|
Keve vármegye egyike volt Magyarország első vármegyéinek. Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Kevevára központtal, a mai Vajdaság déli részén.[1] A törökökkel vívott háborúk során szűnt meg létezni legkésőbb valamikor az 1540-es években, mivel területe az elsők között került török hódoltság alá. Az 1876-os vármegyerendezés során felvetődött újbóli megszervezésének ötlete (még a Magyar Tudományos Akadémia is az ötlet mögé állt), ám ez végül mégsem történt meg.
Földrajzi kiterjedése
Területe a mai Vajdaság legdélibb részére terjedt ki. A 20. század eleji Torontál és Temes vármegye déli részén, a Duna bal oldalán, keleten a Karas torkolatáig, nyugaton a Dunáig és a Temesig terjedt. Középső részét a terméketlen és néptelen Maksond mezeje foglalta el, melynek csak egy része volt az alibunári és delibláti mocsaras, homokos vidék.
Znani főispán
- 1201: Achileus kir. udvarbíró
- 1208: Miklós kir. udvarbíró
- 1209: Miklós kir. udvarbíró comes Kewenensis
- 1209: Márton kir. udvarbíró
- 1210: Miklós kir. udvarbíró
- 1211: Marcellus kir. udvarbíró
- 1212: Bánk bán
- 1213: Poth
- 1213: Hugo
- 1214: Sebestyén
- 1217: Rátót nb. Gyula kir. udvarbíró
- 1219: Gyula kir. udvarbíró
- 1221: Lőrinc kir. udvarbíró
- 1225: Bánk bán
- 1235: Kalajan a Szerémség ura
- 1236-38: Gyula országbíró
- 1240: Balázs
- 1270: Dominicus Anselmus krassói főispán
- 1272: Lőrinc kir. főpohárnokmester
- 1273: Lőrinc kir. főpohárnokmester, krassói főispán
- 1274: Herbord kir. főpohárnokmester, krassói főispán
- 1274: Miklós kir. főpohárnokmester, krassói főispán
- 1279 Ugrin kir. főpohárnokmester, krassói főispán
|
|
- 1291: Lőrinc krassói főispán és szörényi bán
- 1347: Zechén (Széchenyi) Tamás volt erdélyi vajda és krassói főispán
- 1348: Niclinus krassói főispán
- 1349: Kathiz nb. Tamás de Zechen országbíró turóci főispán
- 1355: Pelsőczi Bubek Dénes kir. főlovászmester és krassói főispán
- 1363: Zubunya fia László
- 1366: Pál fia Heem Benedek krassói főispán
- 1370: Seeb fia Jakab
- 1383-85: Koroghy István krassói főispán és macsói bán
- 1389: Koroghy István Fülöp fia krassói főispán
- 1405: Ozorai Pipó Temes Csanád Krassó és Keve vm. főispánja
- 1407: Arad és Csongrád vm. főispánja is
- 1428: Héderváry Lőrinc comes et castellanus de Keve
- 1430: Thallóczy Matkó
- 1431: Krassó és Csanád vm. főispánja is
- 1432: kevei főispán és nándorfehérvári kapitány
- 1432: Thallóczy Frank kevei főispán és nándorfehérvári kapitány
- 1433: Thallóczy Matkó nándorfehérvári kapitány
- 1434: a kunok bírája is
- 1435: Thallóczy Frank
- 1436: Thallóczy Frank de Ragusio csanádi kevei és krassói főispán nándorfehérvári kapitány
- 1439: néhai szörényi bán nándorfehérvári kapitány is
- későbbi ispánjai nem ismertek
|
Przypis
- ↑ Györffy György. 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2
|
| Żupania Kovinska
Comitatus de Kewe (łac.)
Keve vármegye (węg.) ()
|
| Siedziba:
|
Kevevára
|
| Powierzchnia:
|
|
| Ludność:
|
|
| Narodowości:
|
|
| