|
|
| Linia 15: |
Linia 15: |
| | | | | | |
| | | | |
| − | [[Plik:Coa Romania Town Nagysink.svg|thumb|left|120px|Herb Nagysinkszék]] | + | [[Plik:Coa Romania Town Nagysink.svg|thumb|left|150px|Herb Nagysinkszék]] |
| | + | [[Plik:Grossschenker Stuhl.svg|700px|right|thumb|Nagysinkszék w XV wieku]] |
| | | | |
| − | Grand Sink, inaczej zwany Sink lub Great Sink (po niemiecku Stuhl Gross-Schenk), był jednym z krzeseł saskich ziem Siedmiogrodu.
| |
| | | | |
| − | '''Nagysinkszék''', másként Sinkszék vagy Nagy-Sinkszék ([[német nyelv|németül]] ''Stuhl Gross-Schenk'') az [[erdélyi szászok]] földjének egyik [[erdélyi szász székek|széke]] volt.
| + | [[Plik:Gross schenk 01.jpg|thumb|300px|[[Nagysink]], Nagysinkszék egykori központja]] |
| | | | |
| − | [[Plik:Gross schenk 01.jpg|thumb|300px|[[Nagysink]], Nagysinkszék egykori központja]]
| |
| − | [[Plik:Grossschenker Stuhl.svg|400px|right|thumb|„Scaunul Cincului” în secolul al XV-lea]]
| |
| | [[Plik:Coa Romania Town Nagysink.svg|150px|right]] | | [[Plik:Coa Romania Town Nagysink.svg|150px|right]] |
| | + | |
| | + | |
| | + | '''Nagysinkszék''' (pol. ''lokacja Gross-Schenk'', niem. ''Stuhl Gross-Schenk'', rum. ''Scaunul Cincului'') była jedną z lokacji [[sas]]kich w [[Siedmiogrod]]zie. |
| | | | |
| | == Lokalizacja == | | == Lokalizacja == |
| | | | |
| − | Graniczy od zachodu z okręgiem Fehér, od południa z Fogarasföld, od wschodu z Kőhalomszék, a od północy z Sighisoarą.
| + | Graniczyła od zachodu z komitatem [[Fehér vármegye]], od południa z [[Fogarasföld]], od wschodu z [[Kőhalomszék]], a od północy z [[Segesvárszék]] (rum. ''Sighisoarą'') |
| − | | |
| − | Nyugatról [[Fehér vármegye]], délről [[Fogarasföld]], keletről [[Kőhalomszék]], északról [[Segesvárszék]] határolta.
| |
| | | | |
| | == Historia == | | == Historia == |
| | | | |
| − | Nagysinkszék było saksońskim krzesłem utworzonym w XIII wieku w Królestwie Siedmiogrodu, w południowej części Siedmiogrodu, między Nagysink (Nagy-Sink), w zlewni środkowej rzeki Hortobágy i między Olt. Ma powierzchnię 638,82 km² i liczy 23 970 mieszkańców według danych z 1870 roku. | + | Nagysinkszék była [[sas]]ką lokacją utworzonym w XIII wieku w [[Królestwo|Królestwie Węgier]], w południowej części [[Siedmiogrod]]u, między [[Nagysink]] (''Nagy-Sink''), w środkowej części dorzecza rzeki [[Hortobágy (folyó|Hortobágy]] i [[Olt]] (rum. ''Aluta]]. Ma powierzchnię 638,82 km² i liczyła 23 970 mieszkańców według danych z 1870 roku. |
| − | | |
| − | Nagysinkszék a [[Hortobágy (folyó, Románia)|Hortobágy]] folyó középső folyásának vízgyűjtő területén és az [[Olt]] között a [[13. század]]ban az Erdélyi Királyságban, [[Erdély]] déli részén kialakult szász szék volt, [[Nagysink]] (Nagy-Sink) székhellyel. Területe 638,82 km², lakóinak száma az 1870-es adatokat figyelembe véve 23 970 volt.
| |
| − | | |
| − | Jego nazwisko po raz pierwszy pojawiło się w statucie z 26.26.1478 w postaci Margondor {Morgonda} Senk na krześle (KmJkv 2268).
| |
| − | | |
| − | Neve egy 1478.VI.26-án kelt oklevélben tűnt fel először ''Margondor {Morgonda} Senk székben'' alakban (KmJkv 2268).
| |
| − | | |
| − | Inne zdarzenia: w 1861 r. Wielka Synagoga.
| |
| − | | |
| − | További előfordulásai: 1861-ben Nagy-Sinkszék.
| |
| − | | |
| − | Wielkie Sanktuarium składało się z wiosek saskich zasiedlonych w Królestwie, później w części zwanej przez Sasów Altland. Sprowadzeni stąd osadnicy zorganizowali później sąsiednie krzesła, które razem utworzyły Hétszék: na północy Medgyes krzesło w Upper White County; na północnym wschodzie graniczyło z krzesłem Sighisoara, na wschodzie z regionem Upper White County, z krzesłem Kőhalom, na południu z regionem Fogaras, od zachodu z krzesłem Újegyház, okręgiem Felső-Fehér i krzesłem Medgyes , aw 1413 przez Fogarasa.
| |
| − | | |
| − | Nagysinkszéket a [[Királyföld]]ön telepített [[erdélyi szászok|szász]] falvak alkották, az utóbb a szászok által ''Altland''-nak nevezett részen. Az innen kirajzott telepesek szervezték meg később a szomszédos székeket is, melyek együtt alkották Hétszéket: északon Medgyes szék, Felső-Fehér vármegyében; északkeleten Segesvár szék, keleten Felső-Fehér vármegyében, Kőhalom szék, délen Fogaras vidék, nyugaton Újegyház szék, Felső-Fehér vármegyében és Medgyes szék határolta, és 1413-ban Fogarast is Nagysinkszékhez sorolták, ekkor mindkettő külön pecsétet is használt.
| |
| − | | |
| − | W 1469 roku król Matthias Hunyadi przyłączył dystrykt Fagaras do hrabstwa Fehér, w którym to czasie mógł powstać jego obszar plemienny.
| |
| − | | |
| − | 1469-ben [[I. Mátyás magyar király|Hunyadi Mátyás]] király a fogarasi kerületet [[Fehér vármegye|Fehér vármegyéhez]] csatolta, ekkor alakulhatott ki törzsterülete.
| |
| − | | |
| − | W 1486 r., Kiedy przywileje Andreanum zostały przedłużone, był to jeden z 7 saskich krzeseł. W okresie reformacji, pod wpływem Braszowa, szerzyły się tu także idee luterańskie.
| |
| − | | |
| − | 1486-ban az [[Andreanum]] kiváltságainak kiterjesztésekor a 7 szász szék egyike volt. A [[reformáció]] idején, brassói hatásra itt is a lutheri eszméket terjesztették.
| |
| | | | |
| | + | Jaj nazwa po raz pierwszy pojawiło się w statucie z 26 czerwca 1478 roku w postaci lokacji ''Margondor Senk'' (KmJkv 2268). |
| | | | |
| − | 1 listopada 1540 r. W jedynym sejmie odbywającym się w Nagysinkach obecni Sasi złożyli przysięgę na wierność Ferdynandowi Habsburgowi, ale 25 maja 1541 r. Na rozkaz sułtana Sulejmana I za władcę uznano Zygmunta I.
| + | Lokacja składała się z wiosek [[sas]]kich zasiedlonych w Królestwie, później w części zwanej przez Sasów ''Altland''. Sprowadzeni stąd osadnicy zorganizowali później sąsiednie lokacje, które razem utworzyły [[Hétszék]] (''[[Siedem Lokacji]]''): na północy Medgyes w [[Felső-Fehér vármegye]]; na północnym wschodzie graniczyło ''lokacją'' [[Segesvár]] (rum. ''Sighisoara'''), na wschodzie z komitatem [[Felső-Fehér vármegye]], z ''lokacją'' [[Kőhalom]], na południu z regionem [[Fogaras vidék]], od zachodu z ''lokacją'' [[Újegyház]], komitatem [[Felső-Fehér vármegy]] i lokacją [[Medgyes]], a w 1413 przez '''Fogarasa'''. |
| | | | |
| − | 1540 november 1-én az egyetlen Nagysinken tartott országgyűlésen a jelenlévő szászok hűséget esküdtek [[I. Ferdinánd magyar király|Habsburg Ferdinándnak]], de 1541 május 25-én a nagyselyki országgyűlésen [[I. Szulejmán oszmán szultán|I. Szulejmán]] szultán parancsára [[II. János magyar király|János Zsigmond]]ot ismerték el uralkodónak.
