Nagysinkszék: Różnice pomiędzy wersjami

Z Felczak story
Przejdź do nawigacji Przejdź do wyszukiwania
 
(Nie pokazano 13 pośrednich wersji utworzonych przez tego samego użytkownika)
Linia 1: Linia 1:
−
[[Kategoria:3w]]
+
[[Kategoria:1s]]
 
[[Kategoria:Strony przetłumaczone z węgierskiej Wikipedii]]
 
[[Kategoria:Strony przetłumaczone z węgierskiej Wikipedii]]
 
{{Uwaga|
 
{{Uwaga|
Linia 15: Linia 15:
 
  |
 
  |
  
−
[[Plik:Gross schenk 01.jpg|thumb|300px|[[Nagysink]], Nagysinkszék egykori központja]]
+
[[Plik:Coa Romania Town Nagysink.svg|thumb|left|150px|Herb Nagysinkszék]]
−
[[Plik:Grossschenker Stuhl.svg|400px|right|thumb|„Scaunul Cincului” în secolul al XV-lea]]
+
[[Plik:Grossschenker Stuhl.svg|700px|right|thumb|Nagysinkszék w XV wieku]]
−
[[Plik:Coa Romania Town Nagysink.svg|150px|right]]
 
  
−
'''Nagysinkszék''', másként Sinkszék vagy Nagy-Sinkszék ([[német nyelv|németül]] ''Stuhl Gross-Schenk'') az [[erdélyi szászok]] földjének egyik [[erdélyi szász székek|széke]] volt.
+
'''Nagysinkszék''' (pol. ''lokacja Gross-Schenk'', niem. ''Stuhl Gross-Schenk'', rum. ''Scaunul Cincului'') była jedną z lokacji [[sas]]kich w [[Siedmiogrod]]zie.
  
−
==Fekvése==
+
== Lokalizacja ==
−
Nyugatról [[Fehér vármegye]], délről [[Fogarasföld]], keletről [[Kőhalomszék]], északról [[Segesvárszék]] határolta.
 
  
−
==Története==
+
Graniczyła od zachodu z komitatem [[Fehér vármegye]], od południa z [[Fogarasföld]], od wschodu z [[Kőhalomszék]], a od północy z [[Segesvárszék]] (rum. ''Sighisoarą'').
−
[[Fájl:Coa Romania Town Nagysink.svg|bélyegkép|balra|120px|Nagysinkszék címere]]
 
−
Nagysinkszék  a [[Hortobágy (folyó, Románia)|Hortobágy]] folyó középső folyásának vízgyűjtő területén és az [[Olt]] között a [[13. század]]ban az Erdélyi Királyságban, [[Erdély]] déli részén kialakult szász szék volt, [[Nagysink]] (Nagy-Sink) székhellyel. Területe 638,82 km², lakóinak száma az 1870-es adatokat figyelembe véve 23 970 volt.
 
  
−
Neve egy 1478.VI.26-án kelt oklevélben tűnt fel először ''Margondor {Morgonda} Senk székben'' alakban (KmJkv 2268).
+
== Historia ==
 +
[[Plik:Gross schenk 01.jpg|thumb|300px|left|[[Nagysink]], dawna stolica [[Nagysinkszék]]]]
  
−
További előfordulásai: 1861-ben Nagy-Sinkszék.
+
Nagysinkszék była [[sas]]ką lokacją utworzonym w XIII wieku w [[Królestwo|Królestwie Węgier]], w południowej części [[Siedmiogrod]]u, między [[Nagysink]] (''Nagy-Sink''), w środkowej części dorzecza rzeki [[Hortobágy (folyó|Hortobágy]] i [[Olt]] (rum. ''Aluta''). Ma powierzchnię 638,82 km² i liczyła 23 970 mieszkańców według danych z 1870 roku.
  
−
Nagysinkszéket a [[Királyföld]]ön telepített [[erdélyi szászok|szász]] falvak alkották, az utóbb a szászok által ''Altland''-nak nevezett részen. Az innen kirajzott telepesek szervezték meg később a szomszédos székeket is, melyek együtt alkották Hétszéket: északon Medgyes szék, Felső-Fehér vármegyében; északkeleten Segesvár szék, keleten Felső-Fehér vármegyében, Kőhalom szék, délen Fogaras vidék, nyugaton Újegyház szék, Felső-Fehér vármegyében és Medgyes szék határolta, és 1413-ban Fogarast is Nagysinkszékhez sorolták, ekkor mindkettő külön pecsétet is használt.
+
Jej nazwa po raz pierwszy pojawiło się w statucie z 26 czerwca 1478 roku w postaci lokacji ''Margondor Senk'' (KmJkv 2268).
  
−
1469-ben [[I. Mátyás magyar király|Hunyadi Mátyás]] király a fogarasi kerületet [[Fehér vármegye|Fehér vármegyéhez]] csatolta, ekkor alakulhatott ki törzsterülete.
+
Lokacja składała się z wiosek [[sas]]kich zasiedlonych w Królestwie, później w części zwanej przez Sasów ''Altland''. Sprowadzeni stąd osadnicy zorganizowali później sąsiednie lokacje, które razem utworzyły [[Hétszék]] (''[[Siedem Lokacji]]''): na północy Medgyes w [[Felső-Fehér vármegye]]; na północnym wschodzie graniczyło ''lokacją'' [[Segesvár]] (rum. ''Sighisoara'''), na wschodzie z komitatem [[Felső-Fehér vármegye]], z ''lokacją'' [[Kőhalom]], na południu z regionem [[Fogaras vidék]], od zachodu z ''lokacją'' [[Újegyház]], komitatem [[Felső-Fehér vármegy]] i lokacją [[Medgyes]], a w 1413 przez '''Fogarasa'''.
  
−
1486-ban az [[Andreanum]] kiváltságainak kiterjesztésekor a 7 szász szék egyike volt. A [[reformáció]] idején, brassói hatásra itt is a lutheri eszméket terjesztették.
+
W 1469 roku król [[Maciej Korwin]] przyłączył ''dystrykt'' Fagaras do komitatu [Fehér vármegye]], w którym to czasie mógł powstać jego obszar '''rodowy'''.
  
−
1540 november 1-én az egyetlen Nagysinken tartott országgyűlésen a jelenlévő szászok hűséget esküdtek [[I. Ferdinánd magyar király|Habsburg Ferdinándnak]], de 1541 május 25-én a nagyselyki országgyűlésen [[I. Szulejmán oszmán szultán|I. Szulejmán]] szultán parancsára [[II. János magyar király|János Zsigmond]]ot ismerték el uralkodónak.
+
W 1486 r., gdy przywileje [[Andreanum]] zostały przedłużone, była to jedna 7 [[sas]]kich lokacji. W okresie reformacji, pod wpływem Braszowa, szerzyły się tu także idee luterańskie.
  
−
1553-ban Nagysinken is a lutheránus szász egyház volt az egyeduralkodó, közben [[II. József magyar király|II. József]] Szeben megyéhez csatolta, csak 1790-ben kapta vissza önállóságát.
 
  
−
1850-ben a Nagyszebeni katonai kerület nagysinki körzete, 1857-ben a Szebeni kerület nagysinki járása.
+
1 listopada 1540 r. w jedynej [[dieta|diecie]] odbywającej się tutaj obecni [[Sas]]i złożyli przysięgę na wierność [[Ferdynand II|Ferdynandowi]] [[Habsburg]]owi, ale 25 maja 1541 r. na rozkaz sułtana [[Sulejman Wspaniały|Sulejmana I]] za władcę uznano [[II. János|Jana Zygmunta]].
  
−
1860-1876 között önálló volt, 1876-ban beosztották [[Nagy-Küküllő vármegye|Nagy-Küküllő vármegyébe]], ahol előbb a Nagysinki, 1890-1918 között pedig a Szentágotai járás része lett.
+
W 1553 roku Nagysink był stolica luterańskiego kościoła saskiego. Józef II przyłączył go do '''okręgu''' [[Sibiu]] i dopiero w 1790 roku odzyskał niepodległość.
  
−
1870-ben 23.970 lakosa volt, melyből 12.621 (52,7%) evangélikus, 9.790 (40,8%) ortodox, 1.230 (5,1%) görög katolikus és 329 egyéb (főleg római katolikus) vallású volt.            53% német, 46% román és 1% magyar nemzetiségű.
+
W latach 1860–1876 był samodzielny, w 1876 r. podporządkowany komitatowi [[Nagy-Küküllő vármegye]], gdzie najpierw stał się częścią powiatu Nagysinki, a w latach 1890–1918 stał się częścią powiatu Szentágota.
  
−
== 1 ==
+
== Populacja ==
  
 +
W 1870 r. liczyła 23.970 mieszkańców, w tym:
  
−
Scaunul Cincului (în germană Grossschenker Stuhl, în maghiară Nagysink szék) avea în componență următoarele localități :
+
=== Skład narodowościowy ===
 +
* Niemcy − 53%,
 +
* Rumuni − 46% i
 +
* Węgrzy − 1%.
 +
 
 +
=== Wyznania ===
 +
* luteranie − 12.621 (52,7%),
 +
* ortodoksi − 9.790 (40,8%),
 +
* grekokatolicy − 1.230 (5,1%) i
 +
* inni (głównie rzymscy katolicy) − 329.
 +
 
 +
== Miejscowości lokacji ==
  
−
'''Siedziba Piątki (po niemiecku Grossschenker Stuhl, po węgiersku Nagysink szék) składała się z następujących miejscowości: '''
 
  
 
