Bitwy Czarnej Armii: Różnice pomiędzy wersjami

Z Felczak story
Przejdź do nawigacji Przejdź do wyszukiwania
Linia 285: Linia 285:
 
| 1459
 
| 1459
 
| [[Körmend]], [[Królestwo Węgier]]
 
| [[Körmend]], [[Królestwo Węgier]]
−
| [[File:Coa Hungary Country History Mathias Corvinus (1458-1490) big.svg|22x20px]] Szentmártoni Simon Nagy<br/>[[File:Coa Hungary Country History Mathias Corvinus (1458-1490) big.svg|22x20px]] Rozgonyi Michael<sup>†</sup><ref name="vas">Mórocz Zsolt: ''[https://web.archive.org/web/20110721113818/http://www.vasnepe.hu/hetvege/20080830_holloszarnyak_a_raba_folott_uj_sorozat_la Hollószárnyak a Rába fölött]'' (po wegiersku). Vas Népe Kiadói Kft., zarchiwizowano 21 lipca 2011 z [http://www.vasnepe.hu/hetvege/20080830_holloszarnyak_a_raba_folott_uj_sorozat_la oryginału] z 30 sierpnia 2008. [dostęp:2010-10-04].</ref>{{#tag:ref|Matthias I was proclaimed king by the Estates, but he had to wage war against [[Frederick III, Holy Roman Emperor]] who claimed the throne for himself.<ref name='Chronology I'>{{cite book | last = Benda | first = Kálmán | title = Magyarország történeti kronológiája I /A kezdetektől 1526-ig/ |trans-title=The Chronology of the History of Hungary /From the beginnings until 1526/| publisher = Akadémiai Kiadó | year = 1981 | location = Budapest | language = Hungarian | page = 276| isbn = 963-05-2661-1}}</ref> Several magnates, such as the Újlaki family, the Garai family and the Szentgyörgy family, supported the emperor's claim and proclaimed him king against King Matthias; the emperor rewarded the brothers [[Szentgyörgyi|Sigismund and János of Szentgyörgy and Bazin]] with the hereditary noble title "count of the [[Holy Roman Empire]]" in 1459 and they thus were entitled to use red [[sealing wax]].<ref name="Chronology I"/><ref name='Counts'>{{cite book | last = Fügedi | first = Erik | title = Ispánok, bárók, kiskirályok |trans-title=Counts, Barons and Petty Kings| publisher = Magvető Könyvkiadó | language = Hungarian | year = 1986 | location = Budapest | page = 381| isbn = 963-14-0582-6}}</ref> Although the Counts Szentgyörgyi commenced using their title in their deeds, in the Królestwo Węgier, public law did not distinguish them from other nobles. The tide turned when they were pleased by Matthias' promises, changed their affiliation and joined forces with him. The second battle thus was successful in defending the Hungarian crown and the integrity of the nobility. The precise location of the battle is unknown since the historical records only guess where it could have situated.|group="nb"|name="ex02"}}
+
| [[File:Coa Hungary Country History Mathias Corvinus (1458-1490) big.svg|22x20px]] Szentmártoni Simon Nagy<br/>[[File:Coa Hungary Country History Mathias Corvinus (1458-1490) big.svg|22x20px]] Rozgonyi Michael<sup>†</sup><ref name="vas">
 +
Mórocz Zsolt: ''[https://web.archive.org/web/20110721113818/http://www.vasnepe.hu/hetvege/20080830_holloszarnyak_a_raba_folott_uj_sorozat_la Hollószárnyak a Rába fölött]'' (po wegiersku). Vas Népe Kiadói Kft., zarchiwizowano 21 lipca 2011 z [http://www.vasnepe.hu/hetvege/20080830_holloszarnyak_a_raba_folott_uj_sorozat_la oryginału] z 30 sierpnia 2008. [dostęp:2010-10-04].</ref>
 +
{{#tag:ref|Matthias I was proclaimed king by the Estates, but he had to wage war against [[Frederick III, Holy Roman Emperor]] who claimed the throne for himself.<ref name='Chronology I'>{{cite book | last = Benda | first = Kálmán | title = Magyarország történeti kronológiája I /A kezdetektől 1526-ig/ |trans-title=The Chronology of the History of Hungary /From the beginnings until 1526/| publisher = Akadémiai Kiadó | year = 1981 | location = Budapest | language = Hungarian | page = 276| isbn = 963-05-2661-1}}</ref> Several magnates, such as the Újlaki family, the Garai family and the Szentgyörgy family, supported the emperor's claim and proclaimed him king against King Matthias; the emperor rewarded the brothers [[Szentgyörgyi|Sigismund and János of Szentgyörgy and Bazin]] with the hereditary noble title "count of the [[Holy Roman Empire]]" in 1459 and they thus were entitled to use red [[sealing wax]].
 +
 
