|
|
| (Nie pokazano 4 pośrednich wersji utworzonych przez tego samego użytkownika) |
| Linia 1: |
Linia 1: |
| − | [[Kategoria:1w]] | + | #PATRZ [[Belső-Szolnok vármegye]] |
| − | [[Kategoria:Strony przetłumaczone z węgierskiej Wikipedii]]
| |
| − | {{Uwaga|
| |
| − | |strona = https://hu.wikipedia.org/wiki/Bels%C5%91-Szolnok_v%C3%A1rmegye
| |
| − | |autorzy = https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bels%C5%91-Szolnok_v%C3%A1rmegye&action=history
| |
| − | |nota = węgierski
| |
| − | }}
| |
| | | | |
| − | {|
| + | [[Kategoria:Przekierowane]] |
| − | |
| |
| − | |}
| |
| − | | |
| − | {|
| |
| − | |-style="vertical-align:top;"
| |
| − | |
| |
| − | | |
| − | {{MagyarVármegye|
| |
| − | név=Belső-Szolnok vármegye|
| |
| − | térkép=Erdélyi Fejedelemség - Belső-Szolnok vármegye 17. század.png|
| |
| − | székhely=[[Dés]]|
| |
| − | terület=3340|
| |
| − | népesség=138 307, [[1870]]|
| |
| − | nemzetiségek=[[románok]], [[magyarok]], [[szászok]]|
| |
| − | }}
| |
| − | | |
| − | {{Infobox Komitat
| |
| − | |Nazwa = Belső-Szolnok
| |
| − | <small>''Komitat Heiduck oder (niem.)''<br>
| |
| − | ''Heiduckenkomitat (niem.) </small>
| |
| − | |Rok = 1910
| |
| − | |Herb = Coa_Hungary_County_Moson_(history).svg
| |
| − | |Siedziba = Magyaróvár
| |
| − | |Powierzchnia = 3 343
| |
| − | |Ludność = 253 900
| |
| − | |Narodowości = 94,8 % Węgrzy<br>1,61 % Niemcy<br>0,27 % Słowacy<br>0,03 % Rumuni<br>0,02 % Rusini<br>0,01 % Serbowie i Chorwaci<br>0,08 % pozostali
| |
| − | |Utworzony = 1876
| |
| − | |Zlikwidowany = 16 March 1950<br>Włączony do [[Hajdú-Bihar]]
| |
| − | |Mapa = Kingdom_of_Hungary_counties_(sk-Hajducká).svg
| |
| − | }}
| |
| − | |}
| |
| − | | |
| − | Wewnętrzny okręg Szolnok (łac. Comitatus Szolnok Interior, niem. Innere Szolnoker Gespanschaft, rum. Comitatul Solnocul Interior) był jednym z historycznych hrabstw Węgier w Siedmiogrodzie. Data jego powstania przypada na rok przed 1320 r., A zaprzestano w 1876 r., Kiedy to prawie cały Szolnok Wewnętrzny został zjednoczony z największą częścią powiatu dobokańskiego - uzupełnionego o część regionu kamiennego - jako powiat szolnok-doboka. Miała siedzibę w Des. [3]
| |
| − | | |
| − | '''Belső-Szolnok vármegye''' (latinul ''Comitatus Szolnok Interior,'' németül ''Innere Szolnoker Gespanschaft,'' [[román nyelv|románul]]: ''Comitatul Solnocul Interior'') [[Magyarország]] egyik történelmi vármegyéje volt [[Erdély]]ben. Létrehozásának időpontját [[1320]] előttre teszik, megszűntének időpontja 1876, amikor Belső-Szolnok majdnem egésze [[Doboka vármegye]] legnagyobb részével - kiegészülve a [[Kővárvidék]] egy részével - [[Szolnok-Doboka vármegye]] néven egyesült. Székhelye [[Dés]] volt.<ref name="katolikus">{{CitWeb |url=http://lexikon.katolikus.hu/B/Bels%C5%91-Szolnok%20v%C3%A1rmegye.html |szerző= |cím=Belső-Szolnok vármegye |dátum= |oldal= |elér=2019-07-16 |weblap=Magyar Katolikus Lexikon }}</ref>
| |
| − | | |
| − | [[Plik:Hungary 1490.jpg|thumb|left|260px|[[Csánki Dezső]]–[[Kogutowicz Manó]]: Magyarország [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] halálakor]]
| |
| − | [[Plik:GrandDuchyOfTransylvania_Josephinische_Landaufnahme.jpg|thumb|260px|left|Belső-Szolnok vármegye [[Magyarország első katonai felmérése|az első katonai felmérés]] térképének részletén, 1782-85]]
| |
| − | [[Plik:Hungary,_Galicia_and_Transylvania.jpg|thumb|260px|left|Közigazgatási egységek egy [[1862]]-es térképen]]
| |
| − | | |
| − | == Nazwa ==
| |
| − | | |
| − | Podobnie jak powiat środkowego Szolnok, swoją nazwę zawdzięcza nie od miasta Szolnok, ale jako ważny region solny królestwa, prawdopodobnie od określenia „solniczka”, która narodziła się na ustach ludów słowiańskich żyjących tu później. podbój. [4] W języku serbskim sól nadal nazywa się sol, czyli sol.
