Radoslav I. Babonić: Różnice pomiędzy wersjami

Z Felczak story
Przejdź do nawigacji Przejdź do wyszukiwania
Linia 1: Linia 1:
 +
https://hu.wikipedia.org/wiki/Baboni%C4%87_I._Radoszl%C3%B3
 +
 
{{Redoslijed|
 
{{Redoslijed|
 
|poprzednik        = [[Kőszegi Iván]]
 
|poprzednik        = [[Kőszegi Iván]]
Linia 5: Linia 7:
 
|następca          = [[Kőszegi III. Henrik]]
 
|następca          = [[Kőszegi III. Henrik]]
 
}}
 
}}
 +
 +
'''Babonić I. Radoszló''' (''Babonić Radiszló'', horvátul: ''Radoslav I. Babonić'') horvát főúr a [[13. század]] végén. Életében '''Vodicsai Radoszló'''nak hívták; a történészek azonban a '''Babonjeg''' fivérének fiai által felvett [[Babonić család]]nevet kiterjesztették az előző nemzedékre is.
 +
 +
Apja [[Vodicsai II. István]] ([[floruit|fl.]] 1243–1256),  ispán ''(comes)'' és [[tengermelléki bán]] (''banus maritimus'', 1243–1249) volt; két fivére:
 +
* [[Vodicsai III. István]] és
 +
* [[Babonić II. Babonjeg]].
 +
 +
1278-tól ispán ''(comes)''. Három ízben:
 +
* 1288-ban,
 +
* 1290-ben és
 +
* 1292–1293-ban
 +
[[horvát bánok listája|szlavón bánként]] említik.
 +
 +
Már 1290-ben az [[Anjou-ház]] magyarországi trónigényét támogatta, de elfogadta [[III. András magyar király|III. András]] királlyá választását. Szimpátiájának jelzésére 1291-ben [[Frangepán Duim]] társaságában a nápolyi udvarba utazott.<ref>[https://tti.btk.mta.hu/images/kiadvanyok/online/csukovits.pdf Csukovits Enikő: Az Anjouk Magyarországon I. rész I. Károly és uralkodása (1301–1342)]</ref>
 +
 +
Az elhunyt [[IV. László magyar király|Kun László]] nővére, [[Árpád-házi Mária nápolyi királyné]] 1292-ben nekiadta Gorica, Podgorja, Szana és Orbász nemzetségi vármegyéit.<ref>[http://www.varlap.hu/lexicon/content.php?id=10 Várlap.hu: Babonics-Blagay család]</ref>
 +
 +
1293-ban kiszabadította a [[vegliai gróf]] fogságából [[Csák Ugrin (országbíró)|Csák Ugrint]], akit III. András édesanyjának fogadására küldött Szlavóniába. Ezután ő maga kísérte az országba [[Morosini Tomasina|Tomasina]] anyakirálynőt. Ezekért az érdemeiért nyolc [[Száva|Száván]] túli uradalmat kapott a királytól. Miután viszont András Szlavónia hercegnőjévé nevezte ki anyját, Radoszló 1295-ben fellázadt ellene, de vereséget szenvedett.
 +
 +
Hátralévő éveiről nem tudni, 1299-ben két forrás is néhaiként említi. Birtokait unokaöccsei, [[Babonić II. Babonjeg]] fiai örökölték.
 +
 +
== Jegyzetek ==
 +
 +
{{jegyzetek}}
 +
 +
== Források ==
 +
 +
* '''MNL''': {{MNL|2|782}}
 +
 +
[[Kategória:Szlavón bánok]]
 +
[[Kategória:A 13. században született személyek]]
 +
[[Kategória:Az 1290-es években elhunyt személyek]]
 +
[[Kategória:Horvát történelmi személyek]]
 +
  
 
[[Kategoria:Ród Babonić]]
 
[[Kategoria:Ród Babonić]]
 
[[Kategoria:Rody]]
 
[[Kategoria:Rody]]
 
[[Kategoria:Banowie Slawonii]]
 
[[Kategoria:Banowie Slawonii]]

Wersja z 08:38, 20 paź 2019

https://hu.wikipedia.org/wiki/Baboni%C4%87_I._Radoszl%C3%B3

Babonić I. Radoszló (Babonić Radiszló, horvátul: Radoslav I. Babonić) horvát főúr a 13. század végén. Életében Vodicsai Radoszlónak hívták; a történészek azonban a Babonjeg fivérének fiai által felvett Babonić családnevet kiterjesztették az előző nemzedékre is.

Apja Vodicsai II. István (fl. 1243–1256), ispán (comes) és tengermelléki bán (banus maritimus, 1243–1249) volt; két fivére:

1278-tól ispán (comes). Három ízben:

  • 1288-ban,
  • 1290-ben és
  • 1292–1293-ban

szlavón bánként említik.

Már 1290-ben az Anjou-ház magyarországi trónigényét támogatta, de elfogadta III. András királlyá választását. Szimpátiájának jelzésére 1291-ben Frangepán Duim társaságában a nápolyi udvarba utazott.[1]

Az elhunyt Kun László nővére, Árpád-házi Mária nápolyi királyné 1292-ben nekiadta Gorica, Podgorja, Szana és Orbász nemzetségi vármegyéit.[2]

1293-ban kiszabadította a vegliai gróf fogságából Csák Ugrint, akit III. András édesanyjának fogadására küldött Szlavóniába. Ezután ő maga kísérte az országba Tomasina anyakirálynőt. Ezekért az érdemeiért nyolc Száván túli uradalmat kapott a királytól. Miután viszont András Szlavónia hercegnőjévé nevezte ki anyját, Radoszló 1295-ben fellázadt ellene, de vereséget szenvedett.

Hátralévő éveiről nem tudni, 1299-ben két forrás is néhaiként említi. Birtokait unokaöccsei, Babonić II. Babonjeg fiai örökölték.

Jegyzetek

Források

Kategória:Szlavón bánok Kategória:A 13. században született személyek Kategória:Az 1290-es években elhunyt személyek Kategória:Horvát történelmi személyek