Borsod, Gömör és Kishont k.e.e. vármegye: Różnice pomiędzy wersjami

Z Felczak story
Przejdź do nawigacji Przejdź do wyszukiwania
Linia 19: Linia 19:
 
|}
 
|}
  
 +
[[Plik:Borsod, Gömör és Kishont.PNG|bélyegkép|300px|1 Abaúj-Torna, 2 Zemplén, 3 Szabolcs, 4 Hajdú, 5 Heves, 6 Nógrád, 7 Gömörtől Nógrádhoz 1921-ben (1928-ban), 8 Gömörtől Borsodhoz 1938-ban, 9 Gömör és Kishont, 10 Borsod, 11 Miskolc, 12 mai megyehatár, 13 megszűnt 1914-es megyehatár]]
 +
 +
Borsod, Gömör i Kishont zjednoczone administracyjnie (do tej pory) powiaty Gömör i Kis-Hont powstały poprzez połączenie okrojonego obszaru lewej Węgier i hrabstwa Borsod w 1923 roku. tc. zgodnie z przepisami Zgodnie z prawem powiat był podzielony na siedem powiatów, a jego siedzibą był Miszkolc.
 +
 +
'''Borsod, Gömör és Kishont [[közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye|közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegye]]''' [[Gömör és Kis-Hont vármegye]] Magyarországon maradt csonka területének és [[Borsod vármegye|Borsod vármegyének]] az összevonásával jött létre az 1923. évi XXXV. tc. rendelkezései alapján. A törvény szerint a megye hét [[járás]]ra oszlott és székhelye [[Miskolc]] volt.
 +
 +
Sytuacja była szczególna w przypadku najbardziej wysuniętej na zachód wioski powiatu Gömör, która pozostała na Węgrzech, Zabar, który administracyjnie należał do powiatu Nógrád od 1921 r., A następnie do IX. tc. przywiązał go na stałe do Nógráda. (Na mapie: 7.)
 +
 +
Speciális volt a helyzete a Magyarországon maradt Gömör megyei községek közül a legnyugatibbnak, [[Zabar]]nak, amely közigazgatásilag már 1921-től [[Nógrád vármegye|Nógrád vármegyéhez]] tartozott, majd az 1928. évi IX. tc. végleg Nógrádhoz csatolta. (A térképen: '''7'''.)
 +
 +
Borsod, Gömör i Kishont c.e.e. Powiat został zniesiony w 1938 r. Na mocy decyzji Wiednia I, kiedy większość byłych hrabstw Gömör i Kishont ponownie stała się terytorium węgierskim, a zatem oba powiaty zostały ponownie rozdzielone. Jednak nowa granica między nimi nie pokrywała się z tą sprzed 1923 r., Ponieważ Hangony na zachód od Ózd oraz gminy Susa, Szentimon i Uraj, które obecnie należą do Ózd, zostały przyłączone od Gömör do Borsod. (Na mapie: 8.)
 +
 +
Borsod, Gömör és Kishont k.e.e. vármegye megszűnésére 1938-ban az [[I. bécsi döntés]] nyomán került sor, amikor az egykori [[Gömör és Kishont vármegye]] legnagyobb része újra magyar terület lett, és ezért a két megyét ismét különválasztották. A közöttük kialakított új határ azonban nem egyezett meg az 1923 előttivel, ugyanis az Ózdtól nyugatra fekvő [[Hangony]], továbbá a ma [[Ózd]]hoz tartozó [[Susa (Magyarország)|Susa]], [[Szentsimon]] és [[Uraj]] községeket Gömörtől Borsodhoz csatolták. (A térképen: '''8'''.)
 +
 +
A II. Po porozumieniu o zawieszeniu broni zawartym pod koniec II wojny światowej przywrócono granice sprzed 1938 r., Więc w 1945 r. Doszło do kolejnej ugody administracyjnej, podczas której oba powiaty zostały na stałe zjednoczone jako Borsod-Gömör. Jednak trwało to tylko pięć lat, ponieważ podczas planowania okręgowego z 1950 r., Z wyjątkiem kilku wiosek połączonych z okręgiem Heves, połączyło się z utworzonym wówczas okręgiem Borsod-Abaúj-Zemplén.
 +
 +
A II. világháború végén kötött fegyverszüneti megállapodást követően ismét az 1938 előtti határok álltak helyre, ezért 1945-ben újabb közigazgatási rendezésre került sor, melynek során a két vármegyét immár véglegesen [[Borsod-Gömör vármegye]] néven egyesítették. Ez azonban csupán öt éven át állt fenn, az [[1950-es megyerendezés]] során ugyanis néhány [[Heves megye|Heves megyéhez]] csatolt község kivételével beolvadt az akkor létrehozott [[Borsod-Abaúj-Zemplén megye|Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe]].
 +
 +
== Administracja ==
 +
Powiat podzielony był na siedem powiatów.
 +
 +
* [[Edelényi járás]] (székhelye [[Edelény]])
 +
* [[Mezőcsáti járás]] ([[Mezőcsát]])
 +
* [[Mezőkövesdi járás]] ([[Mezőkövesd]])
 +
* [[Miskolci járás]] ([[Miskolc]])
 +
* [[Ózdi járás]] ([[Ózd]])
 +
* [[Putnoki járás]] ([[Putnok]])
 +
* [[Sajószentpéteri járás]] ([[Sajószentpéter]])
 +
 +
Przed 1923 r. Powiat Putnok należał do hrabstw Gömör i Kis-Hont, pozostałe do Borsod.
 +
 +
A Putnoki járás 1923 előtt Gömör és Kis-Hont vármegyéhez tartozott, a többi Borsodhoz.
 +
 +
|
 
{{Történelmi régió infobox
 
{{Történelmi régió infobox
 
| név                      = Borsod, Gömör és Kishont k.e.e. vármegye
 
| név                      = Borsod, Gömör és Kishont k.e.e. vármegye
Linia 29: Linia 63:
 
| fennállás                = 1938-1945
 
| fennállás                = 1938-1945
 
| ország                  = Magyarország
 
| ország                  = Magyarország
| terület                  = 1981
+
| terület                  = nieznana
| lakosság                = 146 102 (1941)
+
| lakosság                = brak danych
 
| népsűrűség              =  
 
| népsűrűség              =  
 
| nemzetiségek            =  
 
| nemzetiségek            =  
 
| vallás                  =  
 
| vallás                  =  
 
| nyelv                    =  
 
| nyelv                    =  
| központ                  = Léva
+
| központ                  = Miszkolc
 
| főbb települések        =  
 
| főbb települések        =  
 
| térkép                  =  
 
| térkép                  =  
Linia 42: Linia 76:
 
| domborzati térkép felirat=  
 
| domborzati térkép felirat=  
 
}}
 
}}
 +
|}
  
[[Plik:Borsod, Gömör és Kishont.PNG|bélyegkép|300px|1 Abaúj-Torna, 2 Zemplén, 3 Szabolcs, 4 Hajdú, 5 Heves, 6 Nógrád, 7 Gömörtől Nógrádhoz 1921-ben (1928-ban), 8 Gömörtől Borsodhoz 1938-ban, 9 Gömör és Kishont, 10 Borsod, 11 Miskolc, 12 mai megyehatár, 13 megszűnt 1914-es megyehatár]]
+
[[Kategoria:Közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegyék]]
 
 
'''Borsod, Gömör és Kishont [[közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye|közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegye]]''' [[Gömör és Kis-Hont vármegye]] Magyarországon maradt csonka területének és [[Borsod vármegye|Borsod vármegyének]] az összevonásával jött létre az 1923. évi XXXV. tc. rendelkezései alapján. A törvény szerint a megye hét [[járás]]ra oszlott és székhelye [[Miskolc]] volt.
 
