Toldi Miklós: Różnice pomiędzy wersjami
Przejdź do nawigacji
Przejdź do wyszukiwania
(Utworzono nową stronę "Kategoria:50% {{Uwaga| |strona = https://hu.wikipedia.org/wiki/Toldi_Mikl%C3%B3s_(nemes) |autorzy = https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Toldi_Mikl%C3%B3s_(ne...") |
|||
| Linia 14: | Linia 14: | ||
| | | | ||
| − | + | [[Plik:Toldi Miklós vitéz.jpg|thumb|left|200px|Portret Mikołaja Toldi z 1800 roku]] | |
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | [[ | ||
| − | '''Toldi Miklós''' ([[1320]] körül – [[1390]]. [[november 22.]]) bihari birtokos nemes, alakját mint legendásan erős vitéz emberét őrizte meg a néphagyomány.<ref>Toldi Miklós utódai [[Erdély]]ben éltek, azonban a család gr. Toldi Lőrinccel [[1856]]-ban kihalt. Hagyatéka közt találtak egy Toldi Miklóst ábrázoló tizenkét [[Hüvelyk (mértékegység)|hüvelyknyi]] [[olajfestmény]]t. Készítőjének neve nem ismert, azonban kéznyoma jártas [[Festészet|festőre]] vall. A rajta lévő évszám (1512) vélhetően a készítés évére vonatkozik. A [[gróf]] leszármazottai egy [[mellvért]]tel együtt az [[Erdélyi Múzeum-Egyesület|Erdélyi Múzeumban]] helyezték el, azonban annak megszűnte után sorsuk ismeretlen. Forrás: {{Hiv-web|url=http://epa.oszk.hu/00000/00030/00227/pdf/VU-1858_05_27_07_04.pdf |cím=Toldi Miklós arczképe és pánczélja. |szerző= |munka= |kiadó=[[Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921)|Vasárnapi Ujság]] V. évfolyam, 27. szám |dátum=18580704 |formátum=pdf |elérés=20100910}}</ref><ref>[http://mek.niif.hu/04700/04750/html/71.html Dr. Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája]</ref> | + | <small><small>'''Toldi Miklós''' ([[1320]] körül – [[1390]]. [[november 22.]]) bihari birtokos nemes, alakját mint legendásan erős vitéz emberét őrizte meg a néphagyomány.<ref>Toldi Miklós utódai [[Erdély]]ben éltek, azonban a család gr. Toldi Lőrinccel [[1856]]-ban kihalt. Hagyatéka közt találtak egy Toldi Miklóst ábrázoló tizenkét [[Hüvelyk (mértékegység)|hüvelyknyi]] [[olajfestmény]]t. Készítőjének neve nem ismert, azonban kéznyoma jártas [[Festészet|festőre]] vall. A rajta lévő évszám (1512) vélhetően a készítés évére vonatkozik. A [[gróf]] leszármazottai egy [[mellvért]]tel együtt az [[Erdélyi Múzeum-Egyesület|Erdélyi Múzeumban]] helyezték el, azonban annak megszűnte után sorsuk ismeretlen. Forrás: {{Hiv-web|url=http://epa.oszk.hu/00000/00030/00227/pdf/VU-1858_05_27_07_04.pdf |cím=Toldi Miklós arczképe és pánczélja. |szerző= |munka= |kiadó=[[Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921)|Vasárnapi Ujság]] V. évfolyam, 27. szám |dátum=18580704 |formátum=pdf |elérés=20100910}}</ref><ref>[http://mek.niif.hu/04700/04750/html/71.html Dr. Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája]</ref> </small></small> |
| − | == | + | == Życiorys == |
| − | |||
| − | + | <small><small>Személyét sokáig fiktívnek tartották, mivel életéről kevés adat maradt fent. Oklevelekből kimutatták, hogy valóban élt Toldi György és Toldi Miklós [[I. Károly magyar király|I. Károly]] és [[I. Lajos magyar király|I. Lajos]] korában. Amit biztosan lehet tudni, hogy tanult ember volt, minden valószínűség szerint elsajátította a latin nyelvet is, s ezt a tudását Itáliában is kamatoztatta. Bizonyára családi kapcsolatai révén került [[Meggyesi Móric]] pozsonyi ispán mellé, és [[Pozsony vármegye|Pozsony megyében]] már várnagyságig és alispánságig vitte ([[1354]]). Minthogy Meggyesi részt vett [[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos király]] [[I. Lajos magyar király#A második nápolyi hadjárat|1351–52-es nápolyi hadjáratában]], feltételezhetjük, hogy bandériumában ott volt Toldi is. </small></small> | |
