Kán III. László: Różnice pomiędzy wersjami

Z Felczak story
Przejdź do nawigacji Przejdź do wyszukiwania
Linia 1: Linia 1:
Źródło: [https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A1n_L%C3%A1szl%C3%B3 Kán László]
+
[[Kategoria:Nieprzetłumaczone z angielskiego]]
 +
{{Uwaga|
 +
|strona  = https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A1n_L%C3%A1szl%C3%B3
 +
|autorzy = https://en.wikipedia.org/w/index.php?title=K%C3%A1n_L%C3%A1szl%C3%B3&action=history
 +
|nota    = angielski
 +
}}
 +
 
 +
{|
 +
|
 +
|}
 +
 
 +
{|
 +
|-style="vertical-align:top;"
 +
|
  
 
{{Redoslijed|
 
{{Redoslijed|
Linia 8: Linia 21:
 
}}
 
}}
  
 +
{|
 +
|
 +
|}
 +
 +
[[Plik:Kiskirályok uralmi területei.jpg|left|thumb|300px|Kiskirályok uralmi területei Magyarországon a 14. század elején]]
 +
'''Kán nembeli László''' (? – 1315. augusztus előtt) főúr, [[1297]]–[[1315]] között [[Erdélyi vajda|Erdély vajdája]], ahol a királytól független tartományúri hatalmat hozott létre.
 +
 +
[[III. András magyar király|III. András]] a szintén veszedelmes mértékű hatalomkoncentrációt kialakító [[Borsa Loránd]] leverése után tette meg vajdává, de vele sem járt jobban. A vajda, aki egyúttal [[Szolnok vármegye]] [[ispán]]ja is volt, kisajátította a bányavárosokat, magát pedig a [[székelyek]] és [[comes Saxonum|szászok]] ispánjává is megtette, és magának szedett be minden [[regálé]]t. Valóságos kiskirályként viselkedett: még a [[Nagyvárad|várad]]i [[püspök]]választásba is beleszólt, és keresztülvitte, hogy [[1307]]-ben saját jelöltjét, a [[domonkosok|dominikánus]] Benedeket válassza meg két év huzavona után a [[káptalan]].
 +
 +
Az [[Árpád-ház]] kihalása után felesége, egy német hercegnő révén rokona, [[Ottó magyar király|Ottó]] igényét támogatta a trónra, és feleségül ajánlotta neki a lányát, akit végül inkább az erősebb szövetségesnek tűnő [[II. István Uroš szerb király]]hoz adott. Az Erdélybe házasság reményében érkező Ottót elfogatta, elismerte [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] királyságát, majd szabadon engedte a [[Bajorország|bajor]] herceget – a [[Szent Korona]] azonban nála maradt. Károlynak szüksége volt az ereklyére ahhoz, hogy legitim király lehessen, de a vajda a királyválasztó gyűlésen sem jelent meg, nemhogy átadta volna a koronát.
 +
 +
Gentile [[pápa (egyházfő)|pápai]] [[pápai legátus|legátus]] tárgyalásokat kezdeményezett Kánnal, de az csak azután volt hajlandó lemondani a koronáról, hogy a legátus [[1309]]-ben [[kiközösítés#vallási kiközösítés|kiközösítette]]. A megbékélés jeleként a megkoronázott király már [[1310]]-ben ellátogatott Erdélybe, ami azonban László birtokában maradt – a vajda nem engedett királyi őrséget a váraiba, és 1315-ben a helyére kinevezett [[Pok nemzetség]]beli Miklóst is kiszorította tartományaiból.
 +
 +
A királyi csapatok csak halála után, [[1316]]-ban lettek Erdély urai a [[déva]]i ütközet után, de Kán László fiai az 1320-as évekig lázongtak, komoly gondot okozva [[Debreceni Dózsa]] (1318 – 1321) és Szécsényi Tamás (1321 – 1333) vajdáknak.
 +
 +
== Külső hivatkozások ==
 +
 +
*Erdély története a kezdetektől 1606-ig. Szerk.: Makkai László, Mócsy András. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1986.
  