 +
<ref name="Chronology I"/>
 +
 
 +
<ref name='Counts'>{{cite book | last = Fügedi | first = Erik | title = Ispánok, bárók, kiskirályok |trans-title=Counts, Barons and Petty Kings| publisher = Magvető Könyvkiadó | language = Hungarian | year = 1986 | location = Budapest | page = 381| isbn = 963-14-0582-6}}</ref> Although the Counts Szentgyörgyi commenced using their title in their deeds, in the Królestwo Węgier, public law did not distinguish them from other nobles. The tide turned when they were pleased by Matthias' promises, changed their affiliation and joined forces with him. The second battle thus was successful in defending the Hungarian crown and the integrity of the nobility. The precise location of the battle is unknown since the historical records only guess where it could have situated.|group="nb"|name="ex02"}}
 
| style="background:#ffa07a;"|Porażka
 
| style="background:#ffa07a;"|Porażka
 
|-
 
|-

Wersja z 05:30, 27 maj 2020

Strona Autorzy Nota
[1] [2] Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku angielskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku angielskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach.

Odmiany nazwisk

Międzynarodowe stosowanie nazw historycznych
Węgierski (nazwisko, imię) Angielski (imię, nazwisko) Ethnolect (imię, nazwisko)
Korvin Mátyás (Mátyás király) Mat(t)hias Rex, Mat(t)hias Corvin, Mat(t)hias Corvinus, Mat(t)hias Hunyadi, Mat(t)hias Korwin po czeskuczeski: Matyáš Korvín, po rumuńsku Matijaš Korvin, po niemiecku: Matthias Corvinus, po łacinie (średniowiecznej: Mattias Corvinus, po polsku: Maciej Korwin, po rumuńsku: Matia/Matei/Mateiaş Corvin, po serbsku: Матија Корвин/Matija Korvin, po słowacku: Matej Korvín, po słoweńsku: Matija Korvin, po rosyjsku: Матьяш Корвин/Matyash Corvin
Magyar Balázs Balázs/Balazs Magyar, Blaž the Magyar po rumuńsku Blaž Mađar, po hiszpańsku:Blas Magyar, po niemiecku:Blasius Magyar, po włosku:Biagio Magiaro
Kinizsi Pál Paul/Pál Kinizsi po rumuńsku: Pavel Chinezul, po hiszpańsku:Pablo Kinizsi
(S)Zápolya(i) Imre, S)Zapolya(i) Imre, Szipolyai Imre
Szapolyai Imre 		Emeric Zapolya, Emeric Zapolyai, Emeric Szapolya, Emeric Szapolyai, Emrich of Zapolya po polsku: Emeryk Zápolya, po słowacku: Imrich Zápoľský, po hiszpańsku: Emérico Szapolyai (de Szepes), po niemiecku: Stefan von Zips
Giskra János John Giskra, John Jiskra po czesku: Jan Jiskra z Brandýsa, po niemiecku: Johann Giskra von Brandeis, po włosku:Giovanni Gressa
Löbl Menyhért Melchior Löbel, Melchior Loebel, Melchior Löbl, Melchior Loebl po niemiecku: Melchior Löbel
Haugwitz János John Haugwitz po niemiecku: Johann Haugwitz, po czesku: Hanuš Haugvic z Biskupic
Báthory István, Báthori István Stephen V Báthory, Stephen Báthory of Ecsed po rumuńsku: Ștefan Báthory, po niemiecku: Stephan Báthory von Ecsed, po włosku: Stefano Batore
Csupor Miklós Nicolaus Chiupor, Nicolaus Csupor po rumuńsku: Nicolae Ciupor
Jaksics Demeter Demetrius Jaksic po serbsku: Dmitar Jakšić
Újlaki V. Miklós Nicholaus of Ujlak, Nicholaus Iločki po rumuńsku Nikola Iločki
Hag Ferenc František Hag po czesku: František z Háje, po niemiecku: Franz von Hag
Tettauer Vilmos Wilhelm Tettauer po czesku: Vilém Tetour z Tetova