| − | + | <small><small>Rövid ideig maradt csak az ispán mellett, hamarosan a leghatalmasabb egyházi méltóság, [[Váradi Miklós]] esztergomi érsek familiárisa lett. Szolgálata itt már kifejezetten katonai jellegű volt; s mint az érsek vazallusa, szinte állandóan a király környezetében tartózkodott. [[1359]]-ben ura megbízásából [[Firenze|Firenzéből]] két oroszlánkölyköt kellett elhoznia. </small></small> | |
| − | [[1366]]-tól ismét a királyi udvartartás tagja, s itt is kitűnhetett, mert egymás után kapta a magas tisztségeket. A király vazallusa, így feudális famíliájának tagja lett, s tartósan Nagy Lajos környezetében tartózkodott. [[1366]]-ban [[Gömör vármegye|Gömör]], [[1372]]-ben [[Heves vármegye|Heves megyében]], három évvel később [[Bihar vármegye|Biharban]], [[1383]]-ban pedig [[Szabolcs vármegye|Szabolcs megyében]] ispán.<ref>Papp Gábor: Toldi Miklós legendás vitézsége. In.: BBC History – A világtörténelmi magazin. I. évf., 2. sz., 47. p. – 2011. május</ref> | + | <small><small>Még éveket szolgált Itáliában és részt vett a különböző városok, államok és nemesek egymás között zajló harcaiban. Magyar zsoldosokat vezetett, melyek társultak más nemzetiségű, itáliai, angol, spanyol, német, vagy francia zsoldosokkal, ún. ''kompániákkal.'' </small></small> |
| + | |||
| + | <small><small>[[1366]]-tól ismét a királyi udvartartás tagja, s itt is kitűnhetett, mert egymás után kapta a magas tisztségeket. A király vazallusa, így feudális famíliájának tagja lett, s tartósan Nagy Lajos környezetében tartózkodott. [[1366]]-ban [[Gömör vármegye|Gömör]], [[1372]]-ben [[Heves vármegye|Heves megyében]], három évvel később [[Bihar vármegye|Biharban]], [[1383]]-ban pedig [[Szabolcs vármegye|Szabolcs megyében]] ispán.<ref>Papp Gábor: Toldi Miklós legendás vitézsége. In.: BBC History – A világtörténelmi magazin. I. évf., 2. sz., 47. p. – 2011. május</ref> </small></small> | ||
== Emlékezete == | == Emlékezete == | ||
| − | |||
| − | A néphagyományban Toldi Miklós alakja [[Nógrád vármegye|Nógrád]] és [[Bihar vármegye|Bihar]] megyében maradt fenn legtovább, hangsúlyozzák hatalmas testi erejét, de életét [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] korába helyezik. | + | <small><small>Legkorábbi és legrészletesebb forrása [[Ilosvai Selymes Péter]] [[széphistória|széphistóriája]]: ''Az híres nevezetes Toldi Miklósnak jeles cselekedeteiről és bajnokosodásáról való história'' ([[Debrecen]], [[1574]]). </small></small> |
| + | |||
| + | <small><small>A néphagyományban Toldi Miklós alakja [[Nógrád vármegye|Nógrád]] és [[Bihar vármegye|Bihar]] megyében maradt fenn legtovább, hangsúlyozzák hatalmas testi erejét, de életét [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] korába helyezik. </small></small> | ||
| − | A Toldi Miklósról szóló legismertebb alkotás [[Arany János (költő)|Arany János]] Toldi-trilógiája (''[[Toldi]]'', ''[[Toldi szerelme]]'', ''[[Toldi estéje]]''). Megírásában az is motiválta a költőt, hogy a szülőfalujában, [[Nagyszalonta|Nagyszalontán]] álló [[Csonka-torony (Nagyszalonta)|Csonka-torony]] a hagyomány szerint a Toldi-családé volt. | + | <small><small>A Toldi Miklósról szóló legismertebb alkotás [[Arany János (költő)|Arany János]] Toldi-trilógiája (''[[Toldi]]'', ''[[Toldi szerelme]]'', ''[[Toldi estéje]]''). Megírásában az is motiválta a költőt, hogy a szülőfalujában, [[Nagyszalonta|Nagyszalontán]] álló [[Csonka-torony (Nagyszalonta)|Csonka-torony]] a hagyomány szerint a Toldi-családé volt. </small></small> |