{| align=right style="margin: 0 0 0 0; text-align: center; border:1px solid #aaaaaa; font-size: 85%; width: 250px;" class=box
 
|-
 
 
|
 
|
 
{{Urzędnik infobox
 
{{Urzędnik infobox
Linia 30: Linia 59:
 
  |1. następca      = [[Meggyesi Miklós]]
 
  |1. następca      = [[Meggyesi Miklós]]
  
  |klan              = ?
+
  |klan              = [[Kán]]
  |ród              = [[Kán]]
+
  |ród              =  
 
  |rodzina          =  
 
  |rodzina          =  
 
  |pochodzenie      = węgierskie
 
  |pochodzenie      = węgierskie
Linia 57: Linia 86:
 
|}
 
|}
  
[[Plik:Kiskirályok uralmi területei.jpg|left|thumb|300px|Kiskirályok uralmi területei Magyarországon a 14. század elején]]
+
{{SORTUJ:Kan, Laszlo 03}}
'''Kán nembeli László''' (? – 1315. augusztus előtt) főúr, [[1297]]–[[1315]] között [[Erdélyi vajda|Erdély vajdája]], ahol a királytól független tartományúri hatalmat hozott létre.
 
 
 
[[III. András magyar király|III. András]] a szintén veszedelmes mértékű hatalomkoncentrációt kialakító [[Borsa Loránd]] leverése után tette meg vajdává, de vele sem járt jobban. A vajda, aki egyúttal [[Szolnok vármegye]] [[ispán]]ja is volt, kisajátította a bányavárosokat, magát pedig a [[székelyek]] és [[comes Saxonum|szászok]] ispánjává is megtette, és magának szedett be minden [[regálé]]t. Valóságos kiskirályként viselkedett: még a [[Nagyvárad|várad]]i [[püspök]]választásba is beleszólt, és keresztülvitte, hogy [[1307]]-ben saját jelöltjét, a [[domonkosok|dominikánus]] Benedeket válassza meg két év huzavona után a [[káptalan]].
 
  
Az [[Árpád-ház]] kihalása után felesége, egy német hercegnő révén rokona, [[Ottó magyar király|Ottó]] igényét támogatta a trónra, és feleségül ajánlotta neki a lányát, akit végül inkább az erősebb szövetségesnek tűnő [[II. István Uroš szerb király]]hoz adott. Az Erdélybe házasság reményében érkező Ottót elfogatta, elismerte [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] királyságát, majd szabadon engedte a [[Bajorország|bajor]] herceget – a [[Szent Korona]] azonban nála maradt. Károlynak szüksége volt az ereklyére ahhoz, hogy legitim király lehessen, de a vajda a királyválasztó gyűlésen sem jelent meg, nemhogy átadta volna a koronát.
+
[[Kategoria:Az Anjou-kor főurai]]
  
Gentile [[pápa (egyházfő)|pápai]] [[pápai legátus|legátus]] tárgyalásokat kezdeményezett Kánnal, de az csak azután volt hajlandó lemondani a koronáról, hogy a legátus [[1309]]-ben [[kiközösítés#vallási kiközösítés|kiközösítette]]. A megbékélés jeleként a megkoronázott király már [[1310]]-ben ellátogatott Erdélybe, ami azonban László birtokában maradt – a vajda nem engedett királyi őrséget a váraiba, és 1315-ben a helyére kinevezett [[Pok nemzetség]]beli Miklóst is kiszorította tartományaiból.
+
[[Kategoria:Nieznana data urodzenia]]
 
 
A királyi csapatok csak halála után, [[1316]]-ban lettek Erdély urai a [[déva]]i ütközet után, de Kán László fiai az 1320-as évekig lázongtak, komoly gondot okozva [[Debreceni Dózsa]] (1318 – 1321) és Szécsényi Tamás (1321 – 1333) vajdáknak.
 
 
 
== Külső hivatkozások ==
 
 
 
*Erdély története a kezdetektől 1606-ig. Szerk.: Makkai László, Mócsy András. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1986.
 
