Kún (ród): Różnice pomiędzy wersjami
(Utworzono nową stronę "https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%BAn_csal%C3%A1d_(rozs%C3%A1lyi) {{egyért2|rozsályi Kún családról|Kun család (egyértelműsítő lap)}} A [[Gutkeled nemzetség]...") |
|||
| (Nie pokazano 2 pośrednich wersji utworzonych przez tego samego użytkownika) | |||
| Linia 2: | Linia 2: | ||
{{egyért2|rozsályi Kún családról|Kun család (egyértelműsítő lap)}} | {{egyért2|rozsályi Kún családról|Kun család (egyértelműsítő lap)}} | ||
| − | A [[Gutkeled nemzetség]]ből származó ''rozsályi (rosályi) nemes'' és ''báró'' '''Kún''' család [[Szatmár vármegye]] kihalt ősrégi családja, mely eredetét Szatmár vármegye [[Rozsály]] (Rosály) nevű helységéről vette, e helység volt a család ősi birtoka, s annak már a [[13. század]] végén birtokában volt, innen vette előnevét is. | + | |
| + | Opustoszała starożytna rodzina szlacheckiej i baronialnej rodziny Kún z rodzaju Gutkeled, pochodząca z miejscowości Rozsály (Satu Mare) w hrabstwie Satu Mare, była starożytną własnością rodziny i była jej własnością pod koniec XIII wieku. wziął tutaj swoje przedmowę. | ||
| + | |||
| + | <small><small>A [[Gutkeled nemzetség]]ből származó ''rozsályi (rosályi) nemes'' és ''báró'' '''Kún''' család [[Szatmár vármegye]] kihalt ősrégi családja, mely eredetét Szatmár vármegye [[Rozsály]] (Rosály) nevű helységéről vette, e helység volt a család ősi birtoka, s annak már a [[13. század]] végén birtokában volt, innen vette előnevét is. </small></small> | ||
==Története== | ==Története== | ||
| Linia 13: | Linia 16: | ||
[[1394]]-ben az ő utóda ''rosályi Kún Lukács'' mestert bízta meg a budai országgyűlés a [[Nikápolyi csata|Nikápolyi ütközet]] előtt a segélypénzek beszedésével [[Ung vármegye|Ung]], [[Bereg vármegye|Bereg]], és [[Ugocsa vármegye|Ugocsa megyékben]]. | [[1394]]-ben az ő utóda ''rosályi Kún Lukács'' mestert bízta meg a budai országgyűlés a [[Nikápolyi csata|Nikápolyi ütközet]] előtt a segélypénzek beszedésével [[Ung vármegye|Ung]], [[Bereg vármegye|Bereg]], és [[Ugocsa vármegye|Ugocsa megyékben]]. | ||
| + | |||
| + | == XV wiek == | ||
[[1420]]-ban Lukács fia Miklós és Jakab [[Gyüre]] helységet Breda asszonytól Attyay Tiba leányától elfoglalták. | [[1420]]-ban Lukács fia Miklós és Jakab [[Gyüre]] helységet Breda asszonytól Attyay Tiba leányától elfoglalták. | ||
| Linia 18: | Linia 23: | ||
[[1425]]-ben ''rosályi Kún Jakab'' és testvére ''Miklós'' birtokosok Csaholcz-on ([[Csaholc]]), melynek határait még ez évben megjáratják. | [[1425]]-ben ''rosályi Kún Jakab'' és testvére ''Miklós'' birtokosok Csaholcz-on ([[Csaholc]]), melynek határait még ez évben megjáratják. | ||
| − | [[1445]]-ben a Kún család Rosálynak csak fele részében birtokol, a másik felét a ''[[Kusalyi Jakcs | + | [[1445]]-ben a Kún család Rosálynak csak fele részében birtokol, a másik felét a ''[[Kusalyi Jakcs]]'' nyerte el. [[1524]]-ben ismét egyik fele Bélteki Drágffy Jánosé lett. |
[[1445]]-re a rosályiak uradalma már több mint 50 településből állt, a [[Rozsály]]tól több mint 50 km távolságra lévő [[Nyírcsaholy|Csaholy]], Zalka ([[Mátészalka]]), [[Jármi]], [[Hodász]] is birtokaik közé tartozott. | [[1445]]-re a rosályiak uradalma már több mint 50 településből állt, a [[Rozsály]]tól több mint 50 km távolságra lévő [[Nyírcsaholy|Csaholy]], Zalka ([[Mátészalka]]), [[Jármi]], [[Hodász]] is birtokaik közé tartozott. | ||
| + | |||
| + | == XVI wiek == | ||
[[1520]]-ban Péter, Pál és János ''Kis- és Nagy-Arbát'' kapják királyi adományba. | [[1520]]-ban Péter, Pál és János ''Kis- és Nagy-Arbát'' kapják királyi adományba. | ||
| Linia 29: | Linia 36: | ||
A rosályi Kúnok birtokába tartozott [[Kisszekeres|Kis-]] és [[Nagyszekeres]] is, , s utóbbi templomában volt családi sírboltjuk is. | A rosályi Kúnok birtokába tartozott [[Kisszekeres|Kis-]] és [[Nagyszekeres]] is, , s utóbbi templomában volt családi sírboltjuk is. | ||
| + | |||
| + | == XVII wiek == | ||
[[1602]]-ben Gáspár és László Bechky ([[Becsky család|Becsky]]) Györggyel kölcsönös egyességre léptek, hogy javaikban jobbágyaik vámot ne fizessenek. | [[1602]]-ben Gáspár és László Bechky ([[Becsky család|Becsky]]) Györggyel kölcsönös egyességre léptek, hogy javaikban jobbágyaik vámot ne fizessenek. | ||
Aktualna wersja na dzień 15:53, 16 paź 2019
https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%BAn_csal%C3%A1d_(rozs%C3%A1lyi)
Opustoszała starożytna rodzina szlacheckiej i baronialnej rodziny Kún z rodzaju Gutkeled, pochodząca z miejscowości Rozsály (Satu Mare) w hrabstwie Satu Mare, była starożytną własnością rodziny i była jej własnością pod koniec XIII wieku. wziął tutaj swoje przedmowę.
