. (Lásd még: Erdélyi szász univerzitás.)

Nazwa Sighisoara została po raz pierwszy wymieniona w statucie wydanym w 1349 r. Na wspólnym posiedzeniu saskich krzeseł, a następnie w 1355 r. W imieniu Sibiu i Hétszék.

Segesvárszék nevét 1349-ben a szász székek közös gyűlésén kelt oklevél említette először, majd 1355-ben Szebenszék és a hozzá tartozó Hétszék nevében rendelkeztek.

Zamek Sighisoara został zbudowany w XII wieku około 1198 roku. Jego nazwa została wymieniona w 1280 de Castro Sex, w 1298 Schespurch, w 1300 Segusvár, w 1309 Segesburg, w 1407 Segeswar iw 1552 Segesvarinum.

Segesvár vára a 12. században, 1198 körül épült. Neve 1280-ban de Castro Sex, 1298-ban Schespurch, 1300-ban Segusvár, 1309-ben Segesburg, 1407-ben Segeswar, 1552-ben pedig Segesvarinum alakban volt említve.

Od 1490 r., Za panowania Matthiasa Hunyadiego, przetrwała wspólna deklaracja wierności miasta Sighisoara oraz katedr Medgyes i Selyk,

1490-ből, Hunyadi Mátyás uralkodásának idejéből fennmaradt a Segesvár városa és a medgyesi és selyki székek közös hűségnyilatkozata, mely arról nyilatkozik, hogy ha Beatrix királynétól Hunyadi Mátyásnak törvényes gyermeke nem születik, halála után fiát, Corvin Jánost „igaz örökös urunkká fogadjuk”.

W 1545 roku, podczas reformacji, ludność miasta i Sighisoary stała się luterańska.

1545-ben, a reformáció idején a város és Segesvárszék lakossága lutheránus lett.

W 1785 roku II. Reforma administracyjna Józsefa podzieliła Transylwanię na 3 okręgi, w tym 11 hrabstw, w którym to czasie Sighisoara została sklasyfikowana jako hrabstwa Küküllő i Fogaras.

1785-ben II. József közigazgatási reformja Erdélyt 3 kerületre, abban 11 megyére osztotta, ekkor Segesvárszéket Küküllő és Fogaras vármegyébe sorolták.

W latach 1790–1849 ponownie stał się niezależnym organem ustawodawczym, aw latach 1850–1860, w okresie Bacha, stał się częścią saksońskiego okręgu Sibiu. W 1861 r. Odbył spotkania katedry Sighisoara w Sighisoara. W latach 1861–1876 odzyskał niepodległość.

1790–1849 között ismét önálló törvényhatóság, 1850-1860 között, a Bach-korszakban a Szebeni szász kerület része lett. 

1861-ben Segesvárszék gyűléseit Segesváron tartotta. 1861-1876 között ismét önálló lett.

Artykuł 13 ustawy z 1876 r. Pozostawił majątek Uniwersytetu Saksonii i siedmiu sędziów nietknięty i nakazał, aby był on używany wyłącznie do publicznych celów kulturalnych. Podczas osady Kőhalomszék, Medgyesszék, Nagysinkszék i Segesvárszék stały się częścią hrabstwa Nagy-Küküllő, a miasto Sighisoara stało się siedzibą powiatu Sighisoara składającego się z 25 wsi. Wioski Bene i Erked zostały podzielone na hrabstwo Udvarhely.

Az 1876. évi 13. törvénycikk a szász egyetem és a hétbírák vagyonát érintetlenül hagyta, és egyedül közművelődési célokra fordíthatónak rendelte. A vármegyerendezéskor az 1876. évi 33. törvénycikk Kőhalomszék, Medgyesszék, Nagysinkszék és Segesvárszék Nagy-Küküllő vármegye része lett, Segesvár városa pedig a 25 községből alakított segesvári járás székhelye lett. Bene és Erked községet Udvarhely vármegyébe osztották.

W 1870 r. Liczyło 27 280 mieszkańców, z czego 15 481 (56,7%) było luteranami, 10 096 (37%) prawosławnymi, 1100 (4%) było rzymskokatolikami, 293 (1,1%) było reformowanych, a 310 innych (głównie unitarnych). i grekokatolik), był religijny. 57% to Niemcy, 37% Rumuni i 5,5% Węgrzy.

1870-ben 27.280 lakosa volt, melyből 15.481 (56,7%) evangélikus, 10.096 (37%) ortodox, 1.100 (4%) római katolikus, 293 (1,1%) református és 310 egyéb (főleg unitárius és görög katolikus) vallású volt. 57% német, 37% román és 5,5% magyar nemzetiségű.

Települései

(Zárójelben a német név szerepel.)

