Ellerbach Bertold
https://hu.wikipedia.org/wiki/Ellerbach_Bertold
| Poprzednik: | Wojewoda Siedmiogrodu (1465-1467) Współrządzący: Szentgyörgyi Zsigmond Szentgyörgyi János |
Następca: |
| Újlaki Miklós Dengelegi Pongrác János |
Dengelegi Pongrác János Monoszlói Csupor Miklós |
| Poprzednik: | Przywódca Seklerów (1465-1467) Współrządzący: Szentgyörgyi Sigismund Szentgyörgyi János |
Następca: |
| Dengelegi Pongrác János | Daróci János |
|
| ||||
| ||||
| Wojewoda Siedmiogrodu | ||||
| Okres | od 1465 do 1467 | |||
| Poprzednik | Újlaki Miklós Dengelegi Pongrác János | |||
| Następca | Dengelegi Pongrác János Monoszlói Csupor Miklós | |||
| Przywódca Seklerów | ||||
| Okres | od 1465 do 1467 | |||
| Poprzednik | Dengelegi Pongrác János | |||
| Następca | Daróci János Dengelegi Pongrác János | |||
| Dane biograficzne | ||||
| Rodzina | Ellerbach | |||
| Pochodzenie | niemieckie | |||
| Państwo | Królestwo Węgier w unii personalnej z Królestwem Chorwacji | |||
| Urodziny | data nieznana | |||
| Miejsce | 1470/71 | |||
| Ojciec | Burkhard | |||
| Matka | Lendvai Szécsi Borbálá | |||
|}
Spis treści
Élete
Dél-német eredetű családból származott. Burkhard fia. Lendvai Szécsi Borbálát vette feleségül.
1455-57-ben udvari vitéz, 1458-59 lovászmester. Felesége révén csatlakozott a nyugat-magyarországi főnemesek I. Mátyás elleni lázadásához (1459) és támogatta III. Frigyes német-római császár magyar királlyá választását. 1462-ben hűséget fogadott Mátyásnak és kegyelmet kapott. 1462-64-ben a verőcei ispán, 1464-65-ben ismét lovászmester. A vajdai méltóságot 1465-67-ben töltötte be. 1467-ben csatlakozott az erdélyi lázadáshoz, sőt annak egyik vezetője lett. Miután Mátyás király elfojtotta a lázadást, behódolt, tisztségét azonban elvesztette birtokait viszont megtarthatta. 1469-től vasi ispán volt.
Fiával, Jánossal kihalt a család, vagyonukat Bakócz Tamással kötött örökösödési szerződés alapján az Erdődyek szerezték meg.
Przypisy
Jegyzetek
Források
- Szablon:MÉL
- Szablon:CitPer
- Az izraeli Nemzeti Könyvtár Levéltára: Corvin Mátyás titkos pecsétjével ellátott okmány a monyorókeréki Perthold Elderbach (Berthold Ellerbach) ügyében. Buda, 1470.[1]