| + | W 1469 roku król [[Maciej Korwin]] przyłączył ''dystrykt'' Fagaras do komitatu [Fehér vármegye]], w którym to czasie mógł powstać jego obszar '''rodowy'''. |
| | | | |
| − | Również w 1553 roku monarchą w Nagysink był luterański kościół saksoński. József przyłączył go do okręgu Sibiu, dopiero w 1790 roku odzyskał niepodległość.
| + | W 1486 r., gdy przywileje [[Andreanum]] zostały przedłużone, była to jedna 7 [[sas]]kich lokacji. W okresie reformacji, pod wpływem Braszowa, szerzyły się tu także idee luterańskie. |
| | | | |
| − | 1553-ban Nagysinken is a lutheránus szász egyház volt az egyeduralkodó, közben [[II. József magyar király|II. József]] Szeben megyéhez csatolta, csak 1790-ben kapta vissza önállóságát.
| |
| | | | |
| − | W 1850 r. W dystrykcie Nagysinki w okręgu wojskowym Sibiu, aw 1857 r. W dystrykcie Nagysinki w dystrykcie Sibiu.
| + | 1 listopada 1540 r. w jedynej [[dieta|diecie]] odbywającej się tutaj obecni [[Sas]]i złożyli przysięgę na wierność [[Ferdynand II|Ferdynandowi]] [[Habsburg]]owi, ale 25 maja 1541 r. na rozkaz sułtana [[Sulejman Wspaniały|Sulejmana I]] za władcę uznano [[II. János|Jana Zygmunta]]. |
| | | | |
| − | 1850-ben a Nagyszebeni katonai kerület nagysinki körzete, 1857-ben a Szebeni kerület nagysinki járása.
| + | W 1553 roku Nagysink był stolica luterańskiego kościoła saskiego. Józef II przyłączył go do '''okręgu''' [[Sibiu]] i dopiero w 1790 roku odzyskał niepodległość. |
| | | | |
| − | W latach 1860–1876 był samodzielny, w 1876 r. Podporządkowany powiatowi Nagy-Küküllő, gdzie najpierw stał się częścią powiatu Nagysinki, a w latach 1890–1918 stał się częścią powiatu Szentágota. | + | W latach 1860–1876 był samodzielny, w 1876 r. podporządkowany komitatowi [[Nagy-Küküllő vármegye]], gdzie najpierw stał się częścią powiatu Nagysinki, a w latach 1890–1918 stał się częścią powiatu Szentágota. |
| | | | |
| − | 1860-1876 között önálló volt, 1876-ban beosztották [[Nagy-Küküllő vármegye|Nagy-Küküllő vármegyébe]], ahol előbb a Nagysinki, 1890-1918 között pedig a Szentágotai járás része lett.
| + | W 1870 r. liczyła 23 970 mieszkańców |
| | | | |
| − | W 1870 r. Liczyło 23 970 mieszkańców, z czego 12 621 (52,7%) było luteranami, 9 790 (40,8%) prawosławnymi, 1230 (5,1%) grekokatolikami i 329 innymi (głównie rzymskokatolicy). 53% to Niemcy, 46% Rumuni i 1% Węgrzy.