A Gutkeled nemzetségből származó rozsályi (rosályi) nemes és báró Kún család Szatmár vármegye kihalt ősrégi családja, mely eredetét Szatmár vármegye Rozsály (Rosály) nevű helységéről vette, e helység volt a család ősi birtoka, s annak már a 13. század végén birtokában volt, innen vette előnevét is.
Spis treści
Története
A család ismert törzse Kún, (Kun de Rosály Comes) 1291-ben élt, az ő nevéről nyerte a család a Kun nevet.
1291-ben nevezett Kún comes (ispán) kötelezte magát a váradi káptalan előtt, hogy a Kaplyon nemzetség-től szerzett Bere nevű földjét eladás esetén csak a Kaplyon nemzetségből származó Urdung Simon fiainak, és rokonságának fogja eladni.
1324-ben ifj. Kún Mene merítkezett alá a tamási szerzetesrendben, erről írásos emléket 1824-ben fedeztek fel.
1394-ben az ő utóda rosályi Kún Lukács mestert bízta meg a budai országgyűlés a Nikápolyi ütközet előtt a segélypénzek beszedésével Ung, Bereg, és Ugocsa megyékben.
XV wiek
1420-ban Lukács fia Miklós és Jakab Gyüre helységet Breda asszonytól Attyay Tiba leányától elfoglalták.
1425-ben rosályi Kún Jakab és testvére Miklós birtokosok Csaholcz-on (Csaholc), melynek határait még ez évben megjáratják.
1445-ben a Kún család Rosálynak csak fele részében birtokol, a másik felét a Kusalyi Jakcs nyerte el. 1524-ben ismét egyik fele Bélteki Drágffy Jánosé lett.
1445-re a rosályiak uradalma már több mint 50 településből állt, a Rozsálytól több mint 50 km távolságra lévő Csaholy, Zalka (Mátészalka), Jármi, Hodász is birtokaik közé tartozott.
XVI wiek
1520-ban Péter, Pál és János Kis- és Nagy-Arbát kapják királyi adományba.
1526-ban nevezett Pál, a mohácsi ütközet után a Budáról futók hajóra rakott kincseit fosztogatta.
1550-ben Domokos, Gergely, Péter, László és István testvérek, valamint Imre és Miklós új adományt kaptak rosályra.
A rosályi Kúnok birtokába tartozott Kis- és Nagyszekeres is, , s utóbbi templomában volt családi sírboltjuk is.
XVII wiek
1602-ben Gáspár és László Bechky (Becsky) Györggyel kölcsönös egyességre léptek, hogy javaikban jobbágyaik vámot ne fizessenek.
1550-ben Rosályi Kún László, 1600-ban Rosályi Kún László, Rosályi Kún Gáspár és Rosályi Kún Péter özvegye Máramaros vármegyei Gernyésen és környékén is birtokosok voltak.
1629-ben élt László (Lászlónak Károlyi Annától való fia), aki Szatmár vármegye főispánja, és Szatmár várának főkapitánya volt. Az ő halála után 1647-ben öccse István lett a főispán, aki feleségétől, Széchy Máriától elvált, férfi utód nélkül halt meg, az uradalom leányágon öröklődött tovább.
A rosályi Kún család birtokai a legnagyobb részben Szatmár megye területén feküdtek, de ezenkívül kiterjedtek Máramaros megye, Ugocsa megye, Bereg megye, Bihar megye, Szabolcs, és Közép-Szolnok megye területére is.
A család leányági utódai - Gáspár és János ágán: Ujhelyi, Tárkányi, Megyery, Orosz, Barkóczy, Sóvári, Soos, Vitéz, Bay.
- Idősebb László ágán: gróf Barkóczy, Petky, Rhédey, Vay, és Ibrányi családok.
- Domokos ágán: Gyulaffy, farkasfalvi Farkas, Dancs, Vasally, és Szunyogh családok.
- István ágán: lekcsei Sulyok, Tholdy és Pongrácz család.
Források
- Szirmai Szirmay Antal: Szatmár vármegye
- Jászay Pál: A magyar nemzet napjai a mohácsi vész után
- Szablon:Borovszky Samu: Szatmár vármegye
- Szablon:Nagy Iván
- Máramarosi helységnevek [1]