Siedziba Sighisoara miała w swoim składzie następujące miejscowości:

Górne siedzenie:

Nazwa rumuńska Nazwa niemiecka Nazwa węgierska
Daneș Dunesdorf Danos
Hoghilag Halwelagen Holdvilag
Laslea Großlasseln Szászszentlászlo
Prod Pruden Prod
Seleuș Großalisch Seieus Kemenynagyszöllös
Nagyszöllös’’
Sighișoara Schäßburg Segesvár
Țeline Woßling Pusztacelina
Vaslek

Scaunul inferior:

Dolne siedzenie:

Nazwa rumuńska Nazwa niemiecka Nazwa węgierska
Archita Artkeden
Erkeden
Erked
Bunești
Bundorf
Bodendorf Szászbuda
Brădeni
Hendorf
Henndorf Hégen
Daia Denndorf
Dellendorf
Szászdálya
Beia Meeburg Homoródbene
Saschiz Kreisd Szászkézd
Netuș Neithausen Netus
Roadeș Radeln Rádos
Apold Trappold
Trapolden
Apold
Șaeș Schaas Segesd


  • Apold (Trappold) 1869-ben 1216 szász és oláh lakosa volt 294 házban.
  • Dános (Dunesdorf) 1786-ban 733 lakosa volt 135 házban, 151 családban (Fogarasban), 1869-ben 1413 oláh és szász lakosa volt 297 házban.
  • Erked (Arkeden) 1786-ban 916 fő 187 házban, 111 családban (Fogarasban), 1869-ben 1217 szász és oláh lakosa volt 278 házban.
  • Hégen (Hendorf) 1786-ban 899 lakosa volt 160 házban, 203 családban (Fogarasban), 1869-ben 1080 szász és oláh lakosa volt 276 házban.
  • Holdvilág (Halwelagen) 1786-ban 714 lakosa volt 137 házban, 178 családban (Küküllő megyébe osztva), 1869-ben 942 szász és oláh lakosa volt 218 házban.
  • Homoródbene avagy Bene (Mehburg) 1786-ban 601 lakosa volt 129 házban, 150 családban (Fogaras megyébe osztva). 1869-ben 744 szász és oláh lakosa volt 176 házban.
  • Keménynagyszőlős avagy Nagyszőllős (Gross-Alisch) 1786-ban 179 házban, 229 családban 863 fő (Küküllőben), 1869: 266 házban 1317 szász és oláh volt.
  • Mese vagy Musnafalva (Meschendorf) 1786-ban 707 lakosa volt 155 házban, 157 családban (Fogarasban), 1869-ben 705 szász és oláh lakosa volt 178 házban.
  • Miklóstelke (Klosdorf) 1786-ban 385 lakosa volt 82 házban, 88 családban (Fogarasban), 1869-ben 357 szász és oláh lakosa volt 103 házban.
  • Netus (Neithausen) 1786-ban 590 lakosa volt 119 házban, 185 családban (Fogarasban), 1869-ben 559 szász és oláh lakosa volt 126 házban.
  • Prod (Pruden) 1786-ban 429 lakosa volt 96 házban, 124 családban (Küküllőben), 1869-ben 564 szász és oláh lakosa volt 148 házban.
  • Pusztacelina avagy Celinapuszta (Wossling) 1869-ben 549 oláh lakosa volt 119 házban.
  • Rádos (Radeln) 1786-ban 628 lakosa volt 129 házban, 128 családban (Fogarasban), 1869-ben 708 szász és oláh lakosa volt 171 házban.
  • Segesd (Schaas) 1786-ban 777 lakosa volt 154 házban, 172 családban (Fogarasban), 1869-ben 1122 szász és oláh lakosa volt 254 házban.
  • Segesvár (Schässburg) szabad királyi város 1786-ban 5517 lakosa volt, 1080 házában, 1248 családban, 1869-ben 8207 szász, oláh és magyar lakosa volt 1577 házban.
  • Szászbuda (Bodendorf) 1786-ban 671 lakosa volt 156 házban, 155 családban (Fogarasban), 1869-ben 952 oláh és szász lakos élt itt 223 házban.
  • Szászdálya (Denndorf) 1786-ban 812 lakosa volt 140 házban, 169 családban (Fogarasban), 1869-ben 1390 szász és oláh lakosa volt 317 házban.
  • Szászkeresztúr (Deutsch-Kreuz) 1786-ban 851 lakos élt itt 188 házban, 193 családban (Fogarasban), 1869-ben 946 szász és oláh lakosa volt 209 házban.
  • Szászkézd (Kaisd) mezőváros 1786-ban 1435 lakosa volt 290 házban, 351 családban (Fogarasban), 1869-ben 2077 szász és oláh lakosa volt 504 házban.
  • Szászszentlászló (Gross Lasslen) 1786-ban 886 lakosa volt 177 házban, 199 családban, 1869-ben 1218 szász és oláh lakosa volt 282 házban.

Źródła