Bánffy I. Miklós: Różnice pomiędzy wersjami
Przejdź do nawigacji
Przejdź do wyszukiwania
| Linia 44: | Linia 44: | ||
<small><small>Az ősrégi [[Zala vármegye]]i [[Hahót nemzetség]] leszármazottja. Atyja, Hahót nembeli István, Varasdi ispán, akiről maradtak említések [[1272]] és [[1296]] között. Anyja neve ismeretlen. Apai nagyapja, Hahót nembeli III. Hahót volt. </small></small> | <small><small>Az ősrégi [[Zala vármegye]]i [[Hahót nemzetség]] leszármazottja. Atyja, Hahót nembeli István, Varasdi ispán, akiről maradtak említések [[1272]] és [[1296]] között. Anyja neve ismeretlen. Apai nagyapja, Hahót nembeli III. Hahót volt. </small></small> | ||
| − | Dzięki bardzo wpływowej pozycji ojca i bogactwu jego rodu, ale przede wszystkim przynależności politycznej, Miklós '''w niejasności był w stanie wychować rodzinę'''. Dzięki lojalności w stosunku do króla Węgier [[I. Károly|Karola I]] Miklós zapoczątkował świetną karierę dla rodziny. [1] W jednej z pierwszych wzmianek jest mowa o tym, że był [[ispán]]em komitatu [[Zala]] (1324-1346). Ponownie datowano go między 1349 a 1351 r. [2] W latach 1333–1343 był [[lovászmester]], '''[[Ban całej Slawonii|banem Slawonii]]''' najpierw w latach 1343–1346, a następnie ponownie w latach 1353–1356. W tym czasie, między 1345 a 1346 r., a następnie między 1353 a 1356 r. był [Ban Dalmacji i Chorwacji|banem Dalmacji i Chorwacji]]. W 1343 r. otrzymał zamek [[Lendvai]], dzięki czemu jego następcy są jedną z najwybitniejszych rodzin arystokratycznych w kraju, z dwoma przyległymi majątkami; '''zamek ten pierwotnie przejął [[Kőszegi Miklós|Mikołaj Kőszegi]] od ojca, [[Hahót I. István|Stefana I Hahóta]]'''. W latach 1357–1359 miał dwie godności: [[tárnokmester]] królowej i [[ispán]]a '''[[Segesd]]''' [3]. | + | Dzięki bardzo wpływowej pozycji ojca i bogactwu jego rodu, ale przede wszystkim przynależności politycznej, Miklós '''w niejasności był w stanie wychować rodzinę'''. Dzięki lojalności w stosunku do króla Węgier [[I. Károly|Karola I]] Miklós zapoczątkował świetną karierę dla rodziny. [1] W jednej z pierwszych wzmianek jest mowa o tym, że był [[ispán]]em komitatu [[Zala]] (1324-1346). Ponownie datowano go między 1349 a 1351 r. [2] W latach 1333–1343 był [[lovászmester]], '''[[Ban całej Slawonii|banem Slawonii]]''' najpierw w latach 1343–1346, a następnie ponownie w latach 1353–1356. W tym czasie, między 1345 a 1346 r., a następnie między 1353 a 1356 r. był [[Ban Dalmacji i Chorwacji|banem Dalmacji i Chorwacji]]. W 1343 r. otrzymał zamek [[Lendvai]], dzięki czemu jego następcy są jedną z najwybitniejszych rodzin arystokratycznych w kraju, z dwoma przyległymi majątkami; '''zamek ten pierwotnie przejął [[Kőszegi Miklós|Mikołaj Kőszegi]] od ojca, [[Hahót I. István|Stefana I Hahóta]]'''. W latach 1357–1359 miał dwie godności: [[tárnokmester]] królowej i [[ispán]]a '''[[Segesd]]''' [3]. |
<small><small>Apja rangosabb pozíciójának, valamint a nemesi családja vagyonának, de főképpen politikai hovátartozásának köszönhetően, Lendvai Miklós felemelkedett az ismeretlenségből, és családját igen emelhette fel. Lendvai Miklós [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] uralkodása alatt állt a király hűségére, a család fényes karrierjének a kezdetét jelentette.