 
 
{{csonk-dátum|csonk-középkor|2006 márciusából}}
 
{{Nemzetközi katalógusok}}
 
{{portál|Erdély|-|középkor}}
 
 
 
{{SORTUJ:Kan Laszlo 03}}
 
 
 
[[Kategória:Az Anjou-kor főurai]]
 
[[Kategória:1315-ben elhunyt személyek]]
 
 
 
[[Kategoria:Urzędnicy Królestwa Węgier]]
 
 
[[Kategoria:Nieznana data śmierci]]
 
[[Kategoria:Nieznana data śmierci]]
[[Kategoria:Nieznana data urodzenia]]
+
[[Kategoria:Rody]]
 +
[[Kategoria:Ród Kán]]
 +
[[Kategoria:Sędziowie królewscy]]
 
[[Kategoria:Urodzeni w XIII wieku]]
 
[[Kategoria:Urodzeni w XIII wieku]]
 +
[[Kategoria:Urzędnicy Królestwa Węgier]]
 
[[Kategoria:Węgierscy dygnitarze historyczni]]
 
[[Kategoria:Węgierscy dygnitarze historyczni]]
 
[[Kategoria:Węgierscy szlachcice]]
 
[[Kategoria:Węgierscy szlachcice]]
Linia 90: Linia 102:
 
[[Kategoria:Wojewodowie Siedmiogrodu]]
 
[[Kategoria:Wojewodowie Siedmiogrodu]]
 
[[Kategoria:Zmarli w XIV wieku]]
 
[[Kategoria:Zmarli w XIV wieku]]
 
[[Kategoria:Szybkie]]
 

Wersja z 17:55, 10 lis 2019

Plik:Kiskirályok uralmi területei.jpg
Kiskirályok uralmi területei Magyarországon a 14. század elején

Kán nembeli László (? – 1315. augusztus előtt) főúr, 12971315 között Erdély vajdája, ahol a királytól független tartományúri hatalmat hozott létre.

III. András a szintén veszedelmes mértékű hatalomkoncentrációt kialakító Borsa Loránd leverése után tette meg vajdává, de vele sem járt jobban. A vajda, aki egyúttal Szolnok vármegye ispánja is volt, kisajátította a bányavárosokat, magát pedig a székelyek és szászok ispánjává is megtette, és magának szedett be minden regálét. Valóságos kiskirályként viselkedett: még a váradi püspökválasztásba is beleszólt, és keresztülvitte, hogy 1307-ben saját jelöltjét, a dominikánus Benedeket válassza meg két év huzavona után a káptalan.

Az Árpád-ház kihalása után felesége, egy német hercegnő révén rokona, Ottó igényét támogatta a trónra, és feleségül ajánlotta neki a lányát, akit végül inkább az erősebb szövetségesnek tűnő II. István Uroš szerb királyhoz adott. Az Erdélybe házasság reményében érkező Ottót elfogatta, elismerte Károly Róbert királyságát, majd szabadon engedte a bajor herceget – a Szent Korona azonban nála maradt. Károlynak szüksége volt az ereklyére ahhoz, hogy legitim király lehessen, de a vajda a királyválasztó gyűlésen sem jelent meg, nemhogy átadta volna a koronát.

Gentile pápai legátus tárgyalásokat kezdeményezett Kánnal, de az csak azután volt hajlandó lemondani a koronáról, hogy a legátus 1309-ben kiközösítette. A megbékélés jeleként a megkoronázott király már 1310-ben ellátogatott Erdélybe, ami azonban László birtokában maradt – a vajda nem engedett királyi őrséget a váraiba, és 1315-ben a helyére kinevezett Pok nemzetségbeli Miklóst is kiszorította tartományaiból.

A királyi csapatok csak halála után, 1316-ban lettek Erdély urai a dévai ütközet után, de Kán László fiai az 1320-as évekig lázongtak, komoly gondot okozva Debreceni Dózsa (1318 – 1321) és Szécsényi Tamás (1321 – 1333) vajdáknak.

Külső hivatkozások

  • Erdély története a kezdetektől 1606-ig. Szerk.: Makkai László, Mócsy András. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1986.

Kán III. László

Wojewoda Siedmiogrodu
Wojewoda Siedmiogrodu
Okres od 1297
do 1315
Poprzednik Borsa Loránd
Następca Meggyesi Miklós
Dane biograficzne
Klan Kán
Pochodzenie węgierskie
Państwo Królestwo Węgier
Urodziny data nieznana
Śmierć przed 13 maja 1315
Ojciec II. László
Dzieci IV. László