{| {{széptáblázat}}
 
{| {{széptáblázat}}
−
! Nazwa rumuńska
+
! Nazwa<br>rumuńska
−
! Nazwa niemiecka
+
! Nazwa<br>niemiecka
−
! Nazwa węgierska
+
! Nazwa<br>lokalna
 +
! Nazwa<br>węgierska
 +
! Nazwa<br>łacińska
 
|-
 
|-
−
| ''[[Agnita]]'' || ''[[Agneteln]]'' || ''[[Szentágota]]''
+
| ''[[Agnita]]'' || ''[[Agneteln]]'' || || ''[[Szentágota]]''<br>tłum.<br>„''Święta Agata''”<br>alternatywnie<br>''[[Szászágota]]''<br>„''Saska Agata''”<br>lub „''Agota''” ||
 
|-
 
|-
−
| ''[[Bărcuț]]'' || ''[[Bekokten]]<br>[[Brekokten]]'' || ''[[Báránykút]]''
+
| ''[[Bărcuț]]'' || ''[[Bekokten]]<br>[[Brekokten]]<br>[[Brekolten]]'' || || ''[[Báránykút]]''<br>tłum.<br>„''Fontanna Baranka''” ||
 
|-
 
|-
−
| ''[[Boholț]]'' || ''[[Bucholz]]'' || ''[[Boholc]]''
+
| ''[[Boholț]]''<br>poprzednio:<br>''[[Boholța]]'' || ''[[Bucholz]]'' || ''[[Bachelz]]<br>[[Baxelts]]'' || ''[[Boholc]]'' ||
 
|-
 
|-
−
| ''[[Bruiu]]'' || ''[[Braller]]'' || ''[[Brulya]]''
+
| ''[[Bruiu]]'' || ''[[Braller]]'' || || ''[[Brulya]]<br>[[Brullya]]<br>[[Braller]]<br>[[Broller]]'' ||
 
|-
 
|-
−
| ''[[Calbor]]'' || ''[[Kaltbrunnen]]'' || ''[[Kálbor]]''
+
| ''[[Calbor]]'' || ''[[Kaltbrunnen]]<br>[[Kaltenbrunnen]]'' || ''[[Kaltbrannen]]''|| ''[[Kálbor]]'' ||
 
|-
 
|-
−
| ''[[Cincșor]]'' || ''[[Kleinschenk]]'' || ''[[Kissink]]''
+
| ''[[Cincșor]]''<br>poprzednio:<br>''[[Cincu Mic]]'' || ''[[Kleinschenk]]'' || ''[[Kli-Schink]]<br>[[Klišink]]'' || ''[[Kissink]]'' || ''[[Parvum Promontorium|Parvum]]<br>[[Parvum Promontorium|Promontorium]]''
 
|-
 
|-
−
| ''[[Cincu]]'' || ''[[Großschenk]]'' || ''[[Nagysink]]''
+
| ''[[Cincu]]''<br>poprzednio:<br>''[[Cincul-mare]]<br>[[Șinca Mare]]<br>[[Șincul Mare]]'' || ''[[Großschenk]]<br>[[Groß-Schenk]]<br>[[Großschenk]]<br>[[Grossschenk]]''<br>tłum.<br>„''Hanul Mare''” || ''[[Gris-Schink]] || ''[[Nagysink]]'' ||
 
|-
 
|-
−
| ''[[Dealu Frumos]]<br>[[Șulumberg]]'' || ''[[Schönberg]]'' || ''[[Lesses]]''
+
| ''[[Dealu Frumos]]''<br>poprzednio:<br>''[[Șulumberg]]<br>[[Șulemberg]]'' || ''[[Schönberg]]''<br>tłum.<br>„''Piękne wzgórze''” || ''[[Schinebärch]]<br>[[Šinebarχ]]'' || ''[[Lesses]]<br>[[Leses]]'' ||
 
|-
 
|-
−
| ''[[Gherdeal]]'' || ''[[Gürteln]]'' || ''[[Gerdály]]''
+
| ''[[Gherdeal]]'' || ''[[Gürteln]]<br>[[Gürtelen]]<br>[[Gürtlen]]<br>[[Girteln]]'' || ''[[Girtle]]'' || ''[[Gerdály]]'' ||
 
|-
 
|-
−
| ''[[Iakobeni]]<br>[[Iacăsdorf]]'' || ''[[Jakobsdorf]]'' || ''[[Jakabfalva]]''
+
| ''[[Iakobeni]]''<br>poprzednio:<br>''[[Iacășdorf]]'' || ''[[Jacobsdorf]]<br>[[Jakobsdorf]]<br>[[Jakeschdorf]]'' || ''[[Jakosdref]]<br>[[Jôkestref]]<br>[[Giukestref]]<br>[[Giukesdrêf]]'' || ''[[Jakabfalva]]''||
 
|-
 
|-
−
| ''[[Merghindeal]]'' || ''[[Mergeln]]<br>[[Mergental]]'' || ''[[Morgonda]]''
+
| ''[[Merghindeal]]'' || ''[[Mergenthal]]<br>[[Mergeln]]<br>[[Märgeln]]<br>[[Merglen]]<br>[[Mergental]]<br>[[Marienthal]]'' <br>tłum.<br>„''Dolina Maryi''”<br>alternatywnie<br>''[[Mergeln]]'' || ''[[Märjeln]]<br>[[Maerjln]]'' || ''[[Morgonda]]'' ||
 