 
 
Speciális volt a helyzete a Magyarországon maradt Gömör megyei községek közül a legnyugatibbnak, [[Zabar]]nak, amely közigazgatásilag már 1921-től [[Nógrád vármegye|Nógrád vármegyéhez]] tartozott, majd az 1928. évi IX. tc. végleg Nógrádhoz csatolta. (A térképen: '''7'''.)
 
 
 
Borsod, Gömör és Kishont k.e.e. vármegye megszűnésére 1938-ban az [[I. bécsi döntés]] nyomán került sor, amikor az egykori [[Gömör és Kishont vármegye]] legnagyobb része újra magyar terület lett, és ezért a két megyét ismét különválasztották. A közöttük kialakított új határ azonban nem egyezett meg az 1923 előttivel, ugyanis az Ózdtól nyugatra fekvő [[Hangony]], továbbá a ma [[Ózd]]hoz tartozó [[Susa (Magyarország)|Susa]], [[Szentsimon]] és [[Uraj]] községeket Gömörtől Borsodhoz csatolták. (A térképen: '''8'''.)
 
 
 
A II. világháború végén kötött fegyverszüneti megállapodást követően ismét az 1938 előtti határok álltak helyre, ezért 1945-ben újabb közigazgatási rendezésre került sor, melynek során a két vármegyét immár véglegesen [[Borsod-Gömör vármegye]] néven egyesítették. Ez azonban csupán öt éven át állt fenn, az [[1950-es megyerendezés]] során ugyanis néhány [[Heves megye|Heves megyéhez]] csatolt község kivételével beolvadt az akkor létrehozott [[Borsod-Abaúj-Zemplén megye|Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe]].
 
 
 
==Közigazgatása==
 
A vármegye hét járásra oszlott.
 
 
 
* [[Edelényi járás]] (székhelye [[Edelény]])
 
* [[Mezőcsáti járás]] ([[Mezőcsát]])
 
* [[Mezőkövesdi járás]] ([[Mezőkövesd]])
 
* [[Miskolci járás]] ([[Miskolc]])
 
* [[Ózdi járás]] ([[Ózd]])
 
* [[Putnoki járás]] ([[Putnok]])
 
* [[Sajószentpéteri járás]] ([[Sajószentpéter]])
 
 
 
A Putnoki járás 1923 előtt Gömör és Kis-Hont vármegyéhez tartozott, a többi Borsodhoz.
 
 
 
{{Magyarország vármegyéi 1923-1938}}
 
 
 
[[Kategória:Közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegyék]]
 

Wersja z 15:58, 9 kwi 2021

40px Komitaty Węgier 1923-1938 Plik:Megyék 1929.PNG

♦ Abaúj-Torna ♦ Bács-Bodrog ♦ Baranya ♦ Békés ♦ Bihar ♦ Borsod, Gömör és Kishont k.e.e. ♦ Csanád, Arad és Torontál k.e.e. ♦ Csongrád ♦ Fejér ♦ Győr, Moson és Pozsony k.e.e. ♦ Hajdú ♦ Heves ♦ Jász-Nagykun-Szolnok ♦ Komárom és Esztergom k.e.e. ♦ Nógrád és Hont k.e.e. ♦ Pest-Pilis-Solt-Kiskun ♦ Somogy ♦ Sopron ♦ Szabolcs és Ung k.e.e. ♦ Szatmár, Ugocsa és Bereg k.e.e. ♦ Tolna ♦ Vas ♦ Veszprém ♦ Zala ♦ Zemplén

1 Abaúj-Torna, 2 Zemplén, 3 Szabolcs, 4 Hajdú, 5 Heves, 6 Nógrád, 7 Gömörtől Nógrádhoz 1921-ben (1928-ban), 8 Gömörtől Borsodhoz 1938-ban, 9 Gömör és Kishont, 10 Borsod, 11 Miskolc, 12 mai megyehatár, 13 megszűnt 1914-es megyehatár

Borsod, Gömör i Kishont zjednoczone administracyjnie (do tej pory) powiaty Gömör i Kis-Hont powstały poprzez połączenie okrojonego obszaru lewej Węgier i hrabstwa Borsod w 1923 roku. tc. zgodnie z przepisami Zgodnie z prawem powiat był podzielony na siedem powiatów, a jego siedzibą był Miszkolc.

