Kanizsai II. István: Różnice pomiędzy wersjami

Z Felczak story
Przejdź do nawigacji Przejdź do wyszukiwania
Linia 31: Linia 31:
  
 
  |klan              =  
 
  |klan              =  
  |ród              =  
+
  |ród              = [[Kanizsai]]
 
  |rodzina          =  
 
  |rodzina          =  
 
  |pochodzenie      = węgierskie
 
  |pochodzenie      = węgierskie
Linia 41: Linia 41:
 
  |przyczyna śmierci =  
 
  |przyczyna śmierci =  
 
  |miejsce spoczynku =  
 
  |miejsce spoczynku =  
  |ojciec            =  
+
  |ojciec            = [[Kanizsai I. János|I. János]]
 
  |matka            =  
 
  |matka            =  
  |rodzeństwo        =  
+
  |rodzeństwo        = Miklós, János [[arcybiskup Ostrzyhomia]]
 
  |1. związek        =  
 
  |1. związek        =  
 
  |1. związek z      =  
 
  |1. związek z      =  

Wersja z 10:40, 27 paź 2019

Źródło: Kanizsai (II.) István


Kanizsai II. István

Przywódca Seklerów
Przywódca Seklerów
Okres od 1390
do 1395
Poprzednik Bélteki János
Następca Bebek Frank
Dane biograficzne
Ród Kanizsai
Pochodzenie węgierskie
Państwo Królestwo Węgier
w unii personalnej
z Królestwem Chorwacji
Urodziny 1368
Śmierć 1427/28
Ojciec I. János
Rodzeństwo Miklós, János arcybiskup Ostrzyhomia


Kanizsai (II.) István (13681427/28) főúr, székely ispán, királyi ajtónállómester (magister janitorum), soproni ispán.

Család származása

Jest członkiem słynnej rodziny Kanizsai, z których wielu było zaangażowanych w wydarzenia z wybitnej historii Węgier. Jego ojcem był biskup János Kanizsai (I.), jego braćmi Miklós Miklós, a János był arcybiskupem Esztergom.

A nevezetes Kanizsai család tagja, akik közül sokan a magyar történelemben nevezetes események résztvevői voltak. Apja Kanizsai (I.) János ispán, testvérei Miklós tárnokmester, János esztergomi érsek volt. 

Élete

Nagy Lajos király halála (1382) után másodszülött leányát Máriát választották magyar királynak, akit a Kanizsai család tagjai is támogattak. Életének első nevezetes eseménye 1386-ban a délvidéki Gara mellett zajlott le. Kanizsai (II.) István is tagja volt Mária királynő és anyja Erzsébet anyakirálynő küldöttségének, akik a délvidéki főurak lázadását akarták lecsillapítani. Horváti János macsói bán megtámadta Diakovár mellett és foglyul ejtette a királyi küldöttséget és Novigrad (Zára) várába börtönözte őket.[1] Közel egy év múlva szabadult ki a zárai fogságból.

István 1390 és 1395 között székely ispán[2] volt. Részt vett már Zsigmond uralkodása alatt a moldvai hadjáratokban, amelynek az volt célja, hogy a balkáni államokkal együtt harcba szálltak a török ellen.[3]

Székely ispánsága mellett 1395 márciusától királyi főajtónálló magas funkciót is betöltötte. 1396-ban a nikápolyi vesztes csatában mint székely ispán harcolt.[4] János testvérével együtt kétszer is részt vett a Zsigmond elleni lázadásokban 1401. és 1403.-ban. Minden tisztségét elvesztette, de később a királytól kegyelmet kapott. 1410 között István és Zsigmond viszonya ismét szívélyesebb lett. Kanizsai István a Soproni Vármegye főispáni címet Szécsi Miklós tárnokmester vette át, miután megvált a főispáni méltóságától. Kismartoni birtokán többször vendégeskedett Zsigmond.

Kanizsai István élete végéig viselte a soproni főispánságot. Halála után a király László nevű fiát bízta meg a főispáni feladatok ellátásával, így a Kanizsai ezen ágának mint családi hűbér volt. A mai Kismartonváraljai kastély helyén 1388 és 1392 között Kanizsai István (Kanizsai család) épített várat.

Jegyzetek

  1. Az ellenálló Garai Miklós nádort és Forgách Balázst nagy harcban elfogták és lefejezték. 1387 januárjában ebben a várban fojtották meg Erzsébet anyakirálynőt Mária szeme láttára.
  2. Szablon:CitWeb
  3. Zsigmond király sokat tett, hogy a magyar befolyás fennmaradjon a balkáni övezetben. Ezt jelzik szerbiai 1389, 1390, 1392 évi hadjáratok.
  4. A csatában a magyar és a török uralkodó közötti összecsapás volt, amelyben Zsigmond vereséget szenvedett.

Források


Kategória:Ajtónállómesterek