Királyföld

Strona	Autorzy	Nota
[1]	[2]	Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku węgierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku węgierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach.

Királyföld a középkori Erdély térképén. (A déli részen, itt szürke színnel van jelölve.) Királyföld (latinul Fundus Regius, németül Königsboden, románul Pământul Crăiesc) a Nagy-Küküllő és az Olt közötti történelmi tájegység neve. Néha Szászföld vagy Szászok földje néven is említik. Régebben hívták Tulajdonnak és Fiskális földnek is. Lokalizacja Obszar saksońskich krzeseł był pierwotnie wąskim pasem ziemi w południowej Transylwanii o długości 190 km, rozciągającym się od Szászváros do wybrzeża Homoród. Później ten obszar rozrastał się w kierunku północ-południe. Obszary przylegające do Királyföld: okręg Küküllő, okręg Fehér i Udvarhelyszék na północy, Udvarhelyszék, Miklósvárszék, Sepsiszék i Felső-Fehér na wschodzie, góry oddzielające Havasalföld na południu, Hunyad, 2 hrabstwa Fehkér. ] A szász székek területe eredetileg 190 km hosszú, keskeny földsáv volt Dél-Erdélyben, mely Szászvárostól a Homoród-mentéig nyúlt el. E területsáv a későbbiekben észak-déli irányban gyarapodott. A Királyfölddel szomszédos területek: északon Küküllő vármegye, Fehér vármegye és Udvarhelyszék, keleten Udvarhelyszék, Miklósvárszék, Sepsiszék és Felső-Fehér vármegye, délen a Havasalföldtől elválasztó hegységek, nyugaton Hunyad, Fehér és Küküllő vármegye. Historia Po osiedleniu się Sasów w Siedmiogrodzie w XII wieku, Andreanum w 1224 roku ustabilizował swoją pozycję prawną i określił swoją autonomię, co zostało potwierdzone w 1486 roku przez króla Macieja. Ich nadrzędne ciało stało się ispánem Sybina. Otrzymał prawo do organizowania targów i ulg podatkowych, a nawet prawo do zatrzymania towarów w Sibiu od Lajosa Nagya. W 1437 roku unia trzech narodów Siedmiogrodu (Węgrów, Szeklerów, Sasów) została również skodyfikowana, a związek ten był wielokrotnie potwierdzany (Unio Trium Nationum). Od XV wieku saksoński uniwersytet osiągnął nowe wyniki w zakresie samostanowienia, a więc własnego sądu (król-sędzia), względnie. mianowanie wójta saksońskiej gminy (czyli Saxonum), który był jednocześnie burmistrzem Sibiu, stolicy siedziby. Prawnie odrębne katedry (które tworzyły ze sobą uniwersytet) przetrwały do ​​zasiedlenia hrabstwa w 1876 r., Następnie hrabstwa Brasov, powiatu Sibiu, hrabstwa Nagy-Küküllő i Byli częścią hrabstwa Bistrița-Năsăud. Asymilacja rozpoczęła się już na początku XX wieku, na przykład w okresie Cesarstwa Rumuńskiego ludność Braszowa zmieniła się z większości niemieckiej na węgierską (obecnie większość rumuńska). Dziś, ze względu na przymusową emigrację w latach 70., ludność niemiecka na tym obszarze jest minimalna. Az erdélyi szászok 12. századi betelepülését követően az 1224-es Andreanum rendezte jogi helyzetüket és szabta meg autonómiájukat, amelyet 1486-ban Mátyás király megerősített. Felettes szervük a szebeni ispán lett. Vásártartási jogot és adókedvezményt, sőt Nagyszeben árumegállító jogot is kapott Nagy Lajostól. 1437-ben az erdélyi három nemzet (magyarok, székelyek, szászok) uniója is kodifikálást nyert, ezt az uniót többször megerősítették (Unio Trium Nationum). A 15. századtól a szász universitas újabb önrendelkezési eredményeket ért el, így a saját bíráskodás (királybíró), ill. a szász önkormányzat vezetőjének kijelölése (comes Saxonum), aki egyben a főszék fővárosa, Nagyszeben polgármestere is volt. A jogilag különálló székek (melyek egymással universitast alkottak) az 1876-os vármegyerendezésig maradtak fenn, ezután Brassó vármegye, Szeben vármegye, Nagy-Küküllő vármegye ill. Beszterce-Naszód vármegye részét képezték. Az asszimiláció már a 20. század elején beindult, például Brassó lakossága a román impérium alatt vált német többségűből magyar többségűvé (ma román többségű). Ma, az 1970-es évek erőltetett kivándorlása folytán, a terület német lakossága minimális. A székek [[Fájl:Brukenthalpalais Hermannstadt.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Nagyszeben, Brukenthal-palota]] Szék neve Székváros Megjegyzés Kőhalomszék Kőhalom (németül: Reps, erdélyi szászul: Kozd, románul: Rupea) Nagysinkszék Nagysink (n: Großschenk, erdélyi szászul: Schoink, r: Cincu) Segesvárszék Segesvár (latinul: Saxoburgum, n: Schäßburg, r: Sighișoara) Szászsebesszék Szászsebes (n: Mühlbach, r: Șebeș) Szászvárosszék Szászváros (n: Broos, erdélyi szászul: Waras, r: Oraștie) Szebenszék Nagyszeben (lat: Cybinium, n: Hermannstadt, r: Sibiu) főszék Szerdahelyszék Szerdahely (n: Reußmarkt, erdélyi szászul: Ruzmargt, r: Miercurea Sibilului) Újegyházszék Újegyház (n: Leschkirch, erdélyi szászul: Leuskyrch, r: Nocrich) Későbbi alapítású: Szék neve Székváros Megjegyzés Medgyesszék Medgyes (n: Mediasch, r: Mediaș) Selykszék Nagyselyk (n: Marktschelken, r: Șeica Mare) Számos település pedig bár megindult az önállósodás útján, végül nem lett teljes jogú székváros, pl. Nagyekemező (n: Großprobstdorf, r: Târnava) stb. Kultúra Jellegzetes építészeti emlékük az erődtemplom. Egyedi tájnyelvük a luxemburgihoz áll közel. Nagyszeben város 2007-ben (két társrendező településsel) Európa kulturális fővárosa. Jegyzetek További információk Antos Árpád: Barangolások Erdélyben – Szászföld – Hetedhéthatár Erdély története: A szászok betelepülése Erdély története: A szászok elhelyezkedése a kiegyezéses rendszerben Draskóczy István: Az erdélyi Szászföld demográfiai helyzete a 16. század elején – Erdélyi Múzeum – 61. kötet, 1999. 1-2.füzet Kapcsolódó szócikkek Erdélyi szász univerzitás