| |
| − | | |
| − | Nevét - akárcsak [[Közép-Szolnok vármegye]] - nem [[Szolnok]] városról kapta, hanem mint a királyság fontos sótermelő vidéke, feltehetően a honfoglalást követően itt élő [[szláv népek]] ajkán született "''sótermelő''" kifejezésből származik.<ref> {{CitLib|szerző=Gyalay Mihály |cím=Magyar igazgatástörténeti helységnévlexikon |kötet=1 |kiadás=2 |hely=Budapest |kiadó=Egeler Kft. |év=1991 |oldal=140 }}</ref> [[szerb nyelv|Szerbül]] a sót ma is сол-nak, vagyis ''szol''-nak mondják.
| |
| − | | |
| − | Starsze źródła wywodzą nazwę od imienia Ispána Zonuka, który żył w okresie drugiego panowania króla Piotra Węgierskiego. [5]
| |
| − | | |
| − | Régebbi források az elnevezést a [[Péter magyar király]] második uralkodása idején élt Zonuk ispán nevéből származtatják.{{refhely|Benkő 2014|: 483. o.|azonos="B483"}}
| |
| − | | |
| − | == Lokalizacja ==
| |
| − | | |
| − | Graniczy z Mołdawią i okręgiem Marmarosz na północy, saksońskimi powiatami Bistrița i Doboka na wschodzie, Doboką na południu oraz Doboką i Kővárvidék na zachodzie.
| |
| − | | |
| − | Északon [[Moldva|Moldvával]] és [[Máramaros vármegye|Máramaros vármegyével]], keleten a [[erdélyi szászok|szász]] [[Besztercevidék]]kel és [[Doboka vármegye|Doboka vármegyével]], délen szintén Dobokával, nyugaton Dobokával és [[Kővárvidék]]kel határos.{{refhely|azonos="B483"}}
| |
| − | | |
| − | == Historia ==
| |
| − | | |
| − | Niegdyś zjednoczone - i ogromne - królewskie hrabstwo Szolnok zostało w XIII wieku podzielone na hrabstwa Wewnętrzny (Siedmiogród) i Outer-Szolnok (Tisza). Mogło to być również powodem wydzielenia, że zachodnia część obszaru należała do diecezji egerskiej, a wschodnia do diecezji siedmiogrodzkiej. Pierwsza pisemna wzmianka o istnieniu powiatu pochodzi z 1320 roku. Po separacji Belső-Szolnok przeszedł pod kontrolę wojewody siedmiogrodzkiego, podczas gdy Külső-Szolnok był nadal rządzony przez ispána wyznaczonego przez króla. [6]
| |
| − | | |
| − | Az egykor egységes - és hatalmas - Szolnok királyi vármegye a [[13. század]]ban kettévált: Belső- (erdélyi) és Külső-Szolnok (tiszai) vármegyékre. Az is oka lehetett a szétválasztásnak, hogy a terület nyugati része az [[Egri főegyházmegye|egri]], míg keleti az [[Erdélyi egyházmegye|erdélyi egyházmegyéhez]] tartozott. Első írásos emlék a vármegye létéről 1320-ból származik. A szétválást követően Belső-Szolnok az [[erdélyi vajda]] hatáskörébe került, míg Külső-Szolnokot továbbra is a király által kinevezett [[ispán]] irányította.<ref name="makkai">{{CitLib |szerző=[[Makkai László (történész)|Makkai László]] |cím=Belső-Szolnok és Doboka megye a középkorban |alcím= |hely=Kolozsvár |kiadó=[[Erdélyi Múzeum-Egyesület]] |év=1943 |oldal=54 |url=http://adatbank.ro/html/alcim_pdf12882.pdf |accd=2019-07-17 |aurl=https://web.archive.org/web/20190717055321/http://adatbank.ro/html/alcim_pdf12882.pdf |archd=2019-07-17 }}</ref>
| |
| − | | |
| − | Po 1848 r. Powiaty zostały zasadniczo zniesione przez administrację cesarską i dopiero w 1861 r. Przywrócono dawny system administracji. W 1876 r. Osady Csépán, Entrádám, Magyarnemegye, Oláhnemegye, Oláhnémeti, Priszlop, Szamospart i Tóhát zostały przyłączone do powiatu Bistrița-Năsăud, a pozostałe części do powiatu Szolnok-Doboka, który powstał w tym czasie.
