Hahót (klan)

Strona	Autorzy	Nota
[1]	[2]	Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku angielskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku angielskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach.

Strona	Autorzy	Nota
[3]	[4]	Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku węgierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku węgierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach.

Plik:Hahót Terestyén pecsét 1255.jpg A Hahót nembeli Terestyén (Tristián) pecsétje 1255-ből Hahót lub Hahót–Buzád (także Hoholt, Hadod lub Hahold) to nazwa rodzaju (po łacinie „klan”; nemzetség po węgiersku) w Królestwie Węgier, wywodziło się kilku wybitnych świeckich dostojników. Ostatnia szlachecka rodzina, która pochodzi od pokrewnych, wyginęła w 1849 roku. Hahót or Hahót–Buzád (also Hoholt, Hadod or Hahold) was the name of a gens (Latin for "clan"; nemzetség in Hungarian) in the Kingdom of Hungary, several prominent secular dignitaries came from this kindred. The last noble family, which originated from the kindred, became extinct in 1849. 1 Przodkiem klanu Hahoth był Hohold, datowany na około 1164. Za panowania króla III. István przybył na Węgry z Marburga i Grazu i otrzymał ziemię od króla na wodzie Pölöske w Zali, gdzie później zbudowano wieś Hahót. Według najnowszych badań przodkowie rodziny wywodzili się z bawarskiego szlachetnego rodzaju Huosi wspomnianego w Lex Baiuvariorum w 743 r.k A Hahót nemzetség őse Hohold volt, ki 1164 körül; III. István király idején a stájer Marburg és Graz vidékéről érkezett Magyarországra, és a királytól a zalai Pölöske víznél kapott földet, ott ahol később Hahót falu épült. Az újabb kutatások szerint a család ősei a 743-ban a Lex Baiuvariorumban említett bajor ősnemes Huosi-nemzetségből származtak Története Historia Założycielami rodzaju byli synowie Hoholda lub I.Hahót, którzy przybyli na Węgry około 1164: II. Byli to Hahoth i Buzad I., od których pochodzą dwie główne gałęzie rodziny Hahoth. A nemzetség megalapítói az 1164 körül Magyarországra érkezett Hohold vagy I.Hahót fiai: II. Hahót és I. Buzád voltak, tőlük eredt a Hahót nemzetség két fő ága. Osiedla członków tego rodzaju rozciągają się od Zali do Drawy w hrabstwie Zala. Pierwszy pisemny zapis obecności plemienia Hahót w hrabstwie Zala z końca XII wieku, zgodnie z którym kupił on ziemię w Lendavie i okolicach w 1192 roku, a rok później, zgodnie z certyfikatem z 1193 roku, był w pobliżu Buudad Uudvar. Następnie dane dotyczące własności rodzaju przetrwały dopiero w XIII wieku. A nemzetség tagjainak birtokai Zala megye területén, nagyrészt a Zalától a Dráváig húzódnak. A Hahót nemzetség Zala megyei jelenlétéről a 12. század végéről, 1192-ből maradt fenn az első írásos adat, mely szerint Hahót földet vásárolt Lendván és környékén, majd pedig egy évvel később, egy 1193-ban kelt oklevél szerint Búzád Újudvar szomszédságában volt birtokos. Ezt követően a nemzetség birtoklásával kapcsolatos adatok csak a 13. századtól maradtak fenn. Plik:Lendva.jpg Lendva vára Wśród osiedli rodzaju Hahót rozciągających się od Zali do Drawy największym obszarem przyległym jest dorzecze Hahóti utworzone przez potoki Kanizsa i Pölöske, region Kerka-Lendava i Muraköz. A Hahót nemzetség Zalától a Dráváig húzódó birtokai között a legnagyobb egybefüggő terület a Kanizsa és Pölöske patakok által alkotott Hahóti medence, a Kerka-Lendva vidék és a Muraköz között található. Członkowie plemienia zbudowali swoje centrum majątku pośrodku tego basenu, o nazwie Hahó, a przed 1232 r. Zbudowali także wspólny klasztor. III. Syn Hahót, syn Istvána, Miklós Lendvai był chorwacko-dalmatyńczykiem w latach 1345–1346 oraz w latach 