Przypisy

  1. ↑ 1,0 1,1 1,2 Tibor Szabó: Salgótarján, Salgóvár (po węgiersku). ELTE, 11 września 2010. [dostęp:2010-10-10].
  2. ↑ Tóth Zoltán (1925). Mátyás király idegen zsoldosserege [Cudzoziemska armia najemników Macieja]. Budapest, Hungary: Stádium Sajtóvállalat Rt. [dostęp:2010-10-02].
  3. ↑ Zarnócki Attila (1992). Mátyás király katonai [Soldiers of King Matthias]. Budapest, Hungary: Libra Kiadó. ISBN 963-7663-03-7.
  4. ↑ 4,0 4,1 4,2 Fenyvesi, László (1990). Mátyás Király fekete serege [Czarna Armia Króla Macieja]. Hadtörténelem fiataknak (in Hungarian). Budapest, Hungary: Zrínyi Katonai Kiadó. ISBN 963-327-017-0.
  5. ↑ 5,0 5,1 Csendes, László: Hunyadi Mátyás nyugati politikája és hadjáratai (hungarian nyelven). Játszmák az országért. Napkút Kiadó, 2004. [2011. lipiec 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 25 October 2010)
  6. ↑ Lynn White, jr. (1973). Viator: Mediaeval and Renaissance Studies Volume 4. Los Angeles: University of California Press. ISBN 0-520-02392-7. [dostęp: 2010-10-02].
  7. ↑ Hermann Markgraf: Johann II., Herzog in Schlesien (german nyelven). Allgemeine Deutsche Biographie 14, 1881. [2011. lipiec 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 13 October 2010)
  8. ↑ 8,0 8,1 Kenneth M. Setton (1978). The papacy and the Levant, 1204–1571, volume 2. Philadelphia, PA: American Philosophical Society. ISBN 0-87169-127-2. [dostęp:2010-10-02].
  9. ↑ Komlovszki Tibor (1965). Irodalomtörténeti Közlemények] [Zapowiedzi historii literackiej] (PDF). 69 (po węgiersku). 3. Budapest, Hungary: Országos Széchényi Könyvtár. [[dostęp:2010-10-02].}
  10. ↑ 10,0 10,1 Jókai Mór (1860). "Mátyás Bécsben" [Matthias in Vienna]. A magyar nemzet története regényes rajzokban [Historia narodu węgierskiego przedstawiona w romantycznych rysunkach] (po węgiersku). Budapest, Hungary: Tóth Könyvkereskedés és Kiadó. ISBN 978-963-596-542-7. [dostęp: 2010-10-04].
  11. ↑ 11,0 11,1 Antonio Bonfini (1995) [1568]. "Negyedik tized – Nyolcadik könyv" [fourth decade – eighth book]. Rerum Hungaricum Decades [Dziesięć tomów węgierskich] (po węgiersku). Budapest, Hungary: Balassi Kiadó (reprint). ISBN 963-506-040-8. Zarchiwizowane z oryginału 26 marca 2012. [dostep:2011-06-30].
  12. ↑ [3]. [dostęp:2010-10-02].
  13. ↑ 13,0 13,1 Ferencz Kállay (1829). Historiai értekezés a' nemes székely nemzet' eredetéről: hadi és polgári intézeteiről a régi időkben [Historical discourse about the origin of the 'magnanimous szekler nation' : military and civil institutes in the past times.] (po węgiersku). Nagyenyed, Hungary: Fiedler Gottfried. s. 247. [dostęp:2010-10-09].
  14. ↑ Gerő Lajos (1897). Pallas Nagylexikon [Wielki Leksykon Pallas] (po węgiersku). Budapest, Hungary: Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. [dostęp:2010-10-06].
  15. ↑ Iván Nagy; Stephen Friebeisz (1857–1868). Magyarország családai czimerekkel és nemzékrendi táblákkal, volume 2 [Heraldyka (szlachecki) rodzin Węgier z tablicami genealogicznymi, 2. książka] (po węgiersku) (7th ed.). Pest, Hungary: Ráth Mór, Helikon Kiadó (reprint). ISBN 963-207-774-1. Zarchiwizowane z oryginału 9 marca 2007. [dostęp:2010-10-03].