Borsod, Gömör és Kishont közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegye Gömör és Kis-Hont vármegye Magyarországon maradt csonka területének és Borsod vármegyének az összevonásával jött létre az 1923. évi XXXV. tc. rendelkezései alapján. A törvény szerint a megye hét járásra oszlott és székhelye Miskolc volt.

Sytuacja była szczególna w przypadku najbardziej wysuniętej na zachód wioski powiatu Gömör, która pozostała na Węgrzech, Zabar, który administracyjnie należał do powiatu Nógrád od 1921 r., A następnie do IX. tc. przywiązał go na stałe do Nógráda. (Na mapie: 7.)

Speciális volt a helyzete a Magyarországon maradt Gömör megyei községek közül a legnyugatibbnak, Zabarnak, amely közigazgatásilag már 1921-től Nógrád vármegyéhez tartozott, majd az 1928. évi IX. tc. végleg Nógrádhoz csatolta. (A térképen: 7.)

Borsod, Gömör i Kishont c.e.e. Powiat został zniesiony w 1938 r. Na mocy decyzji Wiednia I, kiedy większość byłych hrabstw Gömör i Kishont ponownie stała się terytorium węgierskim, a zatem oba powiaty zostały ponownie rozdzielone. Jednak nowa granica między nimi nie pokrywała się z tą sprzed 1923 r., Ponieważ Hangony na zachód od Ózd oraz gminy Susa, Szentimon i Uraj, które obecnie należą do Ózd, zostały przyłączone od Gömör do Borsod. (Na mapie: 8.)

Borsod, Gömör és Kishont k.e.e. vármegye megszűnésére 1938-ban az I. bécsi döntés nyomán került sor, amikor az egykori Gömör és Kishont vármegye legnagyobb része újra magyar terület lett, és ezért a két megyét ismét különválasztották. A közöttük kialakított új határ azonban nem egyezett meg az 1923 előttivel, ugyanis az Ózdtól nyugatra fekvő Hangony, továbbá a ma Ózdhoz tartozó Susa, Szentsimon és Uraj községeket Gömörtől Borsodhoz csatolták. (A térképen: 8.)

A II. Po porozumieniu o zawieszeniu broni zawartym pod koniec II wojny światowej przywrócono granice sprzed 1938 r., Więc w 1945 r. Doszło do kolejnej ugody administracyjnej, podczas której oba powiaty zostały na stałe zjednoczone jako Borsod-Gömör. Jednak trwało to tylko pięć lat, ponieważ podczas planowania okręgowego z 1950 r., Z wyjątkiem kilku wiosek połączonych z okręgiem Heves, połączyło się z utworzonym wówczas okręgiem Borsod-Abaúj-Zemplén.

A II. világháború végén kötött fegyverszüneti megállapodást követően ismét az 1938 előtti határok álltak helyre, ezért 1945-ben újabb közigazgatási rendezésre került sor, melynek során a két vármegyét immár véglegesen Borsod-Gömör vármegye néven egyesítették. Ez azonban csupán öt éven át állt fenn, az 1950-es megyerendezés során ugyanis néhány Heves megyéhez csatolt község kivételével beolvadt az akkor létrehozott Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe.

Administracja

Powiat podzielony był na siedem powiatów.

Przed 1923 r. Powiat Putnok należał do hrabstw Gömör i Kis-Hont, pozostałe do Borsod.

A Putnoki járás 1923 előtt Gömör és Kis-Hont vármegyéhez tartozott, a többi Borsodhoz.
Borsod, Gömör és Kishont k.e.e. vármegye
Istnienie 1938-1945
Państwo Magyarország
Centrum Miszkolc
Populacja
Populacja brak danych
Dane geograficzne
Powierzchnianieznana  km²