Hahót (klan)

Źródło: Hahót nemzetség , Hahót (genus)

{{{rodzina_1}}} Herb {{{dynastia}}} Kraj Królestwo Węgier — {{{tytulatura}}} — Pierwszy {{{pierwszy}}} Ostatni {{{ostatni}}} Początek {{{początek}}} Koniec {{{koniec}}} Pochodzenie {{{pochodzenie}}} Rodzina Hahót Gałęzie a, Gałąź Arnold * Hahóti b, Gałąź Buzád * Csányi * Szabari * Söjtöri c, Gałąź Hahold * Bánfi

Plik:Coa Hungary Clan Buzád-Hahót.svg

A Buzád-Hahót nemzetség címere

Hahót lub Hahót–Buzád (także Hoholt, Hadod lub Hahold) to nazwa rodzaju (po łacinie „klan”; nemzetség po węgiersku) w Królestwie Węgier, wywodziło się kilku wybitnych świeckich dostojników. Ostatnia szlachecka rodzina, która pochodzi od pokrewnych, wyginęła w 1849 roku.

Hahót or Hahót–Buzád (also Hoholt, Hadod or Hahold) was the name of a gens (Latin for "clan"; nemzetség in Hungarian) in the Kingdom of Hungary, several prominent secular dignitaries came from this kindred. The last noble family, which originated from the kindred, became extinct in 1849. 

Plik:Hahót Terestyén pecsét 1255.jpg

A Hahót nembeli Terestyén (Tristián) pecsétje 1255-ből

1

Przodkiem klanu Hahoth był Hohold, datowany na około 1164. Za panowania króla III. István przybył na Węgry z Marburga i Grazu i otrzymał ziemię od króla na wodzie Pölöske w Zali, gdzie później zbudowano wieś Hahót. Według najnowszych badań przodkowie rodziny wywodzili się z bawarskiego szlachetnego rodzaju Huosi wspomnianego w Lex Baiuvariorum w 743 r.k

A Hahót nemzetség őse Hohold volt, ki 1164 körül; III. István király idején a stájer Marburg és Graz vidékéről érkezett Magyarországra, és a királytól a zalai Pölöske víznél kapott földet, ott ahol később Hahót falu épült. Az újabb kutatások szerint a család ősei a 743-ban a Lex Baiuvariorumban említett bajor ősnemes Huosi-nemzetségből származtak 

Historia

Założycielami rodzaju byli synowie Hoholda lub I.Hahót, którzy przybyli na Węgry około 1164: II. Byli to Hahoth i Buzad I., od których pochodzą dwie główne gałęzie rodziny Hahoth.

A nemzetség megalapítói az 1164 körül Magyarországra érkezett Hohold vagy I.Hahót fiai: II. Hahót és I. Buzád voltak, tőlük eredt a Hahót nemzetség két fő ága. 

Osiedla członków tego rodzaju rozciągają się od Zali do Drawy w hrabstwie Zala. Pierwszy pisemny zapis obecności plemienia Hahót w hrabstwie Zala z końca XII wieku, zgodnie z którym kupił on ziemię w Lendavie i okolicach w 1192 roku, a rok później, zgodnie z certyfikatem z 1193 roku, był w pobliżu Buudad Uudvar. Następnie dane dotyczące własności rodzaju przetrwały dopiero w XIII wieku.

A nemzetség tagjainak birtokai Zala megye területén, nagyrészt a Zalától a Dráváig húzódnak. A Hahót nemzetség Zala megyei jelenlétéről a 12. század végéről, 1192-ből maradt fenn az első írásos adat, mely szerint Hahót földet vásárolt Lendván és környékén, majd pedig egy évvel később, egy 1193-ban kelt oklevél szerint Búzád Újudvar szomszédságában volt birtokos. Ezt követően a nemzetség birtoklásával kapcsolatos adatok csak a 13. századtól maradtak fenn. 

A Hahót nemzetség Zalától a Dráváig húzódó birtokai között a legnagyobb egybefüggő terület a Kanizsa és Pölöske patakok által alkotott Hahóti medence, a Kerka-Lendva vidék és a Muraköz között található.  