| |
| − | | |
| − | 1848 után a császári közigazgatás a megyéket lényegében megszüntette, és csak 1861-ben állították vissza a korábbi közigazgatási rendszert. 1876-ban pedig [[Csépán (település)|Csépán]], [[Entrádám]], [[Magyarnemegye]], [[Oláhnemegye]], [[Oláhnémeti]], [[Priszlop]], [[Szamospart]] és [[Tóhát]] településeket [[Beszterce-Naszód vármegye|Beszterce-Naszód vármegyéhez]] csatolták, a többi részt pedig az akkor létrehozott [[Szolnok-Doboka vármegye|Szolnok-Doboka vármegyéhez]]
| |
| − | | |
| − | == Közigazgatása ==
| |
| − | A 18. század végén négy [[mezőváros]]sal és 192 faluval rendelkezett,{{refhely|Benkő 2014|: 179. o.}} ebből az alsó kerületben három mezőváros ([[Dés]], [[Désakna]], [[Szamosújvár]]) és hat járásban 102 falu,{{refhely|Benkő 2014|: 485. és 491. o.}} a felső kerületben egyetlen mezőváros ([[Retteg]]) és négy járásban 85 falu.{{refhely|Benkő 2014|: 493. o.|azonos="B493"}} Az alsó kerület járásai: [[dési járás|dési]], [[bálványosváraljai járás|bálványosváraljai]], [[bethleni járás|bethleni]], [[alparéti járás|alparéti]], [[vádi járás|vádi]], [[szurdoki járás|szurdoki]].{{refhely|Benkő 2014|: 491. o.}} A felső kerület járásai: [[rettegi járás|rettegi]], [[kőfarki járás|kőfarki]], [[kackói járás|kackói]], [[láposi járás|láposi]].{{refhely|azonos="B493"}}
| |
| − | | |
| − | 1869-ben [[Dés]] királyi mezőváros és [[Szamosújvár]] szabad királyi város mellett kilenc járás alkotta: az [[alparéti járás|alparéti]], [[bálványosváraljai járás|bálványosváraljai]], [[bethleni járás|bethleni]], [[dési járás|dési]], [[kackói járás|kackói]], [[kőfarki járás|kőfarki]], [[magyarláposi járás|magyarláposi]], [[rettegi járás|rettegi]] és a [[szurduki járás|szurduki]].<ref name="katolikus" />
| |
| − | | |
| − | == Administracja ==
| |
| − | | |
| − | Pod koniec XVIII wieku posiadał cztery miasta targowe i 192 wsie [7], z których trzy miasta targowe w dolnym okręgu (Dés, Désakna, Szamosújvár) i 102 wsie w sześciu dzielnicach [8], jedno miasto targowe. (Retteg) w górnej dzielnicy i 85 wsi w czterech okręgach. [9] Okręgi dolnego okręgu: Dési, Bálványosváralja, Bethlehem, Alparéti, Vádi, Szurdok. [10] Dzielnice powiatu górnego: Rettegi, Kőfarki, Kackói, Láposi. [9]
| |
| − | | |
| − | A 18. század végén a lakosság túlnyomó része román volt, továbbá magyarok, cigányok valamint kisebb számban örmények, szászok, zsidók.{{refhely|Benkő 2014|: 484. o.}} A románok a [[görögkeleti]] felekezethez tartoztak (182 templom), a magyarok kisebb részben római katolikusok (4 plébánia), nagyobb számban reformátusok (36 egyházközség) voltak. Emellett egy-egy unitárius (magyar) és lutheránus (szász) egyházközség is volt a megyében. Az örmények szintén római katolikusok voltak.{{refhely|Benkő 2014|: 495. o.}} Az 1787-es népszámláláskor {{szám|20944|házat}}, {{szám|24702|családot}} illetve {{szám|134008|lakost}} jegyeztek fel.<ref>{{CitLib|tit=Az első magyarországi népszámlálás 1784–1787|ass=Szerk. Danyi Dezső és Dávid Zoltán|loc=Budapest|red=|ann=1960|url=https://library.hungaricana.hu/hu/view/NEDA_1784_elso_magyar/?query=Bels%C5%91-Szolnok&pg=51&layout=s}}</ref>