| + | == Skład narodowościowy == |
| | + | * Niemcy − 53%, |
| | + | * Rumuni − 46% i |
| | + | * Węgrzy − 1%. |
| | | | |
| − | 1870-ben 23.970 lakosa volt, melyből 12.621 (52,7%) evangélikus, 9.790 (40,8%) ortodox, 1.230 (5,1%) görög katolikus és 329 egyéb (főleg római katolikus) vallású volt. 53% német, 46% román és 1% magyar nemzetiségű.
| + | == Skład wyznaniowy == |
| | + | * luteranie − 12 621 (52,7%), |
| | + | * luteranami − 9 790 (40,8%), |
| | + | * grekokatolicy − 1 230 (5,1%) i |
| | + | * inni (głównie rzymskokatolicy) − 329 |
| | | | |
| − | == 1 == | + | == Miejscowości == |
| | | | |
| | | | |
| Linia 136: |
Linia 120: |
| | |} | | |} |
| | | | |
| | + | Wielki Krzesło Cynkowe powstało w 1876 roku. XXXIII. [[Okręg Nagy-Küküllő | Okręg Nagy-Küküllő]]. |
| | | | |
| − | == Rozliczenia ==
| + | Nagysinkszéket az 1876. XXXIII. törvénycikk [[Nagy-Küküllő vármegye|Nagy-Küküllő vármegyéhez]] csatolta. |
| − | | |
| − | * '''[[Nagysink]]'''
| |
| − | Nagysinkszék központja:
| |
| − | | |
| − | - 1786-ban [[mezőváros]], 2236 lakossal 453 házban.
| |
| − | - 1850-ben 635 házból álló 2638 lakosú mezőváros. Lakosaiból 1475 szász, 808 román, 331 cigány, 8 örmény, 6 német, 1 magyar, 9 egyéb volt. Ebből 1453 evangélikus, 935 görögkeleti ortodox, 204 görögkatolikus, 46 római katolikus volt.
| |
| − | - 1873-ban 2882 német és román lakosa volt.
| |
| − | | |
| − | * '''[[Báránykút]]'''
| |
| − | - 1786-ban 998 lakosa volt 193 házban.
| |
| − | - 1850-ben 1102 fő élt itt 270 házban, ebből 701 szász, 292 román, 106 cigány, 3 magyar volt, melyből 700 evangélikus, 391 görögkatolikus, 7 görög keleti ortodox, 4 római katolikus volt.
| |
| − | - 1870-ben járási székhely is, ekkor 1136 német és román lakosa volt 272 házban.
| |
| − | | |
| − | * '''[[Boholc]]'''
| |
| − | - 1786-ban 1104 lakosa és 237 háza volt.
| |
| − | - 1850-ben 976 lakosa volt 263 házban, ebből 952 román, 24 cigány; melyből 936 görögkeleti ortodox, 40 görögkatolikus volt.
| |
| − | - 1873-ban 1011 román lakosa volt 266 házban.
| |
| − | | |
| − | * '''[[Boldogváros]]'''
| |
| − | - 1786-ban 672 lakosa volt 139 házban
| |
| − | - 1850-ben 748 lakos 181 házban, ebből 443 szász, 222 román, 76 cigány, 6 német, 1 magyar volt. Ebből 447 evangélikus, 298 görögkeleti ortodox, 3 római katolikus.
| |
| − | - 1873-ban 710 német és román lakosa volt 200 házban.
| |
| − | | |
| − | * '''[[Brulya]]'''
| |
| − | - 1786-ban 835 lakosa volt, 158 házban.
| |
| − | - 1850-ben 1020 lakosa volt, 244 házban. Ebből 616 szász, 284 román, 111 cigány, 7 német, 2 egyéb; 622 evangélikus, 395 görögkeleti, 3 római katolikus.
| |
| − | - 1873-ban 1032 német és román lakosa volt 240 házzal.
| |
| − | | |
| − | * '''[[Gerdály]]'''
| |
| − | - 1786-ban 79 házban 378 fő élt itt.
| |
| − | - 1850-ben 444 főélt itt 105 házban. Ebből 315 szász, 87 román, 42 cigány; 315 evangélikus, 89 görögkeleti ortodox, 40 görögkatolikus.
| |
| − | - 1873-ban 444 német és román lakosa volt 107 házban.