| − | [[Fadrusz János]] szobrászművész [[1903]]-ban készítette el ''Toldi Miklós a farkasokkal'' című szobrát. | + | <small><small>[[Fadrusz János]] szobrászművész [[1903]]-ban készítette el ''Toldi Miklós a farkasokkal'' című szobrát. </small></small> |
| − | == | + | == Przypisy == |
| − | {{ | + | {{izvori}} |
== Források == | == Források == | ||
| Linia 53: | Linia 49: | ||
* [[:de:Nikolaus-Toldi-Verdienstmedaille|A Toldi Miklós Érdemérem a német Wikipédiában]] | * [[:de:Nikolaus-Toldi-Verdienstmedaille|A Toldi Miklós Érdemérem a német Wikipédiában]] | ||
| − | |||
| − | |||
{{DEFAULTSORT:Toldi Miklos}} | {{DEFAULTSORT:Toldi Miklos}} | ||
Wersja z 10:15, 29 gru 2019
| Strona | Autorzy | Nota |
| [1] | [2] | Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku węgierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku węgierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach. |
|
Plik:Toldi Miklós vitéz.jpg Portret Mikołaja Toldi z 1800 roku Toldi Miklós (1320 körül – 1390. november 22.) bihari birtokos nemes, alakját mint legendásan erős vitéz emberét őrizte meg a néphagyomány.[1][2] Spis treściŻyciorysSzemélyét sokáig fiktívnek tartották, mivel életéről kevés adat maradt fent. Oklevelekből kimutatták, hogy valóban élt Toldi György és Toldi Miklós I. Károly és I. Lajos korában. Amit biztosan lehet tudni, hogy tanult ember volt, minden valószínűség szerint elsajátította a latin nyelvet is, s ezt a tudását Itáliában is kamatoztatta. Bizonyára családi kapcsolatai révén került Meggyesi Móric pozsonyi ispán mellé, és Pozsony megyében már várnagyságig és alispánságig vitte (1354). Minthogy Meggyesi részt vett Nagy Lajos király 1351–52-es nápolyi hadjáratában, feltételezhetjük, hogy bandériumában ott volt Toldi is. Rövid ideig maradt csak az ispán mellett, hamarosan a leghatalmasabb egyházi méltóság, Váradi Miklós esztergomi érsek familiárisa lett. Szolgálata itt már kifejezetten katonai jellegű volt; s mint az érsek vazallusa, szinte állandóan a király környezetében tartózkodott. 1359-ben ura megbízásából Firenzéből két oroszlánkölyköt kellett elhoznia. Még éveket szolgált Itáliában és részt vett a különböző városok, államok és nemesek egymás között zajló harcaiban. Magyar zsoldosokat vezetett, melyek társultak más nemzetiségű, itáliai, angol, spanyol, német, vagy francia zsoldosokkal, ún. kompániákkal. 1366-tól ismét a királyi udvartartás tagja, s itt is kitűnhetett, mert egymás után kapta a magas tisztségeket. A király vazallusa, így feudális famíliájának tagja lett, s tartósan Nagy Lajos környezetében tartózkodott. 1366-ban Gömör, 1372-ben Heves megyében, három évvel később Biharban, 1383-ban pedig Szabolcs megyében ispán.[3] EmlékezeteLegkorábbi és legrészletesebb forrása Ilosvai Selymes Péter széphistóriája: Az híres nevezetes Toldi Miklósnak jeles cselekedeteiről és bajnokosodásáról való história (Debrecen, 1574). A néphagyományban Toldi Miklós alakja Nógrád és Bihar megyében maradt fenn legtovább, hangsúlyozzák hatalmas testi erejét, de életét Mátyás király korába helyezik. A Toldi Miklósról szóló legismertebb alkotás Arany János Toldi-trilógiája (Toldi, Toldi szerelme, Toldi estéje). Megírásában az is motiválta a költőt, hogy a szülőfalujában, Nagyszalontán álló Csonka-torony a hagyomány szerint a Toldi-családé volt. Fadrusz János szobrászművész 1903-ban készítette el Toldi Miklós a farkasokkal című szobrát. Przypisy
ForrásokTovábbi információk
Kategória:Az Anjou-kor főurai Kategória:Nagyszalontaiak Kategória:Szabolcs vármegye főispánjai Kategória:Gömör vármegye főispánjai Kategória:Heves vármegye főispánjai Kategória:Bihar vármegye főispánjai Kategória:Az 1320-as években született személyek Kategória:1390-ben elhunyt személyek |
