Borsa Kopasz: Różnice pomiędzy wersjami
| Linia 5: | Linia 5: | ||
|gl_članak_funkcija = [[Palatyn Królestwa Węgier]]<br>(1306-1314) | |gl_članak_funkcija = [[Palatyn Królestwa Węgier]]<br>(1306-1314) | ||
|współrządzący = | |współrządzący = | ||
| − | |następca = [[Rátót | + | |następca = [[Rátót II. Domokos]] |
}} | }} | ||
Wersja z 17:16, 8 paź 2019
Źródło:Borsa Kopasz
| Poprzednik: | Palatyn Królestwa Węgier (1306-1314) |
Następca: |
| Ákos I. István Kőszegi Iván Aba Amadé Rátót II. Loránd Péc Apor |
Rátót II. Domokos |
| A Magyar Királyság nádora | |
| Hivatali idő 1306 – 1314 | |
| Uralkodó | Ottó, I. Károly |
| Katonai pályafutása | |
| Elhunyt | |
bélyegkép|jobbra|250px|Kiskirályok uralmi területei Magyarországon a 14. század elején Borsa Kopasz vagy Borsa Kopasz Jakab, néhol Kopasz Jakab vagy Kopasz nádor (1260[1] – 1332 körül) magyar főúr, katona, nádor, az 1290-es évektől kezdve egyike volt a hatalmaskodó, a központi hatalomtól egyre inkább függetlenedő regionális kiskirályoknak.
Életrajza
A Borsa nemzetségből származott. Egyik testvére, Lóránd háromszor is kineveztetett erdélyi vajdának: először 1282-ben, majd 1284-1285 között, majd 1288-tól 1297-ig, mikoris Kán László váltotta.
Kopasz Jakab 1284-től 1286-ig lovászmester volt IV. László magyar király (Kun László) udvarában. 1286-ban szövetkezni kezdett Csák Mátéval, majd Kőszegi Henrikkel (maguk is saját tartományi kiskirályságokat szerveztek maguknak) és bátyjával, Lóránddal együtt nekiálltak saját birodalmuk kiépítésének Adorján központtal. Befolyásuk nagyjából a Partium középső részére terjedt ki a mai román-magyar határ mentén nagyjából a Körösvidék kezdetének határáig, illetve Kárpátalja délnyugati részére, valamint az ezekkel közvetlenül határos mai magyarországi területekre.
Egyes feltételezések szerint ők állhattak IV. (Kun) László 1290-es meggyilkolása mögött saját hatalmuk megszilárdítása, illetve növelése érdekében. (A László elleni merénylet közelebbi oka mindmáig ismeretlen). III. András megkoronázása után nem sokkal pohárnokmesterré nevezte ki, mely címet Kopasz 1292-ig viselt. 1298-tól 1300-ig szlavón bán is volt (bár egyes források ezt nem támasztják alá[2])
[[Fájl:Cetatea Adorjan Salard.jpg|bélyegkép|balra|250px|Adorján vára manapság]]
Mikor 1301-ben III. András váratlanul meghalt (és vele kihalt az Árpád-ház egyenesága) A fellépő jelöltek közül nyíltan az Anjou [[I. Károly magyar király|1304. augusztus 24-én Ugrin részt vett a királyuknak Károlyt elismerő magyar egyházi és világi méltóságok gyűlésén Pozsonyban.[3] Az összegyűlt főurak kölcsönös segítségnyújtási szerződést kötöttek a cseh trónra ácsingózó III. Rudolf osztrák herceggel III. Vencel cseh király ellen.[4]]]et támogatta.
Az év végi hadjárat kudarca után elpártolt Károlytól, és átpártolt Vencelhez. A kiskorú Vencel azonban a következő évben lemondott a magyar trónról, és helyébe a Kőszegi család erőteljes támogatásával Ottó bajor herceget ültették, amit Kopasz nem fogadott el, és visszaállt Károly Róbert pártjára. Ottót 1307-re sikerült lemondatni, és Károly Róbert hűségéért nádorrá nevezte ki Borsa Kopaszt.
Mikor ebből a tisztségéből 1315-ben leváltották, a király ellen fordult és 1316 végén – 1317 elején szövetségre lépett Kán László erdélyi vajdával és Aba Amadé fiaival: Károly Róbert ellenében András halicsi királyt akarták a magyar trónra ültetni. A Debreceni Dózsa vezette királyi seregektől Borsa 1317 kora nyarán vereséget szenvedett a debreceni csatában, ami után előbb adorjáni várába, majd onnan júliusban a korban szinte bevehetetlennek számító sólyomkői várba menekült. Utóbbi helyen a királyi seregek ostrom helyett egyszerűen két ellenvárat emeltek, és ezzel sikeresen megakadályozták Sólyomkő ellátását. A kiszabadítására igyekvő csapatok is elbuktak, ezért a kiéheztetett Borsa feladta magát, és Károly fogságába került. A XIX. századi történetírás egy fordítási hiba következtében azt írta, hogy Borsa Kopaszt a király lefejeztette, ám a valóság az, hogy már 1318-ban menedéket talált Erdélyben a lázadó Ákos Mojs udvarában. Szabadon bocsátásáról nincs adat; valószínűleg Petenye fia Péterrel együtt, egy fogolycsere részeként engedték el. 1325-ben és 1330-ban még élt, ám a Károly Róbert elleni felkelésben már nem vállalt vezető szerepet.
Források
- Életrajza a Magyar életrajzi lexikonban
- Kopasz nádor lázadása In: Szilágyi Sándor: A Magyar Nemzet Története, Budapest, 1894. november 17.
- Bárány, Attila. Debreceni Dózsa küzdelme a bihari oligarchákkal, Debrecen város 650 éves. Várostörténeti tanulmányok. Debreceni Egyetem. Történelmi Intézet, 75–126. o. (2011). ISBN 963-821-6468
Przypisy
Kategória:Nádorok Kategória:Magyar hadvezérek Kategória:A 13. században született személyek
Kategória:Az 1330-as években elhunyt személyek
- ↑ Jakov / Jakab "Kopasz" Borsa (c.1260 - c.1325) - Genealogy - Geni
- ↑ Szlavón bánok listája (amin nem szerepel), Katolikus lexikon
- ↑ Pozsony város története III., 75–76. old.
- ↑ Szablon:MNL