| |
| − | | |
| − | W 1869 roku, oprócz królewskiego miasta targowego Dés i wolnego miasta królewskiego Szamosújvár, składał się z dziewięciu dzielnic: Alparéti, Bálványosváralja, Bethlehem, Dés, Kackó, Kőfark, Magyarlápos, Rettegi i Szurduki. [3]
| |
| − | | |
| − | Nem sokkal a megye megszűnése előtt, 1869-ben [[Keleti Károly]] a tanköteles gyermekek anyanyelvi megoszlását véve alapul az alábbi nemzetiségi megoszlást számolta ki: a 138 ezres lakosság 78 százaléka [[románok|román]], 18 magyar, 3 [[németek|német]] anyanyelvű volt, és 1 százalékot nem érte el a [[Ruszinok|rutének]] aránya.<ref>{{SzDob|1|45|16}}</ref>
| |
| − | | |
| − | W 1870 r. Liczyło 138307 mieszkańców, z czego 82 527 (59,7%) było grekokatolikami, 23846 (17,2%) prawosławnymi, 17 075 (12,3%) było reformowanych, 6604 (4,8%) było rzymskokatolikami, 5 591 (4%) ) był Izraelitą i 2664 innymi religiami (głównie ormiańskimi katolikami i luteranami). 77% to Rumuni, 17% Węgrzy, 4% Żydzi. [15]
| |
| − | | |
| − | 1870-ben 138.307 lakosa volt, melyből 82.527 (59,7%) görög katolikus, 23.846 (17,2%) ortodox, 17.075 (12,3%) református, 6.604 (4,8%) római katolikus, 5.591 (4%) izraelita és 2.664 egyéb (főleg örmény katolikus és evangélikus) vallású volt. 77% román, 17% magyar, 4% zsidó nemzetiségű.<ref>{{CitLib|szerző= |cím=Az 1870. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei a hasznos házi állatok kimutatásával együtt |url=https://library.hungaricana.hu/hu/view/NEDA_1870/?pg=141 |hely=[[Pest (történelmi település)|Pest]] |kiadó=[[Központi Statisztikai Hivatal|Országos Magyar kir. Statistikai Hivatal]] |év=1871 |oldal=62 }}</ref>
| |
| − | | |
| − | == Przypisy ==
| |
| − | {{izvori}}
| |
| − | | |
| − | == Źródła ==
| |
| − | * Benkő József: ''Erdély''. Sepsziszentgyörgy: Székely Nemzeti Múzeum; Barót: Tortoma. 2014. ISBN 978-973-8995-25-3
| |
| − | * Lázár Miklós: ''[http://mek.oszk.hu/12700/12715/12715.pdf Erdély főispánjai (1540–1711)]''. (PDF) Budapest: Athenaeum. 1889.
| |
| − | * ''Magyar életrajzi lexikon'' ''[http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/index.html I–IV]''. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.
| |
| − | | |
| − | == Więcej informacji ==
| |
| − | * Jakó Zsigmond: [http://adatbank.transindex.ro/html/alcim_pdf12883.pdf Belső-Szolnok és Doboka magyarsága az újkorban] (PDF). W: ''Szolnok-Doboka magyarsága''. Szerk. Szabó T. Attila. Dés–Kolozsvár: (kiadó nélkül). 1944.
| |
| − | | |
| − | {{SORTUJ:Komitaty, Belső-Szolnok}}
| |
| − | | |
| − | [[Kategoria:Komitaty]]
| |
| − | [[Kategoria:Komitaty historyczne]]
| |
| − | [[Kategoria:Historia]]
| |
| − | [[Kategoria:Historia Królestwa Węgier]] | |