  16. ↑ József Bánlaky (1929). "Megjegyzések. Elmélkedések." [Uwagi. Rozważania.]. A magyar nemzet hadtörténelme [Historia militarna narodu węgierskiego] (po węgiersku). Budapest, Hungary: Grill Károly Könyvkiadó vállalata. ISBN 963-86118-7-1. [dostęp:2011-06-27].
  17. ↑ Jaques, Tony (2006). Dictionary of Battles and Sieges: A Guide to 8,500 Battles from Antiquity through the Twenty-first Century, Volume 2, F–O. Santa Barbara, CA United States: Greenwood Publishing Group. s. 484. ISBN 0-313-33538-9. [dostęp:2010-10-21].
  18. ↑ 18,0 18,1 18,2 Thallóczy Lajos (1915). Jajcza (bánság, vár és város) története 1450–1527 [Jajce (Banat, fort i miasto) historia 1450–1527] (po węgiersku). Budapest, Hungary: Hornyánszky Viktor cs. és kir. udv. könyvnyomdája., Históriaantik Könyvesház Kiadó (reprint). ISBN 978-2-253-05575-4. Zarchiwizowane z oryginału 24 lipca 2010. [dostęp:2010-10-03].
  19. ↑ 19,0 19,1 "Mátyás király idegen zsoldos serege" [Wielonarodowa armia najemników króla Macieja]. matyaseve.hu (po węgiersku). Budapest, Hungary: Municipality of Budavár. 2008. [dostęp:2011-06-15].[stały martwy link]
  20. ↑ 20,0 20,1 Sándor Szilágyi (1896). "7, Mátyás hadserege és diplomatiája". A magyar nemzet története, 5. kötet [Historia narodu węgierskiego, tom 5.] (po węgiersku). Budapest, Hungary: Athenaeum Irod. és Nyomdai Rt. ISBN 1-144-24218-5. [dostęp:2010-10-04].
  21. ↑ Co najmniej jedno z poprzednich zdań zawiera tekst z publikacji obecnie w: Chisholm, Hugh, ed. (1911). "Albert III.". Encyclopædia Britannica. 1 (11th ed.). Cambridge University Press. str. 497.
  22. ↑ 22,0 22,1 Mórocz Zsolt: Hollószárnyak a Rába fölött (po wegiersku). Vas Népe Kiadói Kft., zarchiwizowano 21 lipca 2011 z oryginału z 30 sierpnia 2008. [dostęp:2010-10-04].
  23. ↑ 23,0 23,1 Benda, Kálmán (1981) (Hungarian). Magyarország történeti kronológiája I /A kezdetektől 1526-ig/. Budapest: Akadémiai Kiadó. str. 276. ISBN 963-05-2661-1. 
  24. ↑ Fügedi, Erik (1986) (Hungarian). Ispánok, bárók, kiskirályok. Budapest: Magvető Könyvkiadó. str. 381. ISBN 963-14-0582-6. 
  25. ↑ Kenneth M. Setton (1978). The papacy and the Levant, 1204–1571, volume 1. Philadelphia, PA: American Philosophical Society. str. 400. ISBN 0-87169-127-2. https://books.google.com/۩id=0Sz2VYI0l1IC&pg=PA399&lpg=PA399&dq=1484+Kilia+Akkerman. Pristupljeno 4 October 2010. 
  26. ↑ 26,0 26,1 26,2 Szentkláray Jenő (2008). "Temesvár és vidéke" (Hungarian). Az Osztrák-Magyar Monarchia Irásban és Képben. Budapest, Hungary: Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár. http://www.tankonyvtar.hu/konyvek/osztrak-magyar/osztrak-magyar-081204-561. Pristupljeno 4 October 2010. 
  27. ↑ Franz Babinger; Ralph Manheim; William C. Hickman (19 October 1992). "Mehmed in Wołoszczyzny and Moldavia". Mehmed the Conqueror and His Time. Princeton, New Jersey, USA: Princeton University Press. str. 349. ISBN 0-691-01078-1. https://books.google.com/۩id=PPxC6rO7vvsC&printsec=frontcover#v=onepage&q&f=false. Pristupljeno 21 October 2010. 