| |
| − | | |
| − | * '''[[Jakabfalva]]'''
| |
| − | - 1786-ban 784 lakosa volt 167 házban.
| |
| − | - 1850-ben 963 lakosa volt, 229 házban. Ebből 632 szász, 172 cigány, 137 román, 7 örmény, 3 magyar, 12 egyéb; 629 evangélikus, 299 görögkeleti ortodox, 24 római katolikus, 10 görögkatolikus, 1 református volt.
| |
| − | - 1873-ban 990 német és román lakosa volt 212 házban.
| |
| − | | |
| − | * '''[[Kálbor]]'''
| |
| − | - 1786-ban 924 lakosa volt és 191 ház állt a településen.
| |
| − | - 1850-ben 251 házban 1080 lakosa volt, melyből 1045 román, 35 cigány; 1043 görögkeleti ortodox, 37 görögkatolikus volt.
| |
| − | - 1873-ban 253 házban 993 román lakosa volt.
| |
| − | | |
| − | * '''[[Kisprázsmár]]'''
| |
| − | - 1786-ban 604 lakosa volt 127 házban.
| |
| − | - 1850-ben 1086 fő élt itt 258 házban, ebből 509 szász, 422 román, 153 cigány, 2 német volt, melyből 511 evangélikus, 449 görögkatolikus, 126 görögkeleti ortodox volt.
| |
| − | - Az 1873-as adatok szerint 1062 fő román és német lakosa volt 242 házban.
| |
| − | | |
| − | * '''[[Kissink]]'''
| |
| − | - 1786-ban 756 fő élt itt 150 házban.
| |
| − | - 1850-ben 782 lakosa volt 207 házban, melyből 576 szász, 143 román, 56 cigány, 7 zsidó volt. Ebből 576 evangélikus, 198 görögkeleti ortodox, 7 izraelita, 1 görögkatolikus volt.
| |
| − | - Az 1873-as népszámláláskor 811 német és román lakosa volt 211 házban.
| |
| − | | |
| − | * '''[[Lesses]]'''
| |
| − | - 1786-ban 184 házban 932 fő élt itt.
| |
| − | - 1850-ben 317 házban 1229 lakos élt itt, melyből 636 szász, 412 román, 180 cigány, 1 német volt. Ebből 636 evangélikus, 592 görögkeleti ortodox, 1 római katolikus volt.
| |
| − | - 1873-ban 296 házban 1174 román és német lakosa volt.
| |
| − | | |
| − | * '''[[Mártonhegy (Románia)|Mártonhegy]]'''
| |
| − | - 1786-ban 204 házban 1038 lakosa volt.
| |
| − | - 1850-ben 288 házban 1282 fő élt itt, ebből 848 szász, 322 román, 110 cigány, 1 magyar, 1 egyéb volt. Ebből 849 evangélikus, 432 görögkeleti ortodox, 1 római katolikus volt.
| |
| − | - 1873-ban 302 házban 1289 német és román lakosa volt.
| |
| − | | |
| − | * '''[[Morgonda]]'''
| |
| − | - 1786-ban 824 lakosa volt 166 házban.
| |
| − | - 1850-ben 1106 lakosa volt 284 házban, ebből 666 szász, 329 román, 110 cigány, 1 egyéb; 666 evangélikus, 439 görögkeleti ortodox, 1 római katolikus volt.
| |
| − | - 1873-ban 1131 német és román lakosa volt 268 házban.
| |
| − | | |
| − | * '''[[Nádpatak]]'''
| |
| − | - 1786-ban 122 házban 587 fő élt.
| |
| − | - 1850-ben 152 házban 580 fő lakta, ebből 339 szász, 183 román, 58 cigány volt. Ebből 339 evangélikus, 241 görögkeleti volt.
| |
| − | - 1873-ban 164 házban 586 fő német és román lakosa volt.
| |
| − | | |
| − | * '''[[Prépostfalva]]'''
| |
| − | - 1786-ban 112 házból álló 541 lakosú település.