1353–1356, a także założycielem prestiżowej i wpływowej rodziny Bánffy Alsólendva. A Nemzetség tagjai e medence közepén, a róluk elnevezett Hahóton építették ki birtokközpontjukat és valamikor 1232 előtt itt építették fel a közös nemzetségi monostorukat is. III. Hahót fia, István fia, Lendvai Miklós 1345 és 1346 között, majd 1353 és 1356 között Horvát-Dalmát bán volt, és egyben ő lett a tekintélyes és befolyásos alsólendvai Bánffy család alapítója is. Genealogia A1 Hohold, załozyciel klanu B1 II. Hahót, religijny rycerzem C1 III. Hahót, ispán Vasvár, D1 IV. Hahot E1 István, królewski kanclerz ?, ispán varasdi majd 1296-ban F1 „Lendvai” Miklós, Ban Slawonii (1345–1346, 1353–1356), Ban Chorwacji i Dalmacji (1353-1356]], założyciel prestiżowej i wpływowej rodziny Bánffy de Alsólendva E2 Máté, (fl. 1272]] C2 Mihály, w 1239 dworzanin królewski, dzięki tej funkcji uratował dzieci króla podczas najazdu tatarskiego. Później, w 1248 r., Założył klaster franciszkański Muránál w Szemenyén D1 trójka dzieci B2 I. Buzád C1 I. Arnold - 1234-ben ő építtette és látta el javadalmakkal a hahóti monostor-t, és a tőle származó ágé volt a monostor kegyurasága is. D1 II. Arnold 1242-ben nádor volt. II. Arnold Miklós nevű fia nem jelent meg V. István király koronázásán és Pölöske várába németeket fogadott be, majd a vár visszafoglalására küldött zalai ispánt és annak testvérét megölette. E tetteiért a király birtokait elkobozta és a Miskolc nemzetségbeli Panyitnak adományozta, ki később azokat visszaadta Miklósnak. D2 Panyit ispán lett, egy lányáról tudunk. Panyitot hatalmaskodások miatt kétszer is jószágvesztéssel sújtották, pedig azelőtt István ifjabb király - ki később V. István néven lett király - Panyit leányának hozományul és özvegysége esetére hitbérül két zalai falut is ajándékozott 1259-ben (Söjtör és Csesztve), hogy egybekelhessen a szegény Básztélyi Rénold királyi apróddal (aki 1270-ben kapta V. Istvántól Rozgony várát és uradalmát, és alapította meg a későbbi hatalmas Rozgonyi Rozgonyi-családot: főlovászmester, főasztalnokmester, szörényi bán, majd végül 1289-90-ben Magyarország nádora lett). C2 II. Buzád - győri, majd pozsonyi, később vasvári ispán, 1226-1229 között tótországi bán volt, ki a báni címet e főtisztségből való távozása után is viselte, végül dominikánus lett 1233-ban, kit 1241-ben Pesten, az oltár előtt a tatárok öltek meg. II. Buzad był nazywany Nagy Buzád, a gałąź jego brata Arnolda była również nazywana rodzajem Buzad. D1 III. Buzád három fia közül egyik fia kalocsai érsek, másik fia bácsi kanonokból dömösi prépost lett. Harmadik fia Atyusz a rajkai premontrei prépostság megalapítója lett, s egyetlen fiát adta túszul III. András királyért. D2 I. Csák - előbb zalai ispán, majd 1256-1260 között királyi tárnokmester, majd erdélyi vajda,1261-től tótországi bán volt, s a bán címe később is megmaradt. Ő építtette Csáktornyát is. D3 Tristián, a harmadik öcs pedig királyi börtönispán lett, és ő építtette Terestyéntornyát. Fia utód nélkül halt meg. Lányát 1365-ben Nagy Lajos király fiúsította. D4 Lancelot (fl. 1234-59) Plik:Ledentu - View of Csáktornya.jpg A Hahót nembeli Csák által építtetett Csáktornya vára Jegyzetek Források Karácsonyi János: Magyar nemzetségek Dr. Erdélyi László: Magyar történelem Sulinet: [5], [6] Vándor László: Népek a Mura mentén [7] További információk [8] [9]

Hahót Herb {{{dynastia}}} Kraj Królestwo Węgier — Ban Maczwy, Ban Slawonii — Pierwszy {{{pierwszy}}} Ostatni {{{ostatni}}} Początek {{{początek}}} Koniec {{{koniec}}} Pochodzenie {{{pochodzenie}}} Gałęzie a. Gałąź Arnold * Hahóti b. Gałąź Buzád * Csányi de Csány * Szabari / Szabary * Söjtöri c. Gałąź Hahold Bánffy - de Alsólendva - de Losoncz