<ref name="forrásokmuravidék">{{Cite web|url=https://library.hungaricana.hu/hu/view/VASM_Sk_2008_Mura_1/?query=lendvai%20mikl%C3%B3s%20b%C3%A1n&pg=65&layout=s|title=Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 1. kötet, 871-1849 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)FORRÁSOK 871-1849}}</ref> Miklós első okleveles említései között már [[1324]]-től [[1346]]-ig Zala vármegye ispánjaként szerepelt, méltóság, amelyet később ismét, [[1349]] és [[1351]] között töltötte be.<ref>Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)Zala vármegye tisztikara 1138-1849. 245.o.</ref> [[1333]] és [[1343]] között királynéi lovászmester volt, Szlavón bán először [[1343]] és [[1346]] között, majd ismét [[1353]] és [[1356]] között. Ez idő alatt, [[1345]] és [[1346]] között, majd [[1353]] és [[1356]] között egyben Horvát-Dalmát bán is volt. [[1343]]-ban kapta meg [[Lendvai vár|Lenti várát]] is, így utódai a két összefüggő uradalom birtokában az ország egyik legjelentősebb főúri famíliájává váltak; ezt a várat eredetileg apja, Hahót nembeli Istvántól foglalta el Kőszegi Miklós. [[1357]]-től [[1359]]-ig pedig kettő méltósága volt, a királynéi tárnokmester, és a Segesdi ispán.<ref name="lendvaibánffy01">{{Cite web|url=http://genealogy.euweb.cz/hung/banffy1.html|title=genealogy.eu Bánffy de Alsólendva family01}}</ref> </small></small> | <small><small>Apja rangosabb pozíciójának, valamint a nemesi családja vagyonának, de főképpen politikai hovátartozásának köszönhetően, Lendvai Miklós felemelkedett az ismeretlenségből, és családját igen emelhette fel. Lendvai Miklós [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] uralkodása alatt állt a király hűségére, a család fényes karrierjének a kezdetét jelentette.<ref name="forrásokmuravidék">{{Cite web|url=https://library.hungaricana.hu/hu/view/VASM_Sk_2008_Mura_1/?query=lendvai%20mikl%C3%B3s%20b%C3%A1n&pg=65&layout=s|title=Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 1. kötet, 871-1849 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)FORRÁSOK 871-1849}}</ref> Miklós első okleveles említései között már [[1324]]-től [[1346]]-ig Zala vármegye ispánjaként szerepelt, méltóság, amelyet később ismét, [[1349]] és [[1351]] között töltötte be.<ref>Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)Zala vármegye tisztikara 1138-1849. 245.o.</ref> [[1333]] és [[1343]] között királynéi lovászmester volt, Szlavón bán először [[1343]] és [[1346]] között, majd ismét [[1353]] és [[1356]] között. Ez idő alatt, [[1345]] és [[1346]] között, majd [[1353]] és [[1356]] között egyben Horvát-Dalmát bán is volt. [[1343]]-ban kapta meg [[Lendvai vár|Lenti várát]] is, így utódai a két összefüggő uradalom birtokában az ország egyik legjelentősebb főúri famíliájává váltak; ezt a várat eredetileg apja, Hahót nembeli Istvántól foglalta el Kőszegi Miklós. [[1357]]-től [[1359]]-ig pedig kettő méltósága volt, a királynéi tárnokmester, és a Segesdi ispán.<ref name="lendvaibánffy01">{{Cite web|url=http://genealogy.euweb.cz/hung/banffy1.html|title=genealogy.eu Bánffy de Alsólendva family01}}</ref> </small></small> | ||
Wersja z 11:24, 30 mar 2020
| Strona | Autorzy | Nota |
| [1] | [2] | Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku węgierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku węgierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach. |
