Kán III. László: Różnice pomiędzy wersjami
| Linia 87: | Linia 87: | ||
{{SORTUJ:Kan, Laszlo 03}} | {{SORTUJ:Kan, Laszlo 03}} | ||
| − | |||
| − | |||
[[Kategoria:Nieznana data urodzenia]] | [[Kategoria:Nieznana data urodzenia]] | ||
| Linia 100: | Linia 98: | ||
[[Kategoria:Węgierscy szlachcice]] | [[Kategoria:Węgierscy szlachcice]] | ||
[[Kategoria:Węgierscy urzędnicy królewscy]] | [[Kategoria:Węgierscy urzędnicy królewscy]] | ||
| + | [[Kategoria:Władcy ery Andegawenów]] | ||
[[Kategoria:Wojewodowie Siedmiogrodu]] | [[Kategoria:Wojewodowie Siedmiogrodu]] | ||
[[Kategoria:Zmarli w XIV wieku]] | [[Kategoria:Zmarli w XIV wieku]] | ||
Wersja z 17:56, 10 lis 2019
| Strona | Autorzy | Nota |
| [1] | [2] | Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku angielskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku angielskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach. |
Plik:Kiskirályok uralmi területei.jpg Kiskirályok uralmi területei Magyarországon a 14. század elején Kán nembeli László (? – 1315. augusztus előtt) főúr, 1297–1315 között Erdély vajdája, ahol a királytól független tartományúri hatalmat hozott létre. III. András a szintén veszedelmes mértékű hatalomkoncentrációt kialakító Borsa Loránd leverése után tette meg vajdává, de vele sem járt jobban. A vajda, aki egyúttal Szolnok vármegye ispánja is volt, kisajátította a bányavárosokat, magát pedig a székelyek és szászok ispánjává is megtette, és magának szedett be minden regálét. Valóságos kiskirályként viselkedett: még a váradi püspökválasztásba is beleszólt, és keresztülvitte, hogy 1307-ben saját jelöltjét, a dominikánus Benedeket válassza meg két év huzavona után a káptalan. Az Árpád-ház kihalása után felesége, egy német hercegnő révén rokona, Ottó igényét támogatta a trónra, és feleségül ajánlotta neki a lányát, akit végül inkább az erősebb szövetségesnek tűnő II. István Uroš szerb királyhoz adott. Az Erdélybe házasság reményében érkező Ottót elfogatta, elismerte Károly Róbert királyságát, majd szabadon engedte a bajor herceget – a Szent Korona azonban nála maradt. Károlynak szüksége volt az ereklyére ahhoz, hogy legitim király lehessen, de a vajda a királyválasztó gyűlésen sem jelent meg, nemhogy átadta volna a koronát. Gentile pápai legátus tárgyalásokat kezdeményezett Kánnal, de az csak azután volt hajlandó lemondani a koronáról, hogy a legátus 1309-ben kiközösítette. A megbékélés jeleként a megkoronázott király már 1310-ben ellátogatott Erdélybe, ami azonban László birtokában maradt – a vajda nem engedett királyi őrséget a váraiba, és 1315-ben a helyére kinevezett Pok nemzetségbeli Miklóst is kiszorította tartományaiból. A királyi csapatok csak halála után, 1316-ban lettek Erdély urai a dévai ütközet után, de Kán László fiai az 1320-as évekig lázongtak, komoly gondot okozva Debreceni Dózsa (1318 – 1321) és Szécsényi Tamás (1321 – 1333) vajdáknak. Külső hivatkozások
|
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
- Nieprzetłumaczone z angielskiego
- Strony z odwołaniami do nieistniejących plików
- Nieznana data urodzenia
- Nieznana data śmierci
- Rody
- Ród Kán
- Sędziowie królewscy
- Urodzeni w XIII wieku
- Urzędnicy Królestwa Węgier
- Węgierscy dygnitarze historyczni
- Węgierscy szlachcice
- Węgierscy urzędnicy królewscy
- Władcy ery Andegawenów
- Wojewodowie Siedmiogrodu
- Zmarli w XIV wieku