|-
 
|-
−
| ''[[Movile]]<br>[[Hundrubechiu]]'' || ''[[Hundertbücheln]]'' || ''[[Szászhalom]]''
+
| ''[[Movile]]''<br>poprzednio:<br>''[[Hundrubechiu]]'' || ''[[Hundertbüchlen]]<br>[[Hundertbücheln]]'' || ''[[Hanjdertbächeln]]<br>[[Hangderbäχeln]]'' || ''[[Szászhalom]]'' ||
 
|-
 
|-
−
| ''[[Noiștat]]'' || ''[[Neustadt]]'' || ''[[Újvaros]]''
+
| ''[[Noiștat]]''<br>poprzednio:<br>''[[Nouștat]]'' || ''[[Neustadt]]''<br>tłum.<br>''Nowe Miasto'' || ''[[Naerscht]]'' || ''[[Újvaros]]'' ||
 
|-
 
|-
−
| ''[[Rodbav]]'' || ''[[Rohrbach]]'' || ''[[Nádpatak]]''
+
| ''[[Rodbav]]''<br>poprzednio:<br>''[[Rotbav]]<br>[[Rorbaca]]'' || ''[[Rohrbach]]'' || ''[[Rirbich]]<br>[[Rîrbiχ]]'' || ''[[Nádpatak]]<br>[[Nádaspatak]]'' ||
 
|-
 
|-
−
| ''[[Ruja]]'' || ''[[Roseln]]<br>[[Rosental]]'' || ''[[Rozsonda]]''
+
| ''[[Ruja]]'' || ''[[Roseln]]<br>[[Rosslen]]<br>[[Rosental]]'' || ''[[Riseln]]<br>[[Rîzeln]]<br>[[Rizln]]'' || ''[[Rozsonda]]'' ||
 
|-
 
|-
−
| ''[[Seliștat]]'' || ''[[Seligstadt]]'' || ''[[Boldgváros]]''
+
| ''[[Seliștat]]'' || ''[[Seligstadt]]<br>[[Gross-Alisch]]<br>[[Gross-Alesch]]<br>[[Olesch]]'' || ''[[Sailijescht]]<br>[[Zělijeršt]]<br>[[Zeliješt]]'' || ''[[Boldgváros]]'' ||
 
|-
 
|-
−
| ''[[Stejărișu]]<br>[[Proștea]]'' || ''[[Probstdorf]]'' || ''[[Prepostfalva]]''
+
| ''[[Stejărișu]]<br>[[Proștea]]<br>[[Proști]]'' || ''[[Probstdorf]]''<br>tłum.<br>„''Wieś proboszcza''” || ''[[Priusterf]]<br>[[Pristref]]' || ''[[Prepostfalva]]'' ||
 
|-
 
|-
−
| ''[[Șoarș]]'' || ''[[Scharosch]]<br>[[Schars]]'' || ''[[Saros]]<br>[[Nagysáros]]''
+
| ''[[Șoarș]]''<br>poprzednio:<br>''[[Șaroșa]]<br>[[Șoarșiu]]'' || ''[[Scharosch]]<br>[[Schars]]<br>[[Scharesch]]'' || ''[[Schuarsch]]<br>[[Šuerš]]''|| ''[[Saros]]<br>[[Nagysáros]]''<br>tłum.<br>„''Błoto''” ||
 
|-
 
|-
−
| ''[[Șomartin]]'' || ''[[Martinsberg]]'' || ''[[Mártonhegy]]''
+
| ''[[Șomartin]]''<br>poprzednio:<br>''[[Șomărtin]]<br>[[Șomortin]]'' || ''[[Martinsberg]]<br>[[Märtelsberg]]'' || ''[[Mirtesbärch]]<br>[[Mětesberχ]]<br>[[Miertesbarχ]]'' || ''[[Mártonhegy]]<br>[[Mártonhegye]]'' ||
 
|-
 
|-
−
| ''[[Toarcla]]'' || ''[[Tarteln]]<br>[[Tartlau]]'' || ''[[Kisprázsmár]]''
+
| ''[[Toarcla]]''<br>poprzednio:<br>''[[Preșmer]]'' || ''[[Tarteln]]<br>[[Tertlen]]<br>[[Tartlau]]'' || ''[[Tôrteln]]'' || ''[[Prázsmár]]<br>[[Kisprázsmár]]''<br>tłum.<br>„''Mały Prejmer''” ||
 
|-
 
|-
−
| ''[[Vărd]]'' || ''[[Werd]]'' || ''[[Vérd]]''
+
| ''[[Vărd]]''<br>poprzednio:<br>''[[Vordu]]'' || ''[[Werd]]'' || ''[[Wierd]]<br>[[Viert]]'' || ''[[Vérd]]'' ||
 
|-
 
|-
−
| ''[[Veseud]]'' || ''[[Zied]]'' || ''[[Vessződ]]''
+
| ''[[Veseud]]''<br>poprzednio:<br>''[[Vesăud]]<br>[[Veseud-Agnita]]'' || ''[[Zied]]<br>[[Ziedt]]'' || ''[[Tsît]]'' || ''[[Szászvessződ]]<br>[[Vessződ]]'' ||
 
|-
 
|-
 
|}
 
|}
  
 +
Wielki Krzesło Cynkowe powstało w 1876 roku. XXXIII. [[Okręg Nagy-Küküllő | Okręg Nagy-Küküllő]].
  
