Hahót (klan): Różnice pomiędzy wersjami
| Linia 48: | Linia 48: | ||
==A nemzetség tagjai== | ==A nemzetség tagjai== | ||
| − | [[ | + | [[Plik:lendva.jpg|thumb|left|250px|Lendva vára]] |
===II. Hahót=== | ===II. Hahót=== | ||
II. Hahót vallásos lovag volt, kinek fiai III. Hahót és Mihály voltak. | II. Hahót vallásos lovag volt, kinek fiai III. Hahót és Mihály voltak. | ||
Wersja z 19:39, 15 paź 2019
Źródło: Hahót nemzetség , Hahót (genus)
| ||||||||||||||||||||||||||
Hahót lub Hahót–Buzád (także Hoholt, Hadod lub Hahold) to nazwa rodzaju (po łacinie „klan”; nemzetség po węgiersku) w Królestwie Węgier, wywodziło się kilku wybitnych świeckich dostojników. Ostatnia szlachecka rodzina, która pochodzi od pokrewnych, wyginęła w 1849 roku.
Hahót or Hahót–Buzád (also Hoholt, Hadod or Hahold) was the name of a gens (Latin for "clan"; nemzetség in Hungarian) in the Kingdom of Hungary, several prominent secular dignitaries came from this kindred. The last noble family, which originated from the kindred, became extinct in 1849.
Spis treści
1
Przodkiem klanu Hahoth był Hohold, datowany na około 1164. Za panowania króla III. István przybył na Węgry z Marburga i Grazu i otrzymał ziemię od króla na wodzie Pölöske w Zali, gdzie później zbudowano wieś Hahót. Według najnowszych badań przodkowie rodziny wywodzili się z bawarskiego szlachetnego rodzaju Huosi wspomnianego w Lex Baiuvariorum w 743 r.k[1]
A Hahót nemzetség őse Hohold volt, ki 1164 körül; III. István király idején a stájer Marburg és Graz vidékéről érkezett Magyarországra, és a királytól a zalai Pölöske víznél kapott földet, ott ahol később Hahót falu épült. Az újabb kutatások szerint a család ősei a 743-ban a Lex Baiuvariorumban említett bajor ősnemes Huosi-nemzetségből származtak[2]
Története
Historia
Założycielami rodzaju byli synowie Hoholda lub I.Hahót, którzy przybyli na Węgry około 1164: II. Byli to Hahoth i Buzad I., od których pochodzą dwie główne gałęzie rodziny Hahoth.
A nemzetség megalapítói az 1164 körül Magyarországra érkezett Hohold vagy I.Hahót fiai: II. Hahót és I. Buzád voltak, tőlük eredt a Hahót nemzetség két fő ága.
A nemzetség tagjainak birtokai Zala megye területén, nagyrészt a Zalától a Dráváig húzódnak. A Hahót nemzetség Zala megyei jelenlétéről a 12. század végéről, 1192-ből maradt fenn az első írásos adat, mely szerint Hahót földet vásárolt Lendván és környékén, majd pedig egy évvel később, egy 1193-ban kelt oklevél szerint Búzád Újudvar szomszédságában volt birtokos. Ezt követően a nemzetség birtoklásával kapcsolatos adatok csak a 13. századtól maradtak fenn.
A Hahót nemzetség Zalától a Dráváig húzódó birtokai között a legnagyobb egybefüggő terület a Kanizsa és Pölöske patakok által alkotott Hahóti medence, a Kerka-Lendva vidék és a Muraköz között található. A Nemzetség tagjai e medence közepén, a róluk elnevezett Hahóton építették ki birtokközpontjukat és valamikor 1232 előtt itt építették fel a közös nemzetségi monostorukat is. III. Hahót fia, István fia, Lendvai Miklós 1345 és 1346 között, majd 1353 és 1356 között Horvát-Dalmát bán volt, és egyben ő lett a tekintélyes és befolyásos alsólendvai Bánffy család alapítója is.
A nemzetség tagjai
II. Hahót
II. Hahót vallásos lovag volt, kinek fiai III. Hahót és Mihály voltak.
- III. Hahót - vasvári ispán, kinek fia IV. Hahót Lendva várának ura lett. Az ő fia István a királyi asztalnokok kancellárja, majd 1296-ban varasdi ispán lett. Lendva várának uraitól származott a Lindvai gróf Bánffy család.
- Mihály - Mihálynak első nejétől 3 gyermeke származott. 1239-ben királyi udvarmester volt, s e tisztségénél fogva a tatárjárás alatt ő mentette biztos helyre a király gyermekeit. Később 1248-ban Ferences klastromot alapított Szemenyén, a Muránál.
I. Buzád
I. Buzádnak két fia: I. Arnold és II. Buzád ismert.
- I. Arnold -1234-ben ő építtette és látta el javadalmakkal a hahóti monostor-t, és a tőle származó ágé volt a monostor kegyurasága is.
I. Arnold fiai: II. Arnold és öccse Panyit voltak.
- II. Arnold 1242-ben nádor volt. II. Arnold Miklós nevű fia nem jelent meg V. István király koronázásán és Pölöske várába németeket fogadott be, majd a vár visszafoglalására küldött zalai ispánt és annak testvérét megölette. E tetteiért a király birtokait elkobozta és a Miskolc nemzetségbeli Panyitnak adományozta, ki később azokat visszaadta Miklósnak.
- Panyit ispán lett, egy lányáról tudunk. Panyitot hatalmaskodások miatt kétszer is jószágvesztéssel sújtották, pedig azelőtt István ifjabb király - ki később V. István néven lett király - Panyit leányának hozományul és özvegysége esetére hitbérül két zalai falut is ajándékozott 1259-ben (Söjtör és Csesztve), hogy egybekelhessen a szegény Básztélyi Rénold királyi apróddal (aki 1270-ben kapta V. Istvántól Rozgony várát és uradalmát, és alapította meg a későbbi hatalmas Rozgonyi Rozgonyi-családot: főlovászmester, főasztalnokmester, szörényi bán, majd végül 1289-90-ben Magyarország nádora lett).
- II. Buzád - győri, majd pozsonyi, később vasvári ispán, 1226-1229 között tótországi bán volt, ki a báni címet e főtisztségből való távozása után is viselte, végül dominikánus lett 1233-ban, kit 1241-ben Pesten, az oltár előtt a tatárok öltek meg.
II. Buzádot Nagy Buzád bán-ként emlegették, s bátyjának Arnoldnak ágát is róla nevezték el Buzád nemzetségnek. II. Buzád fiai III. Buzád, Csák és Tristián voltak A Hahót nembeli Csák által építtetett Csáktornya vára - III. Buzád három fia közül egyik fia kalocsai érsek, másik fia bácsi kanonokból dömösi prépost lett. Harmadik fia Atyusz a rajkai premontrei prépostság megalapítója lett, s egyetlen fiát adta túszul III. András királyért.
- Csák - előbb zalai ispán, majd 1256-1260 között királyi tárnokmester, majd erdélyi vajda,1261-től tótországi bán volt, s a bán címe később is megmaradt. Ő építtette Csáktornyát is.
- Tristián, a harmadik öcs pedig királyi börtönispán lett, és ő építtette Terestyéntornyát. Fia utód nélkül halt meg. Lányát 1365-ben Nagy Lajos király fiúsította.
Jegyzetek
Források
- Karácsonyi János: Magyar nemzetségek
- Dr. Erdélyi László: Magyar történelem
- Sulinet: [1], [2]
- Vándor László: Népek a Mura mentén [3]
