Thurzó (ród): Różnice pomiędzy wersjami

Z Felczak story
Przejdź do nawigacji Przejdź do wyszukiwania
(Utworzono nową stronę "Źródło: [https://hu.wikipedia.org/wiki/Thurz%C3%B3_csal%C3%A1d Thurzó család] {| align=right style="margin: 0 0 0 0; text-align: center; border:1px solid #aaaaaa;...")
 
Linia 7: Linia 7:
 
  |rodzina                = Thurzó
 
  |rodzina                = Thurzó
 
  |herb                  = Turzo - coat of arms.png
 
  |herb                  = Turzo - coat of arms.png
−
  |kraj                  = [[PlikFlag_of_the_Habsburg_Monarchy.svg|15px]]Habsburg Monarchy<br>Austrian Empire<br>Austria-Hungary<br>[[Królestwo Węgier]]<br>{Rzeczpospolita]]
+
  |kraj                  = [[Plik:Flag_of_the_Habsburg_Monarchy.svg|15px]]Habsburg Monarchy<br>Austrian Empire<br>Austria-Hungary<br>[[Królestwo Węgier]]<br>{Rzeczpospolita]]
 
  |tytuły                = Count Thurzó de Bethlenfalva
 
  |tytuły                = Count Thurzó de Bethlenfalva
 
  |założyciel            = Jerzy I
 
  |założyciel            = Jerzy I

Wersja z 17:18, 4 paź 2019

Źródło: Thurzó család

{{{rodzina_1}}}

Herb {{{dynastia}}}
Kraj 15pxHabsburg Monarchy
Austrian Empire
Austria-Hungary
Królestwo Węgier
{Rzeczpospolita]]
— {{{tytulatura}}} —
Pierwszy {{{pierwszy}}}
Ostatni {{{ostatni}}}
Początek {{{początek}}}
Koniec {{{koniec}}}
Pochodzenie {{{pochodzenie}}}
Gniazda rodowe Betlenfalva, Nagybiccse
Klan {{{klan}}}
Rodzina Thurzó
Gałęzie Árva
Szepes
Plik:Turzo - coat of arms.png
A Thurzó címer

Mátyás király kiváltságlevele a Thurzó család számára 1475-ből Bethlenfalvi Thurzó család jól ismert történelmi főúri család, amelynek tagjai nemcsak a Magyar Királyság arisztokratái voltakSzablon:Forr, hanem a család számos tagját a más közép európai nemzetek is magukénak vallják.

A család származása

A család eredetére vonatkozóan nincs egységes kutatói álláspont, többen több irányból eredeztetik a családot. Az tény, hogy sokkal többen vannak azok, akik ausztriai eredetűnek tartják a családot. A 12. században Ausztriában több Thurzó család is élt. A magyarországi Thurzó család, amely fontos történelmi szerepet játszott, Zsigmond király alatt emelkedett főúri rangba.

A család azért is nevezetes, mert nemcsak a magyarországi arisztokraták sorába emelkedett főúri famíliáról van szó, hanem később egy városi polgári és nagyvállalkozói család[1] is lett egyúttal. Felemelkedésükben a gazdasági tevékenységnek-szolgálatnak is kiemelkedő szerep jut. A 15. század végére az egyik leggazdagabb magyarországi család lett.

A Thurzó család kapcsot jelentett a lengyel, az osztrák és a magyar főrangúak között, illetve rokonságban álltak a kora újkor egyik legbefolyásosabb bankár dinasztiájával a Fuggerekkel. Széles egész Közép Európára kiterjedő nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkeztek. A család egyes tagjai a protestáns (evangélikus) hit fő támogatói voltak.

A Thurzó család a Magyar Királyság mellett a közép-európai Habsburg Birodalom nemzetek feletti arisztokráciájának is meghatározó tagja volt. Levéltári anyaguk egy részét Budapesten őrzik, nagyobbrészt azonban Biccsén található.

Przedstawiciele


A család nevezetes tagjai

A Thurzó család első neves tagja (I.) Elek[2] aki saját magyarországi gazdasági tevékenysége révén került be az udvari elitbe, először mint körmöci kamaragróf, majd mint királyi kincstartó. 1521-ben királyi kamaramester lett, majd tárnokmesterként jelentősen előrelépett a főméltóságok rangsorában. Az 1526-i mohácsi csata után I. Ferdinánd magyar király híveként (1526-1564) országbíróvá emelkedett. Majd egy évtized alatt a kamaragrófságból eljutott az ország egyik legbefolyásosabb főnemesi címébe. Korában szokatlanul gyors volt karrierje, amivel utódai sem tudtak versenyezni. A korabeli magyar nagybirtokosok sorában benne volt az első ötben.[3] Ilyen gyors felemelkedést a Magyar Királyság elitjébe, csak a család egy másik tagja Thurzó György tudott elérni.

A magyar elit is befogadta, hiszen Anna leányát Báthori András tárnokmester és későbbi országbíró vette el.