−
==Települései==
+
  Nagysinkszéket az 1876. XXXIII. törvénycikk [[Nagy-Küküllő vármegye|Nagy-Küküllő vármegyéhez]] csatolta.
−
* '''[[Nagysink]]'''
 
−
Nagysinkszék központja:
 
−
 
 
−
- 1786-ban [[mezőváros]], 2236 lakossal 453 házban.
 
−
- 1850-ben 635 házból álló 2638 lakosú mezőváros. Lakosaiból 1475 szász, 808 román, 331 cigány, 8 örmény, 6 német, 1 magyar, 9 egyéb volt. Ebből 1453 evangélikus, 935 görögkeleti ortodox, 204 görögkatolikus, 46 római katolikus volt.
 
−
- 1873-ban 2882 német és román lakosa volt.
 
−
 
 
−
* '''[[Báránykút]]'''
 
−
- 1786-ban 998 lakosa volt 193 házban.
 
−
- 1850-ben 1102 fő élt itt 270 házban, ebből 701 szász, 292 román, 106 cigány, 3 magyar volt, melyből 700 evangélikus, 391 görögkatolikus, 7 görög keleti ortodox, 4 római katolikus volt.
 
−
- 1870-ben járási székhely is, ekkor 1136 német és román lakosa volt 272 házban.
 
−
 
 
−
* '''[[Boholc]]'''
 
−
- 1786-ban 1104 lakosa és 237 háza volt.
 
−
- 1850-ben 976 lakosa volt 263 házban, ebből 952 román, 24 cigány; melyből 936 görögkeleti ortodox, 40 görögkatolikus volt.
 
−
- 1873-ban 1011 román lakosa volt 266 házban.
 
−
 
 
−
* '''[[Boldogváros]]'''
 
−
- 1786-ban 672 lakosa volt 139 házban
 
−
- 1850-ben 748 lakos 181 házban, ebből 443 szász, 222 román, 76 cigány, 6 német, 1 magyar volt. Ebből 447 evangélikus, 298 görögkeleti ortodox, 3 római katolikus.
 
−
- 1873-ban 710 német és román lakosa volt 200 házban.
 
−
 
 
−
* '''[[Brulya]]'''
 
−
- 1786-ban 835 lakosa volt, 158 házban.
 
−
- 1850-ben 1020 lakosa volt, 244 házban. Ebből 616 szász, 284 román, 111 cigány, 7 német, 2 egyéb; 622 evangélikus, 395 görögkeleti, 3 római katolikus.
 
−
- 1873-ban 1032 német és román lakosa volt 240 házzal.
 
−
 
 
−
* '''[[Gerdály]]'''
 
−
- 1786-ban 79 házban 378 fő élt itt.
 
−
- 1850-ben 444 főélt itt 105 házban. Ebből 315 szász, 87 román, 42 cigány; 315 evangélikus, 89 görögkeleti ortodox, 40 görögkatolikus.
 
−
- 1873-ban 444 német és román lakosa volt 107 házban.
 
−
 
 
−
* '''[[Jakabfalva]]'''
 
−
- 1786-ban 784 lakosa volt 167 házban.  
 
−
- 1850-ben 963 lakosa volt, 229 házban. Ebből 632 szász, 172 cigány, 137 román, 7 örmény, 3 magyar, 12 egyéb; 629 evangélikus, 299 görögkeleti ortodox, 24 római katolikus, 10 görögkatolikus, 1 református volt.
 
−
- 1873-ban 990 német és román lakosa volt 212 házban.
 
−
 
 
−
* '''[[Kálbor]]'''
 
−
- 1786-ban 924 lakosa volt és 191 ház állt a településen.
 
−
- 1850-ben 251 házban 1080 lakosa volt, melyből 1045 román, 35 cigány; 1043 görögkeleti ortodox, 37 görögkatolikus volt.
 
−
- 1873-ban 253 házban 993 román lakosa volt.
 
−
 
 
−
* '''[[Kisprázsmár]]'''
 
−
- 1786-ban 604 lakosa volt 127 házban.
 
−
- 1850-ben 1086 fő élt itt 258 házban, ebből 509 szász, 422 román, 153 cigány, 2 német volt, melyből 511 evangélikus, 449 görögkatolikus, 126 görögkeleti ortodox volt.
 
−
- Az 1873-as adatok szerint 1062 fő  román és német lakosa volt 242 házban.
 
−
 
 
−
* '''[[Kissink]]'''
 
−
- 1786-ban 756 fő élt itt 150 házban.
 
−
- 1850-ben 782 lakosa volt 207 házban, melyből 576 szász, 143 román, 56 cigány, 7 zsidó volt. Ebből 576 evangélikus, 198 görögkeleti ortodox, 7 izraelita, 1 görögkatolikus volt.
 
