Hahót (klan)

Źródło: Hahót nemzetség , Hahót (genus)

Hahót Herb {{{dynastia}}} Kraj Królestwo Węgier — {{{tytulatura}}} — Pierwszy {{{pierwszy}}} Ostatni {{{ostatni}}} Początek {{{początek}}} Koniec {{{koniec}}} Pochodzenie {{{pochodzenie}}} Gałęzie a. Gałąź Arnold * Hahóti b. Gałąź Buzád * Csányi de Csány * Szabari / Szabary * Söjtöri c. Gałąź Hahold Bánffy - de Alsólendva - de Losoncz

Plik:Hahót Terestyén pecsét 1255.jpg

A Hahót nembeli Terestyén (Tristián) pecsétje 1255-ből

Hahót lub Hahót–Buzád (także Hoholt, Hadod lub Hahold) to nazwa rodzaju (po łacinie „klan”; nemzetség po węgiersku) w Królestwie Węgier, wywodziło się kilku wybitnych świeckich dostojników. Ostatnia szlachecka rodzina, która pochodzi od pokrewnych, wyginęła w 1849 roku.

Hahót or Hahót–Buzád (also Hoholt, Hadod or Hahold) was the name of a gens (Latin for "clan"; nemzetség in Hungarian) in the Kingdom of Hungary, several prominent secular dignitaries came from this kindred. The last noble family, which originated from the kindred, became extinct in 1849. 

1

Przodkiem klanu Hahoth był Hohold, datowany na około 1164. Za panowania króla III. István przybył na Węgry z Marburga i Grazu i otrzymał ziemię od króla na wodzie Pölöske w Zali, gdzie później zbudowano wieś Hahót. Według najnowszych badań przodkowie rodziny wywodzili się z bawarskiego szlachetnego rodzaju Huosi wspomnianego w Lex Baiuvariorum w 743 r.k

A Hahót nemzetség őse Hohold volt, ki 1164 körül; III. István király idején a stájer Marburg és Graz vidékéről érkezett Magyarországra, és a királytól a zalai Pölöske víznél kapott földet, ott ahol később Hahót falu épült. Az újabb kutatások szerint a család ősei a 743-ban a Lex Baiuvariorumban említett bajor ősnemes Huosi-nemzetségből származtak 

Historia

Założycielami rodzaju byli synowie Hoholda lub I.Hahót, którzy przybyli na Węgry około 1164: II. Byli to Hahoth i Buzad I., od których pochodzą dwie główne gałęzie rodziny Hahoth.

A nemzetség megalapítói az 1164 körül Magyarországra érkezett Hohold vagy I.Hahót fiai: II. Hahót és I. Buzád voltak, tőlük eredt a Hahót nemzetség két fő ága. 

Osiedla członków tego rodzaju rozciągają się od Zali do Drawy w hrabstwie Zala. Pierwszy pisemny zapis obecności plemienia Hahót w hrabstwie Zala z końca XII wieku, zgodnie z którym kupił on ziemię w Lendavie i okolicach w 1192 roku, a rok później, zgodnie z certyfikatem z 1193 roku, był w pobliżu Buudad Uudvar. Następnie dane dotyczące własności rodzaju przetrwały dopiero w XIII wieku.

A nemzetség tagjainak birtokai Zala megye területén, nagyrészt a Zalától a Dráváig húzódnak. A Hahót nemzetség Zala megyei jelenlétéről a 12. század végéről, 1192-ből maradt fenn az első írásos adat, mely szerint Hahót földet vásárolt Lendván és környékén, majd pedig egy évvel később, egy 1193-ban kelt oklevél szerint Búzád Újudvar szomszédságában volt birtokos. Ezt követően a nemzetség birtoklásával kapcsolatos adatok csak a 13. századtól maradtak fenn. 

Plik:Lendva.jpg

Lendva vára

Wśród osiedli rodzaju Hahót rozciągających się od Zali do Drawy największym obszarem przyległym jest dorzecze Hahóti utworzone przez potoki Kanizsa i Pölöske, region Kerka-Lendava i Muraköz.

A Hahót nemzetség Zalától a Dráváig húzódó birtokai között a legnagyobb egybefüggő terület a Kanizsa és Pölöske patakok által alkotott Hahóti medence, a Kerka-Lendva vidék és a Muraköz között található.  