A Nemzetség tagjai e medence közepén, a róluk elnevezett Hahóton építették ki birtokközpontjukat és valamikor 1232 előtt itt építették fel a közös nemzetségi monostorukat is. III. Hahót fia, István fia, Lendvai Miklós 1345 és 1346 között, majd 1353 és 1356 között Horvát-Dalmát bán volt, és egyben ő lett a tekintélyes és befolyásos alsólendvai Bánffy család alapítója is. 

A nemzetség tagjai

Plik:Lendva.jpg

Lendva vára

II. Hahót

II. Hahót vallásos lovag volt, kinek fiai III. Hahót és Mihály voltak.

• III. Hahót - vasvári ispán, kinek fia IV. Hahót Lendva várának ura lett. Az ő fia István a királyi asztalnokok kancellárja, majd 1296-ban varasdi ispán lett. Lendva várának uraitól származott a Lindvai gróf Bánffy család.
• Mihály - Mihálynak első nejétől 3 gyermeke származott. 1239-ben királyi udvarmester volt, s e tisztségénél fogva a tatárjárás alatt ő mentette biztos helyre a király gyermekeit. Később 1248-ban Ferences klastromot alapított Szemenyén, a Muránál.

I. Buzád

I. Buzádnak két fia: I. Arnold és II. Buzád ismert.

• I. Arnold -1234-ben ő építtette és látta el javadalmakkal a hahóti monostor-t, és a tőle származó ágé volt a monostor kegyurasága is.

I. Arnold fiai: II. Arnold és öccse Panyit voltak.

- II. Arnold 1242-ben nádor volt. II. Arnold Miklós nevű fia nem jelent meg V. István király koronázásán és Pölöske várába németeket fogadott be, majd a vár visszafoglalására küldött zalai ispánt és annak testvérét megölette. E tetteiért a király birtokait elkobozta és a Miskolc nemzetségbeli Panyitnak adományozta, ki később azokat visszaadta Miklósnak.

- Panyit ispán lett, egy lányáról tudunk. Panyitot hatalmaskodások miatt kétszer is jószágvesztéssel sújtották, pedig azelőtt István ifjabb király - ki később V. István néven lett király - Panyit leányának hozományul és özvegysége esetére hitbérül két zalai falut is ajándékozott 1259-ben (Söjtör és Csesztve), hogy egybekelhessen a szegény Básztélyi Rénold királyi apróddal (aki 1270-ben kapta V. Istvántól Rozgony várát és uradalmát, és alapította meg a későbbi hatalmas Rozgonyi Rozgonyi-családot: főlovászmester, főasztalnokmester, szörényi bán, majd végül 1289-90-ben Magyarország nádora lett).

• II. Buzád - győri, majd pozsonyi, később vasvári ispán, 1226-1229 között tótországi bán volt, ki a báni címet e főtisztségből való távozása után is viselte, végül dominikánus lett 1233-ban, kit 1241-ben Pesten, az oltár előtt a tatárok öltek meg.

II. Buzádot Nagy Buzád bán-ként emlegették, s bátyjának Arnoldnak ágát is róla nevezték el Buzád nemzetségnek. II. Buzád fiai III. Buzád, Csák és Tristián voltak A Hahót nembeli Csák által építtetett Csáktornya vára - III. Buzád három fia közül egyik fia kalocsai érsek, másik fia bácsi kanonokból dömösi prépost lett. Harmadik fia Atyusz a rajkai premontrei prépostság megalapítója lett, s egyetlen fiát adta túszul III. András királyért.

- Csák - előbb zalai ispán, majd 1256-1260 között királyi tárnokmester, majd erdélyi vajda,1261-től tótországi bán volt, s a bán címe később is megmaradt. Ő építtette Csáktornyát is.

- Tristián, a harmadik öcs pedig királyi börtönispán lett, és ő építtette Terestyéntornyát. Fia utód nélkül halt meg. Lányát 1365-ben Nagy Lajos király fiúsította.

Források

• Karácsonyi János: Magyar nemzetségek
• Dr. Erdélyi László: Magyar történelem
• Sulinet: [1], [2]
• Vándor László: Népek a Mura mentén [3]

További információk

• [4]
• [5]