−
- Az 1873-as népszámláláskor 811 német és román lakosa volt 211 házban.
 
−
 
 
−
* '''[[Lesses]]'''
 
−
- 1786-ban 184 házban 932 fő élt itt.
 
−
- 1850-ben 317 házban 1229 lakos élt itt, melyből 636 szász, 412 román, 180 cigány, 1 német volt. Ebből 636 evangélikus, 592 görögkeleti ortodox, 1 római katolikus volt.
 
−
- 1873-ban 296 házban 1174 román és német lakosa volt.
 
−
 
 
−
* '''[[Mártonhegy (Románia)|Mártonhegy]]'''
 
−
- 1786-ban 204 házban 1038 lakosa volt.
 
−
- 1850-ben 288 házban 1282 fő élt itt, ebből 848 szász, 322 román, 110 cigány, 1 magyar, 1 egyéb volt. Ebből 849 evangélikus, 432 görögkeleti ortodox, 1 római katolikus volt.
 
−
- 1873-ban 302 házban 1289 német és román lakosa volt.
 
−
 
 
−
* '''[[Morgonda]]'''
 
−
- 1786-ban 824 lakosa volt 166 házban.
 
−
- 1850-ben 1106 lakosa volt 284 házban, ebből 666 szász, 329 román, 110 cigány, 1 egyéb; 666 evangélikus, 439 görögkeleti ortodox, 1 római katolikus volt.
 
−
- 1873-ban 1131 német és román lakosa volt 268 házban.
 
−
 
 
−
* '''[[Nádpatak]]'''
 
−
- 1786-ban 122 házban 587 fő élt.
 
−
- 1850-ben 152 házban 580 fő lakta, ebből 339 szász, 183 román, 58 cigány volt. Ebből 339 evangélikus, 241 görögkeleti volt.
 
−
- 1873-ban 164 házban 586 fő német és román lakosa volt.
 
−
 
 
−
* '''[[Prépostfalva]]'''
 
−
- 1786-ban 112 házból álló 541 lakosú település.
 
−
- 1850-ben 193 házban 801 fő élt itt, ebből 335 szász, 293 román, 165 cigány, 4 német, 4 egyéb volt, melyből 458 görögkeleti ortodox, 336 evangélikus, 7 római katolikus volt.
 
−
- 1873-ban 203 házban 825 román és német lakosa volt.
 
−
 
 
−
* '''[[Rozsonda]]'''
 
−
- 1786-ban 640 lakosa volt 118 házban.
 
−
- 1850-ben 921 lakos élt itt 209 házban, ebből 494 szász, 289 román, 114 cigány, 22 német, 1 magyar, 1 egyéb volt. Ebből 516 evangélikus, 403 görögkeleti ortodox, 2 római katolikus volt.
 
−
- 1873-ban 968 német és román lakosa volt 209 házban.
 
−
 
 
−
* '''[[Nagysáros]]'''
 
−
- 1786-ban 856 lakosa volt 154 házban.
 
−
- 1850-ben 1112 lakosa volt 283 házban. Ebből 713 szász, 225 román, 170 cigány, 1 magyar, 3 egyéb volt. Ebből 713 evangélikus, 395 görögkeleti ortodox, 3 római katolikus, 1 református volt.
 
−
- 1873-ban 1089 német és román lakosa volt 270 házban.
 
−
 
 
−
* '''[[Százhalom]]'''
 
−
- 1786-ban 621 fő élt itt 115 házban.
 
−
- 1850-ben 810 fő, 192 házban élt itt, melyből 500 szász, 238 román, 71 cigány, 1 német volt. Ebből 500 evangélikus, 309 görögkatolikus, 1 római katolikus.
 
−
- 1873-ban 851 német és román élt itt 195 házban.
 
−
 
 
−
* '''[[Szentágota]]'''
 
−
- 1786-ban [[mezőváros]], 1717 lakossal, 358 házban.
 
−
- 1850-ben (mezőváros) 2575 lakossal 600 házban, ebből 1808 szász, 347 román, 345 cigány, 49 német, 16 magyar, 3 örmény, 7 egyéb volt, melyből 1850 evangélikus, 690 görögkeleti, 22 római katolikus, 13 református volt.
 
−
- 1873-ban 2979 német és román lakosa volt 544 házban.
 
−
 
 
−
* '''[[Újváros (Románia)|Újváros]]'''
 
−
- 1786-ban 122 házban 598 fő,
 
−
- 1850-ben 754 fő élt itt 171 házban, melyből 579 szász, 116 román, 54 cigány, 5 zsidó volt. Ebből 579 evangélikus, 170 görögkeleti ortodox, 5 izraelita volt.
 
−
- 1873-ban 721 német és román lakosa volt 167 házban.
 
−
 
 
−
* '''[[Vérd]]'''
 
−
- 1786-ban  502 fő élt itt 89 házban.
 