  28. ↑ Heltai, Gáspár (2009) [1574] (Hungarian). Magyar krónika, 2. kötet. Kolozsvár, Hungary: ICON Group International (reprint). str. 145–146. ISBN 978-0-546-87357-3. https://books.google.com/۩id=80tDAAAAYAAJ&printsec=frontcover#v=onepage&q&f=false. Pristupljeno 21 October 2010. 
  29. ↑ "Csehország története". http://www.tankonyvtar.hu/konyvek/osztrak-magyar/osztrak-magyar-081204-685. 
  30. ↑ György of Podebrady. Government Information Center of the CR, 26 April 2010 (Hozzáférés: 6 October 2010)
  31. ↑ Bartl, Július; Dusan Skvarna (2002). "1463". Slovak history: chronology & lexicon. Mundelein, Illinois, USA: Bolchazy-Carducci Publishers. str. 52. ISBN 0-86516-444-4. https://books.google.com/۩id=3orG2yZ9mBkC&pg=PA52&lpg=PA52&dq=%22battle+of+Uhersk%C3%BD+Brod%22#v=onepage&q=Uhersky%20Brod&f=false. Pristupljeno 6 October 2010. 
  32. ↑ Spilberk Castle. Muzeum města Brna, 26 April 2010 (Hozzáférés: 6 October 2010)
  33. ↑ Kristó, Gyula (1988) (Hungarian). Magyarország története 895–1301. 1984/I. 74. Budapest, Hungary: Osiris Kiadó. str. 118; 126. ISBN 978-963-389-970-0. http://lexikon.katolikus.hu/B/balk%C3%A1ni%20magyar%20hadj%C3%A1ratok.html. Pristupljeno 8 October 2010. 
  34. ↑ Medieval Lands Project: Croatia. Foundation for Medieval Genealogy, 12 February 2009 (Hozzáférés: 8 October 2010)
  35. ↑ Csukovits Enikő (2008) (Hungarian). Mátyás és a humanizmus. Nemzet és emlékezet. Budapest, Hungary: Osiris Kiadó. str. 92–105. ISBN 978-963-389-981-6. 
  36. ↑ 36,0 36,1 Antonio Bonfini (1995) [1568] (Hungarian). Rerum Hungaricum Decades. Budapest, Hungary: Balassi Kiadó (reprint). ISBN 963-506-040-8. Arhivirano iz originala 5 June 2010. https://web.archive.org/web/20100605155216/http://www.bkiado.hu/doku/html/bonfini.html. Pristupljeno 9 October 2010. 
  37. ↑ Thuróczy János (2001) [1488] (Hungarian). A magyarok krónikája és Siralmas ének (Rogerius mester) (spoken word (mp3)). Budapest, Hungary: Osiris Kiadó (reprint). ISBN 963-389-129-9. http://mek.oszk.hu/03000/03094/#. Pristupljeno 9 October 2010. 
  38. ↑ Jan Długosz (1712) (Latin). Historiae Polonicae liber XIII.et ultimus. str. 470–473. ASIN B001C6WHOI. 
  39. ↑ 39,0 39,1 Heltai, Gáspár (1981). "XXXV. Rész" (Hungarian). Krónika az magyaroknak dolgairól. Budapest, Hungary: Magyar Helikon (reprint). str. 360–362. ISBN 963-207-840-3. http://osbuda.hu/core/dok/heltai_kronikaja.pdf. Pristupljeno 9 October 2010. 
  40. ↑ 40,0 40,1 40,2 40,3 40,4 Kezdőlap. jupiter.elte.hu
  41. ↑ "Kezdőlap". jupiter.elte.hu.
  42. ↑ A jászói vár (hungarian nyelven). [2011. lipiec 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 21 October 2010)
  43. ↑ 43,0 43,1 Karl Nehring: Vita del re Mattio Corvino (italian nyelven). von Hase & Koehler Verlag, 1973. (Hozzáférés: 26 October 2010)
  44. ↑ Delia Grigorescu: Vlad the Impaler, the second reign – Part 4, 11 January 2010 (Hozzáférés: 18 October 2010)
  45. ↑ Halil Inalcik; Suraiya Faroqhi; Bruce McGowan; Donald Quataert; Sevket Pamuk (27 January 1995). An economic and social history of the Imperium Osmańskie, 1300–1914. Cambridge, United Kingdom: Cambridge University Press. str. 290. ISBN 0-521-34315-1. https://books.google.com/۩id=MWUlNdskNfIC&pg=PA289&lpg=PA289&dq=1465+kilia+István#v=onepage&q=1465%20kilia%20István&f=false. Pristupljeno 12 October 2010. 