| |
| − | - 1850-ben 193 házban 801 fő élt itt, ebből 335 szász, 293 román, 165 cigány, 4 német, 4 egyéb volt, melyből 458 görögkeleti ortodox, 336 evangélikus, 7 római katolikus volt.
| |
| − | - 1873-ban 203 házban 825 román és német lakosa volt.
| |
| − | | |
| − | * '''[[Rozsonda]]'''
| |
| − | - 1786-ban 640 lakosa volt 118 házban.
| |
| − | - 1850-ben 921 lakos élt itt 209 házban, ebből 494 szász, 289 román, 114 cigány, 22 német, 1 magyar, 1 egyéb volt. Ebből 516 evangélikus, 403 görögkeleti ortodox, 2 római katolikus volt.
| |
| − | - 1873-ban 968 német és román lakosa volt 209 házban.
| |
| − | | |
| − | * '''[[Nagysáros]]'''
| |
| − | - 1786-ban 856 lakosa volt 154 házban.
| |
| − | - 1850-ben 1112 lakosa volt 283 házban. Ebből 713 szász, 225 román, 170 cigány, 1 magyar, 3 egyéb volt. Ebből 713 evangélikus, 395 görögkeleti ortodox, 3 római katolikus, 1 református volt. | |
| − | - 1873-ban 1089 német és román lakosa volt 270 házban.
| |
| − | | |
| − | * '''[[Százhalom]]'''
| |
| − | - 1786-ban 621 fő élt itt 115 házban.
| |
| − | - 1850-ben 810 fő, 192 házban élt itt, melyből 500 szász, 238 román, 71 cigány, 1 német volt. Ebből 500 evangélikus, 309 görögkatolikus, 1 római katolikus.
| |
| − | - 1873-ban 851 német és román élt itt 195 házban.
| |
| − | | |
| − | * '''[[Szentágota]]'''
| |
| − | - 1786-ban [[mezőváros]], 1717 lakossal, 358 házban.
| |
| − | - 1850-ben (mezőváros) 2575 lakossal 600 házban, ebből 1808 szász, 347 román, 345 cigány, 49 német, 16 magyar, 3 örmény, 7 egyéb volt, melyből 1850 evangélikus, 690 görögkeleti, 22 római katolikus, 13 református volt.
| |
| − | - 1873-ban 2979 német és román lakosa volt 544 házban.
| |
| − | | |
| − | * '''[[Újváros (Románia)|Újváros]]'''
| |
| − | - 1786-ban 122 házban 598 fő,
| |
| − | - 1850-ben 754 fő élt itt 171 házban, melyből 579 szász, 116 román, 54 cigány, 5 zsidó volt. Ebből 579 evangélikus, 170 görögkeleti ortodox, 5 izraelita volt. | |
| − | - 1873-ban 721 német és román lakosa volt 167 házban.
| |
| − | | |
| − | * '''[[Vérd]]'''
| |
| − | - 1786-ban 502 fő élt itt 89 házban.
| |
| − | - 1850-ben 727 lakosa volt 169 házban. Ebből 367 román, 287 szász, 72 cigány, 1 egyéb volt, melyből 439 görögkeleti ortodox, 287 evangélikus, 1 római katolikus volt.
| |
| − | - 1873-ban 725 román és német lakosa volt 165 házban.
| |
| − | | |
| − | * '''[[Vessződ]]'''
| |
| − | - Az 1786-os adatok szerint 488 lakosa volt, 102 házban.
| |
| − | - 1850-ben 576 fő 141 házban, ebből 347 szász, 165 román, 62 cigány, 1 magyar, 1 egyéb, melyből 348 evangélikus, 227 görögkeleti ortodox, 1 görögkatolikus volt.
| |
| − | - 1873-ban 561 fő német és román lakosa volt 143 házban.
| |
| | | | |
| − | Nagysinkszéket az 1876. XXXIII. törvénycikk [[Nagy-Küküllő vármegye|Nagy-Küküllő vármegyéhez]] csatolta.
| + | == Przypisy == |
| | + | {{izvori}} |
| | | | |
| | == Żródła == | | == Żródła == |
