Borsod, Gömör és Kishont k.e.e. vármegye

Strona	Autorzy	Nota
[1]	[2]	Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku węgierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku węgierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach.

40px Komitaty Węgier 1923-1938 40px ♦ Abaúj-Torna ♦ Bács-Bodrog ♦ Baranya ♦ Békés ♦ Bihar ♦ Borsod, Gömör és Kishont k.e.e. ♦ Csanád, Arad és Torontál k.e.e. ♦ Csongrád ♦ Fejér ♦ Győr, Moson és Pozsony k.e.e. ♦ Hajdú ♦ Heves ♦ Jász-Nagykun-Szolnok ♦ Komárom és Esztergom k.e.e. ♦ Nógrád és Hont k.e.e. ♦ Pest-Pilis-Solt-Kiskun ♦ Somogy ♦ Sopron ♦ Szabolcs és Ung k.e.e. ♦ Szatmár, Ugocsa és Bereg k.e.e. ♦ Tolna ♦ Vas ♦ Veszprém ♦ Zala ♦ Zemplén Borsod, Gömör és Kishont k.e.e. vármegye Istnienie 1938-1945 Państwo Magyarország Centrum Léva Populacja Populacja 146 102 (1941) Dane geograficzne Powierzchnia 1981  km² 1 Abaúj-Torna, 2 Zemplén, 3 Szabolcs, 4 Hajdú, 5 Heves, 6 Nógrád, 7 Gömörtől Nógrádhoz 1921-ben (1928-ban), 8 Gömörtől Borsodhoz 1938-ban, 9 Gömör és Kishont, 10 Borsod, 11 Miskolc, 12 mai megyehatár, 13 megszűnt 1914-es megyehatár Borsod, Gömör és Kishont közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegye Gömör és Kis-Hont vármegye Magyarországon maradt csonka területének és Borsod vármegyének az összevonásával jött létre az 1923. évi XXXV. tc. rendelkezései alapján. A törvény szerint a megye hét járásra oszlott és székhelye Miskolc volt. Speciális volt a helyzete a Magyarországon maradt Gömör megyei községek közül a legnyugatibbnak, Zabarnak, amely közigazgatásilag már 1921-től Nógrád vármegyéhez tartozott, majd az 1928. évi IX. tc. végleg Nógrádhoz csatolta. (A térképen: 7.) Borsod, Gömör és Kishont k.e.e. vármegye megszűnésére 1938-ban az I. bécsi döntés nyomán került sor, amikor az egykori Gömör és Kishont vármegye legnagyobb része újra magyar terület lett, és ezért a két megyét ismét különválasztották. A közöttük kialakított új határ azonban nem egyezett meg az 1923 előttivel, ugyanis az Ózdtól nyugatra fekvő Hangony, továbbá a ma Ózdhoz tartozó Susa, Szentsimon és Uraj községeket Gömörtől Borsodhoz csatolták. (A térképen: 8.) A II. világháború végén kötött fegyverszüneti megállapodást követően ismét az 1938 előtti határok álltak helyre, ezért 1945-ben újabb közigazgatási rendezésre került sor, melynek során a két vármegyét immár véglegesen Borsod-Gömör vármegye néven egyesítették. Ez azonban csupán öt éven át állt fenn, az 1950-es megyerendezés során ugyanis néhány Heves megyéhez csatolt község kivételével beolvadt az akkor létrehozott Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe. Közigazgatása A vármegye hét járásra oszlott. Edelényi járás (székhelye Edelény) Mezőcsáti járás (Mezőcsát) Mezőkövesdi járás (Mezőkövesd) Miskolci járás (Miskolc) Ózdi járás (Ózd) Putnoki járás (Putnok) Sajószentpéteri járás (Sajószentpéter) A Putnoki járás 1923 előtt Gömör és Kis-Hont vármegyéhez tartozott, a többi Borsodhoz.