−
- 1850-ben 727 lakosa volt 169 házban. Ebből 367 román, 287 szász, 72 cigány, 1 egyéb volt, melyből 439 görögkeleti ortodox, 287 evangélikus, 1 római katolikus volt.
 
−
- 1873-ban 725 román és német lakosa volt 165 házban.
 
−
 
 
−
* '''[[Vessződ]]'''
 
−
- Az 1786-os adatok szerint 488 lakosa volt, 102 házban.
 
−
- 1850-ben 576 fő 141 házban, ebből 347 szász, 165 román, 62 cigány, 1 magyar, 1 egyéb, melyből 348 evangélikus, 227 görögkeleti ortodox, 1 görögkatolikus volt.
 
−
- 1873-ban 561 fő német és román lakosa volt 143 házban.
 
−
 
 
−
Nagysinkszéket az 1876. XXXIII. törvénycikk [[Nagy-Küküllő vármegye|Nagy-Küküllő vármegyéhez]] csatolta.
 
−
 
 
−
==Források==
 
−
* {{Tekintő}}
 
−
* {{Pnl|cikk=Nagy-Sink szék|url=http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/073/pc007357.html#9}}
 
−
* {{KatLex|9||N/Nagysink%20szék.html}}
 
  
−
{{Portál|Erdély|-|}}
+
== Żródła ==
 +
* Tekintő. ''[https://web.archive.org/web/20110710231100/http://www.fatornyosfalunk.com/html/erdelyi_helynevkonyv.html Erdélyi helynévkönyv]''. Opracowanie: Vistai András János. [Bez miejsca i roku, publikowane tylko w sieci WWW.] 1–3. kötet.
 +
* Bokor József (szerk.). [https://hu.wikipedia.org/wiki/A_Pallas_nagy_lexikona A Pallas nagy lexikona]. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
 +
* ''[http://lexikon.katolikus.hu/N/Nagysink%20sz%C3%A9k.html Magyar katolikus lexikon IX. (Meszr–Olt)]''. Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2004.
  
−
[[Kategória:Királyföld]]
+
[[Kategoria:Geografia]]
 +
[[Kategoria:Siedmiogród]]
 +
[[Kategoria:Historia]]
 +
[[Kategoria:Historia Królestwa Węgier]]
 +
[[Kategoria:Sasi Siedmiogrodzcy]]
 +
[[Kategoria:Niemcy w Królestwie Węgier]]
 +
[[Kategoria:Niemcy w Rumunii]]
 +
[[Kategoria:Királyföld]]

Aktualna wersja na dzień 11:25, 17 mar 2021

Strona Autorzy Nota
[1] [2] Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku węgierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku węgierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach.
Plik:Coa Romania Town Nagysink.svg
Herb Nagysinkszék
Plik:Grossschenker Stuhl.svg
Nagysinkszék w XV wieku

Nagysinkszék (pol. lokacja Gross-Schenk, niem. Stuhl Gross-Schenk, rum. Scaunul Cincului) była jedną z lokacji saskich w Siedmiogrodzie.

Lokalizacja

Graniczyła od zachodu z komitatem Fehér vármegye, od południa z Fogarasföld, od wschodu z Kőhalomszék, a od północy z Segesvárszék (rum. Sighisoarą).

Historia

Plik:Gross schenk 01.jpg
Nagysink, dawna stolica Nagysinkszék

Nagysinkszék była saską lokacją utworzonym w XIII wieku w Królestwie Węgier, w południowej części Siedmiogrodu, między Nagysink (Nagy-Sink), w środkowej części dorzecza rzeki Hortobágy i Olt (rum. Aluta). Ma powierzchnię 638,82 km² i liczyła 23 970 mieszkańców według danych z 1870 roku.

Jej nazwa po raz pierwszy pojawiło się w statucie z 26 czerwca 1478 roku w postaci lokacji Margondor Senk (KmJkv 2268).

Lokacja składała się z wiosek saskich zasiedlonych w Królestwie, później w części zwanej przez Sasów Altland. Sprowadzeni stąd osadnicy zorganizowali później sąsiednie lokacje, które razem utworzyły Hétszék (Siedem Lokacji): na północy Medgyes w Felső-Fehér vármegye; na północnym wschodzie graniczyło lokacją Segesvár (rum. Sighisoara'), na wschodzie z komitatem Felső-Fehér vármegye, z lokacją Kőhalom, na południu z regionem Fogaras vidék, od zachodu z lokacją Újegyház, komitatem Felső-Fehér vármegy i lokacją Medgyes, a w 1413 przez Fogarasa.

W 1469 roku król Maciej Korwin przyłączył dystrykt Fagaras do komitatu [Fehér vármegye]], w którym to czasie mógł powstać jego obszar rodowy.

W 1486 r., gdy przywileje Andreanum zostały przedłużone, była to jedna 7 saskich lokacji. W okresie reformacji, pod wpływem Braszowa, szerzyły się tu także idee luterańskie.