Członkowie plemienia zbudowali swoje centrum majątku pośrodku tego basenu, o nazwie Hahó, a przed 1232 r. Zbudowali także wspólny klasztor. III. Syn Hahót, syn Istvána, Miklós Lendvai był chorwacko-dalmatyńczykiem w latach 1345–1346 oraz w latach 1353–1356, a także założycielem prestiżowej i wpływowej rodziny Bánffy Alsólendva.

A Nemzetség tagjai e medence közepén, a róluk elnevezett Hahóton építették ki birtokközpontjukat és valamikor 1232 előtt itt építették fel a közös nemzetségi monostorukat is. III. Hahót fia, István fia, Lendvai Miklós 1345 és 1346 között, majd 1353 és 1356 között Horvát-Dalmát bán volt, és egyben ő lett a tekintélyes és befolyásos alsólendvai Bánffy család alapítója is. 

Genealogia

• A1 Hohold, załozyciel klanu
  • B1 II. Hahót, religijny rycerzem
    • C1 III. Hahót, ispán Vasvár,
      • D1 IV. Hahot
        • E1 István, królewski kanclerz ?, ispán varasdi majd 1296-ban
          • F1 „Lendvai” Miklós, Ban Slawonii (1345–1346, 1353–1356), Ban Chorwacji i Dalmacji (1353-1356]], założyciel prestiżowej i wpływowej rodziny Bánffy de Alsólendva
        • E2 Máté, (fl. 1272]]
    • C2 Mihály, w 1239 dworzanin królewski, dzięki tej funkcji uratował dzieci króla podczas najazdu tatarskiego. Później, w 1248 r., Założył klaster franciszkański Muránál w Szemenyén
      • D1 trójka dzieci
  • B2 I. Buzád
    • C1 I. Arnold - 1234-ben ő építtette és látta el javadalmakkal a hahóti monostor-t, és a tőle származó ágé volt a monostor kegyurasága is.
      • D1 II. Arnold 1242-ben nádor volt. II. Arnold Miklós nevű fia nem jelent meg V. István király koronázásán és Pölöske várába németeket fogadott be, majd a vár visszafoglalására küldött zalai ispánt és annak testvérét megölette. E tetteiért a király birtokait elkobozta és a Miskolc nemzetségbeli Panyitnak adományozta, ki később azokat visszaadta Miklósnak.
      • D2 Panyit ispán lett, egy lányáról tudunk. Panyitot hatalmaskodások miatt kétszer is jószágvesztéssel sújtották, pedig azelőtt István ifjabb király - ki később V. István néven lett király - Panyit leányának hozományul és özvegysége esetére hitbérül két zalai falut is ajándékozott 1259-ben (Söjtör és Csesztve), hogy egybekelhessen a szegény Básztélyi Rénold királyi apróddal (aki 1270-ben kapta V. Istvántól Rozgony várát és uradalmát, és alapította meg a későbbi hatalmas Rozgonyi Rozgonyi-családot: főlovászmester, főasztalnokmester, szörényi bán, majd végül 1289-90-ben Magyarország nádora lett).
    • C2 II. Buzád - győri, majd pozsonyi, később vasvári ispán, 1226-1229 között tótországi bán volt, ki a báni címet e főtisztségből való távozása után is viselte, végül dominikánus lett 1233-ban, kit 1241-ben Pesten, az oltár előtt a tatárok öltek meg. II. Buzad był nazywany Nagy Buzád, a gałąź jego brata Arnolda była również nazywana rodzajem Buzad.
      • D1 III. Buzád három fia közül egyik fia kalocsai érsek, másik fia bácsi kanonokból dömösi prépost lett. Harmadik fia Atyusz a rajkai premontrei prépostság megalapítója lett, s egyetlen fiát adta túszul III. András királyért.
      • D2 I. Csák - előbb zalai ispán, majd 1256-1260 között királyi tárnokmester, majd erdélyi vajda,1261-től tótországi bán volt, s a bán címe később is megmaradt. Ő építtette Csáktornyát is.
      • D3 Tristián, a harmadik öcs pedig királyi börtönispán lett, és ő építtette Terestyéntornyát. Fia utód nélkül halt meg. Lányát 1365-ben Nagy Lajos király fiúsította.
      • D4 Lancelot (fl. 1234-59)

Plik:Ledentu - View of Csáktornya.jpg

A Hahót nembeli Csák által építtetett Csáktornya vára

Források

• Karácsonyi János: Magyar nemzetségek
• Dr. Erdélyi László: Magyar történelem
• Sulinet: [1], [2]
• Vándor László: Népek a Mura mentén [3]

További információk

• [4]
• [5]