Bánffy I. Miklós, także Lendvai Miklós (pol. Mikołaj Lendvai), węgierski szlachcic z klanu Hahót. Założyciel rodu Bánffy de Alsólendva, właściciel zamku Lendva, duży właściciel ziemski i főispán kilku komitatów. Ban całej Slawonii (1345–1346 i 1345–1356), Ban Dalmacji i Chorwacji (1353–1356). Hahót nembeli Lendvai Miklós 1345 és 1346 között, majd 1353 és 1356 között Horvát-Dalmát bán. Az alsólendvai Bánffy család alapítója, nagybirtokos, több vármegye főispánja, a Lendvai vár ura. Spis treściŻyciorysPotomek starodawnego klanu Hahót z komitatu Zala. Jego ojcem był Stefan I, wspomniany jako ispán Varasd między 1272 a 1296 rokiem. Imię jego matki jest nieznane. Jego dziadkiem ze strony ojca był Hahót III Hahót. Az ősrégi Zala vármegyei Hahót nemzetség leszármazottja. Atyja, Hahót nembeli István, Varasdi ispán, akiről maradtak említések 1272 és 1296 között. Anyja neve ismeretlen. Apai nagyapja, Hahót nembeli III. Hahót volt. Dzięki bardzo wpływowej pozycji ojca i bogactwu jego rodu, ale przede wszystkim przynależności politycznej, Miklós w niejasności był w stanie wychować rodzinę. Dzięki lojalności w stosunku do króla Węgier Karola I Miklós zapoczątkował świetną karierę dla rodziny. [1] W jednej z pierwszych wzmianek jest mowa o tym, że był ispánem komitatu Zala (1324-1346). Ponownie datowano go między 1349 a 1351 r. [2] W latach 1333–1343 był lovászmester, banem Slawonii najpierw w latach 1343–1346, a następnie ponownie w latach 1353–1356. W tym czasie, między 1345 a 1346 r., a następnie między 1353 a 1356 r. był banem Dalmacji i Chorwacji. W 1343 r. otrzymał zamek Lendvai, dzięki czemu jego następcy są jedną z najwybitniejszych rodzin arystokratycznych w kraju, z dwoma przyległymi majątkami; zamek ten pierwotnie przejął Mikołaj Kőszegi od ojca, Stefana I Hahóta. W latach 1357–1359 miał dwie godności: tárnokmester królowej i ispána Segesd [3]. Apja rangosabb pozíciójának, valamint a nemesi családja vagyonának, de főképpen politikai hovátartozásának köszönhetően, Lendvai Miklós felemelkedett az ismeretlenségből, és családját igen emelhette fel. Lendvai Miklós Károly Róbert uralkodása alatt állt a király hűségére, a család fényes karrierjének a kezdetét jelentette.[1] Miklós első okleveles említései között már 1324-től 1346-ig Zala vármegye ispánjaként szerepelt, méltóság, amelyet később ismét, 1349 és 1351 között töltötte be.[2] 1333 és 1343 között királynéi lovászmester volt, Szlavón bán először 1343 és 1346 között, majd ismét 1353 és 1356 között. Ez idő alatt, 1345 és 1346 között, majd 1353 és 1356 között egyben Horvát-Dalmát bán is volt. 1343-ban kapta meg Lenti várát is, így utódai a két összefüggő uradalom birtokában az ország egyik legjelentősebb főúri famíliájává váltak; ezt a várat eredetileg apja, Hahót nembeli Istvántól foglalta el Kőszegi Miklós. 1357-től 1359-ig pedig kettő méltósága volt, a királynéi tárnokmester, és a Segesdi ispán.[3] Małżeństwo i potomkowieJego żoną była nieznana z imienia córk palatyna Dionizego Péca. Mieli kilkoro synów, którzy przyjęli nazwisko „Bánffy”, co oznaczało, że byli „synami” bana:
Felesége neve ismeretlen; lánya volt Péc nemzetségbeli Péc Dénes magyar nádornak. Házasságukból több gyermeke született, ők a "Bánffy" vezetéknevet vették fel, amely annyit jelentette, hogy a "bán" fiai voltak:
Przypisy
Jegyzetek |
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kategorie:
- Redak
- Banowie całej Slawonii
- Banowie Dalmacji i Chorwacji
- Klan Hahót
- Klany
- Nieznana data urodzenia
- Nieznana data śmierci
- Rodzina Banića
- Rodzina Bánffy
- Rodziny
- Urodzeni w 1319
- Urodzeni w XIV wieku
- Urzędnicy Królestwa Węgier
- Węgierscy dygnitarze historyczni
- Węgierscy szlachcice
- Węgierscy urzędnicy królewscy
- Zmarli w XIV wieku