1 listopada 1540 r. w jedynej diecie odbywającej się tutaj obecni Sasi złożyli przysięgę na wierność Ferdynandowi Habsburgowi, ale 25 maja 1541 r. na rozkaz sułtana Sulejmana I za władcę uznano Jana Zygmunta.

W 1553 roku Nagysink był stolica luterańskiego kościoła saskiego. Józef II przyłączył go do okręgu Sibiu i dopiero w 1790 roku odzyskał niepodległość.

W latach 1860–1876 był samodzielny, w 1876 r. podporządkowany komitatowi Nagy-Küküllő vármegye, gdzie najpierw stał się częścią powiatu Nagysinki, a w latach 1890–1918 stał się częścią powiatu Szentágota.

Populacja

W 1870 r. liczyła 23.970 mieszkańców, w tym:

Skład narodowościowy

  • Niemcy − 53%,
  • Rumuni − 46% i
  • Węgrzy − 1%.

Wyznania

  • luteranie − 12.621 (52,7%),
  • ortodoksi − 9.790 (40,8%),
  • grekokatolicy − 1.230 (5,1%) i
  • inni (głównie rzymscy katolicy) − 329.

Miejscowości lokacji

Nazwa
rumuńska 		Nazwa
niemiecka 		Nazwa
lokalna 		Nazwa
węgierska 		Nazwa
łacińska
Agnita Agneteln Szentágota
tłum.
„Święta Agata”
alternatywnie
Szászágota
„Saska Agata”
lub „Agota”
Bărcuț Bekokten
Brekokten
Brekolten		 Báránykút
tłum.
„Fontanna Baranka”
Boholț
poprzednio:
Boholța		 Bucholz Bachelz
Baxelts		 Boholc
Bruiu Braller Brulya
Brullya
Braller
Broller
Calbor Kaltbrunnen
Kaltenbrunnen		 Kaltbrannen Kálbor
Cincșor
poprzednio:
Cincu Mic		 Kleinschenk Kli-Schink
Klišink		 Kissink Parvum
Promontorium
Cincu
poprzednio:
Cincul-mare
Șinca Mare
Șincul Mare		 Großschenk
Groß-Schenk
Großschenk
Grossschenk
tłum.
„Hanul Mare”		 Gris-Schink Nagysink
Dealu Frumos
poprzednio:
Șulumberg
Șulemberg		 Schönberg
tłum.
„Piękne wzgórze”		 Schinebärch
Šinebarχ		 Lesses
Leses
Gherdeal Gürteln
Gürtelen
Gürtlen
Girteln		 Girtle Gerdály
Iakobeni
poprzednio:
Iacășdorf		 Jacobsdorf
Jakobsdorf
Jakeschdorf		 Jakosdref
Jôkestref
Giukestref
Giukesdrêf		 Jakabfalva
Merghindeal Mergenthal
Mergeln
Märgeln
Merglen
Mergental
Marienthal
tłum.
„Dolina Maryi”
alternatywnie
Mergeln		 Märjeln
Maerjln		 Morgonda
Movile
poprzednio:
Hundrubechiu		 Hundertbüchlen
Hundertbücheln		 Hanjdertbächeln
Hangderbäχeln		 Szászhalom
Noiștat
poprzednio:
Nouștat		 Neustadt
tłum.
Nowe Miasto		 Naerscht Újvaros
Rodbav
poprzednio:
Rotbav
Rorbaca		 Rohrbach Rirbich
Rîrbiχ		 Nádpatak
Nádaspatak
Ruja Roseln
Rosslen
Rosental		 Riseln
Rîzeln
Rizln		 Rozsonda
Seliștat Seligstadt
Gross-Alisch
Gross-Alesch
Olesch		 Sailijescht
Zělijeršt
Zeliješt		 Boldgváros
Stejărișu
Proștea
Proști		 Probstdorf
tłum.
„Wieś proboszcza”		 Priusterf
Pristref'		 Prepostfalva
Șoarș
poprzednio:
Șaroșa
Șoarșiu		 Scharosch
Schars
Scharesch		 Schuarsch
Šuerš		 Saros
Nagysáros
tłum.
„Błoto”
Șomartin
poprzednio:
Șomărtin
Șomortin		 Martinsberg
Märtelsberg		 Mirtesbärch
Mětesberχ
Miertesbarχ		 Mártonhegy
Mártonhegye
Toarcla
poprzednio:
Preșmer		 Tarteln
Tertlen
Tartlau		 Tôrteln Prázsmár
Kisprázsmár
tłum.
„Mały Prejmer”
Vărd
poprzednio:
Vordu		 Werd Wierd
Viert		 Vérd
Veseud
poprzednio:
Vesăud
Veseud-Agnita		 Zied
Ziedt		 Tsît Szászvessződ
Vessződ

Wielki Krzesło Cynkowe powstało w 1876 roku. XXXIII. Okręg Nagy-Küküllő. 

Nagysinkszéket az 1876. XXXIII. törvénycikk Nagy-Küküllő vármegyéhez csatolta.

Żródła
Źródło: „http://natusiewicz.pl/felczak/index.php?title=Nagysinkszék&oldid=52751”