1622-ben az evangélikus Thurzó III. Szaniszló-nak szoros küzdelemben sikerült legyőznie a nádorválasztáson a nagy befolyású és gyorsan emelkedő Esterházy Miklóst.[4] Ezzel jelentősen megerősítette a Thurzó család az országos befolyását. Fiai (Szaniszló, Ádám és Mihály) korai halálával a politikai és anyagi örökség későbbi élvezője az Esterházy család lett. Esterházy Miklós a nádor fiatalon elhunyt fiának, Imrének az özvegyét Nyáry Krisztinát vezette az oltár elé.

A Thurzó család neves tagjai:

akinek fia:

  • Thurzó (II.) János (1437-1508) körmöci kamaragróf, Krakkóba költözve irányította a vállalkozását. Ott épített rézolvasztót és ott dolgozta fel a magyarországi nyersanyagot.

Öt nevezetes gyermeke (számos mások között):

A fenti két püspök a közép-európai történetbe építkezéseikkel és nemes adományaikkal írták be a nevüket.

  • Thurzó (III.) György (Jerzy) (Krakkó 1467 – Augsburg 1521) krakkói udvarnagy és körmöci kamaragróf. Ő volt az első Thurzó aki a neve Fugger családba házasodott, Fugger Annát vette feleségül. E házasság hatására az elkövetkező közel 30 évben a Fugger család kezében volt , a magyarországi réz- és ezüstbányászat.[5]
  • Thurzó Elek (1490-1543) országbíró
  • Thurzó Katalin (? – 1535) férje Fugger Raymund volt.

A család a 16. században két ágra bomlott. Az árvai ág György nádor fiával, míg a szepesi ág Szaniszló nádor fiaival halt ki.

Árvai ág

Szepesi ág

A család temetkezési helye a szepeshelyi Szent Márton templom volt.

Emlékezetük

  • A szlovák és a magyar történetírás közösen értékelte szerepüket.Szablon:Forr

Hivatkozások

Szablon:Projekt siostrzany

  1. ↑ Rézbányászattal és –kereskedelemmel foglalkoztak
  2. ↑ A továbbiakban a Thurzó családnál használt családfa (genealógiai) kutatásnál elfogadott római számjelölést használjuk.
  3. ↑ Pálffy Géza történész kutatásai alapján.
  4. ↑ Az evangélikus Thurzó 80 voksot, míg a katolikus Esterházy 75-öt kapott. Forrás: ÖSta HHSta Hofarchive, Obersthofmeisterampt, Ältere Zeremonial-akten Kart. 2. No. 3. fol 12.
  5. ↑ A genealógiai szakirodalomban sok bizonytalanság van.


Források

  • Szablon:Nagy Iván
  • Szablon:Citlib
  • Berlász Jenő 1936: A Thurzó-birtokok a XVII. sz. első harmadában különös tekintettel a jobbágyság gazdasági helyzetére. Budapest.
  • Marián Skladaný 1977: K počiatkom levočských Thurzovcov In: Nové Obzory 19/1977. Košice.
  • Dományházi Edit - Herner János 1989: A Thurzó család és a Wittenbergi egyetem - dokumentumok és a rektor Thurzó Imre írásai 1602-1624.
  • Tünde Lengyelová 1996: Rodinné sviatky Thurzovcov. In: Zborník Oravského múzea XIII.
  • Romuald Kubiciel 1998: Turzonowie w Polsce i na Slasku. In: Vlastivedný zborník Horná Nitra XV. Dolný Kubín.
  • Marián Mrva 1998: Hrad Lietava – rodisko Juraja Thurzu. In: Vlastivedný zborník Horná Nitra XV. Dolný Kubín.
  • Milan Šoka 1998: Thurzovci a Banská Bystrica. In: Vlastivedný zborník Horná Nitra XV. Dolný Kubín.
  • Szablon:Citlib
  • Monok István 2005 (szerk.): Kék vér, fekete tinta.
  • Jozef Kočiš 2006: Bytčiansko-oravská vetva Thurzovcov. Z minulosti Spiša 14, 255-266.
  • Lengyel Tünde 2006: Konflikty v rodine palatína Juraja Thurzu. ZbOM 23, 5-18.
  • Janka Petőczová 2006: Testament Alexeja Thurzu a mecenášska tradícia v hudobnej kultúre Levoče 16. a 17. storočia. Z minulosti Spiša 14, 229-242.
  • Helena Saktorová 2007: Príspevok ku genealógii rodiny Turzo. BiografŠt 32, 175-186.
  • Helena Saktorová 2009: Turzovské knižnice. Martin.
  • Szablon:Citlib
  • Csepregi Zoltán 2012: Thurzovci a počiatky reformácie. In: Thurzovci a ich historický význam. Bratislava, 77-90.
  • Lengyel Tünde et al. 2012: Thurzovci a ich historický význam. Bratislava.
  • 2012 Turzovci - Zborník konferencie. .
  • Rastislav Stanček: Uloženie pozostatkov rodiny Turzo na Oravskom hrade.
  • Martin Lauček: Centuria diplomatum et epistolarum - Sto Turzovských listín a listov.
  • Chmelinová, K. a kol. 2016: Thurzo - Sprievodca po pamiatkach rodu.

Szablon:Nemzetközi katalógusok

Źródło: „http://natusiewicz.pl/felczak/index.php?title=Thurzó_(ród)&oldid=4194”