Vlegyásza-hegység
| Strona | Autorzy | Nota |
| [1] | [2] | Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku słowackim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku słowackim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach. |
A Vlegyásza- (Vigyázó-) hegység (Szablon:Románul) az Erdélyi-középhegységben található Bihar-hegység északi része. Egykori elnevezése a Kalota-havas). Kalota-hegységnek nevezte már Lázár deák, Bakócz Tamás esztergomi érsek titkára is, Magyarország egyik legrégibb, általa 1528-ban rajzolt térképén és ezt az elnevezést használták az 1600-as és 1700-as évek térképei is. Önálló masszívum és több leírás különálló hegységként tárgyalja. Itt található a Bihar-hegység második legmagasabb csúcsa, az 1836 m-es Vigyázó- (vagy Vlegyásza) csúcs. Spis treściDomborzatVulkáni képződmény, a legkésőbbi mezozoikum, illetve neozoikum harmadidőszakában keletkezett és alig 60 millió éves. Az újkor tengerszintje, továbbá az erózió koptatásának eredményeként a tömb ma lapos nagy kiterjedésű gerinc 1600–1800 m magassággal. A vizei mélyre vájt, meredek falak között futnak, sok vízeséssel. A hegységet az őt körülvevő folyókkal határolják el. A Sebes-Körös északon, a Hideg-Szamos és Meleg-Szamos által képezett Kis-Szamos keleten, az Aranyos délen, míg a Fekete-Körös nyugaton határolja a területet. A Nagy-Sebes (Drăgan) vizét körülölelő Vigyázó-tömb félkör, illetve patkó alakú ívét magas, de lapos hegyhátak jellemzik. A keleti gerincét messziről felismerhetjük, már a Kolozsvár környéki erdős, magas domboldalakról látszanak, de különösen jól látható a Bánffyhunyadnál kezdődő Kalotaszegi-medencéből és a Sebes-Körös völgyéből. A Vigyázó törpefenyőkkel tarkított csúcsa a hosszú gerincen alig azonosítható. bélyegkép|jobbra|250px|Fehér-kövek Közvetlenül a csúcs alatt fekszik a Vlegyásza-menedékház 1430 m-en, délről a festői Fehér-kövek mészkőképződménye határolja, vakító fehér szikláival és 1557 m-es csúcsával. A Tolvaj-vár (Piatra Tâlharului) várromszerű szikláival, a Bocsásza (Buteasa) 1792 m-es, égbe meredő csúcsával uralja a Nagy-Sebes völgyét. A hegység nyugati szárnyát a Jád és a Fekete-Körös zárja le. A kanyargós Jád völgye vetekszik a Nagy-Sebes völgyével. A változatos tájon található a Jád-völgyi víztározó a menedékházzal. A mészkősziklás szorosokat szebbnél szebb vízesések tarkítják, amelyeknek igazi gyöngyszeme a Jadolina. A Vigyázó-gerinc nyugati részét a Mező-havas (Poieni) 1627 m-es csúcsa uralja, gyönyörű kilátással a Nagy-Sebes völgyére és a Vigyázóra, illetve a Bocsászára, valamint a Fekete-Körös vízgyűjtőjének erdőrengetegei felé. Erre van a Mézgedi-cseppkőbarlang (Meziad) is. Pádis irányába található az 1654 m-es Bohogyő (Bohodei), híres vízesésével, majd a Horgas-havas (Cârligați), az 1640 m-en fekvő nyereggel, amely a Vigyázó keleti ívével köti össze. Képgaléria
Források
Külső hivatkozások |
||||||||||||||
