Guthi Országh Mihály

https://hu.wikipedia.org/wiki/Guthi_Orsz%C3%A1gh_Mih%C3%A1ly

Poprzednik:	Odźwierny królewski (1453-1458) Współrządzący: Bánfi Pál (od 1456)	Następca:
Tamási Henrik		Bánfi Pál

SPRAWDZIC Palatyna

Poprzednik:	Palatyn Królestwa Węgier (1458-1484)	Następca:
Garai László		Szapolyai Imre

Guthi Országh Mihály — Odźwierny królewski Palatyn Królestwa Węgier — Odźwierny królewski Okres od 1453 do 1458 Poprzednik Tamási Henrik Następca Bánfi Pál Palatyn Królestwa Węgier Okres od 1458 do 1484 Poprzednik Garai László Następca Szapolyai Imre Dane biograficzne Ród Guthi Országh Pochodzenie węgierskie Państwo Królestwo Węgier w unii personalnej z Królestwem Chorwacji

Plik:Coa Hungary Clan Gutkeled.svg

Ősei a Gutkeled nemzetségből származtak

Guthi Országh Mihály vagy Guti Ország Mihály (1410 körül – 1484) főkamarás, főkincstartó, ajtónállómester, Hunyadi Mátyás magyar király nádora.

Élete

A nagy múltú Gutkeled nemzetség egyik legszegényebb, szabolcsi ágából (Farkas-ág) származott. Országh Gáspár és Parlagi Katalin fia; két bátyja (egyikük Országh János tárnokmester) és egy öccse volt. Első felesége Rozgonyi Borbála, második kusalyi Jakcs Anna volt. Négy fia és négy lánya született. Első házassága révén emelkedett a bárók sorába.

Politikai pályafutását Luxemburgi Zsigmond király udvarában kezdte. 1430-38-ban világosvári várnagy és zarándi ispán volt. 1433-ban főkamarásnak nevezték ki, és innentől kezdve folyamatosan fontos országos hivatalt viselt. A király kíséretének tagjaként 1433-ban Rómában is járt. 1436-38, majd 1440-53 között főkincstartó, 1436-ban Csejte és Jókő uradalmát kapja adományul. 1436-37-ben a kunok bírája, 1437-ben aradi és csongrádi ispán volt.

Habsburg Albert halála (1439) után az országnagyok egyike. 1440-ben Jagelló I. Ulászló királlyá választását támogatta, és tagja volt a tényt a lengyel uralkodóval közlő küldöttségnek. 1441-45-ben soproni, 1448-58-ban nyitrai ispán, Ulászló király halála után, 1445-ben pedig a hét országos főkapitány egyike. Ebben a minőségében Hunyadi János kormányzósága (1446-52) alatt a Vág völgyét védte: kénytelen volt saját hadsereget kiállítani Giskra János cseh zsoldosvezér, valamint sok más morva és osztrák főúr ellen, akik folyamatosan a birtokaira törtek. 1454-től V. László ajtónállómestere, 1457-től barsi ispán.

„	Azt beszélik, hogy Ország Mihály, ez a rendkívül eszes és rengeteg tapasztalata folytán nem ok nélkül bölcsnek tartott férfiú nemcsak a szívében, hanem a száján is vallotta: Akit a Szent Koronával koronázva látsz, imádd, szentséges királynak tekintsd és tiszteld, ha ökör volna is.	”
– Antonio Bonfini: A magyar történelem tizedei

1458-tól Szilágyi Mihály, majd az ifjú Mátyás támogatója lett. 1458-ban vette át az elmozdított Garai László nádor hivatalát, melyet haláláig birtokolt. Részt vett a Frigyes-párti főurak, főleg Újlaki Miklós és Mátyás király között folytatott közvetítésekben. Elkísérte Mátyás királyt az összes fontosabb hadjáratára. 1461-ben 5000 fős sereggel támogatta VI. Albert osztrák herceget bátyja, a császár elleni küzdelemben. 1466-ban részt vett a morvaországi hadjáratban. 1467-ben a Mátyás-ellenes erdélyi felkelést leverő sereg vezére, 10 évvel később pedig harcol Szabács ostrománál. Szolgálataiért Mátyástól hatalmas uradalmakat kapott.

Visszaemlékezéseit Thuróczi János felhasználta krónikája megírásához.

Forrás

• Markó László: A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. 2., bőv., jav. kiadás. Bp. 2006.
• C. Tóth Norbert: Nádorváltás 1458-ban - Mátyás király első országgyűlésének időpontja. Turul 84/3, 98-101.

További információk

Petőfi irodalmi múzeum - reneszánsz iwiwSzablon:Halott link