  46. ↑ Bunyitay Vincze (1883–1884) (Hungarian). A váradi püspökség története (Epistolario di Pier Paolo Vergerio). Nagyvárad, Hungary: Episcopate of Várad. http://mek.niif.hu/04700/04735/html/57.html. Pristupljeno 20 October 2010. 
  47. ↑ 47,0 47,1 József Bánlaky (1929). "b) Az 1483–1489. évi hadjárat Frigyes császár és egyes birodalmi rendek ellen. Mátyás erőlködései Corvin János trónigényeinek biztosítása érdekében. A király halála." (Hungarian). A magyar nemzet hadtörténelme. Budapest, Hungary: Grill Károly Könyvkiadó vállalata. ISBN 963-86118-7-1. http://www.mek.sk/09400/09477/html/0011/878.html. Pristupljeno 27 June 2011. 
  48. ↑ Tamás Szatmári: Palocsa – vár Sáros vármegye (hungarian nyelven). ELTE, 2011. (Hozzáférés: 27 June 2011)
  49. ↑ 49,0 49,1 49,2 József Bánlaky (1929). "Az 1472–1474. évi főbb események. Béketárgyalások Kázmérral és Frigyes császárral." (Hungarian). A magyar nemzet hadtörténelme. Budapest, Hungary: Grill Károly Könyvkiadó vállalata. ISBN 963-86118-7-1. http://mek.oszk.hu/09400/09477/html/0011/851.html. Pristupljeno 27 June 2011. 
  50. ↑ József Bánlaky (1929). "31. Az alkudozások és a kis háborúskodás folytatása Frigyes császárral. Kinizsi 1481–1482. évi délvidéki hadjáratai. Békekötés Bajezid szultánnal." (Hungarian). A magyar nemzet hadtörténelme. Budapest, Hungary: Grill Károly Könyvkiadó vállalata. ISBN 963-86118-7-1. http://mek.oszk.hu/09400/09477/html/0011/873.html. Pristupljeno 28 June 2011. 
  51. ↑ Ferenc Bánhegyi (2008). "Az osztrák háborúk kezdete" (Hungarian). A Hunyadiak Dicsősége. Celldömölk, Hungary: Apáczai Kiadó. ISBN 978-963-465-183-3. https://www.scribd.com/doc/8830495/Banhegyi-Ferenc-A-Hunyadiak-Dicsosege. Pristupljeno 30 June 2011. 
  52. ↑ Elke Feichtinger: Schloss Forchtenstein (german nyelven). marktgemeinde-neumarkt.at. Marktgemeinde Neumarkt, 2010. (Hozzáférés: 30 June 2011)
  53. ↑ 53,0 53,1 Zeleny (Selene), ungarischer Hauptmann (german nyelven). Regesta Imperii. Akademie der Wissenschaften und der Literatur. [2011. październik 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 30 June 2011)
  54. ↑ 54,0 54,1 Alexander Ganse: Austro-Hungarian War, 1479–1491. World History at KMLA. Korean Minjok Leadership Academy. (Hozzáférés: 30 June 2011)
  55. ↑ Geschichte Chronik 987–2009 (german nyelven). baderlach.gv.at. Marktgemeinde Bad Erlach. (Hozzáférés: 30 June 2011)
  56. ↑ 56,0 56,1 Błąd rozszerzenia cite: Błąd w składni elementu <ref>. Brak tekstu w przypisie o nazwie Bánlaky2
  57. ↑ 57,0 57,1 57,2 Błąd rozszerzenia cite: Błąd w składni elementu <ref>. Brak tekstu w przypisie o nazwie Haugwitz


Błąd rozszerzenia cite: Istnieje znacznik <ref> dla grupy o nazwie „nb”, ale nie odnaleziono odpowiedniego znacznika <references group="nb"/> lub brakuje znacznika zamykającego </ref>

Źródło: „http://natusiewicz.pl/felczak/index.php?title=Bitwy_Czarnej_Armii&oldid=31848”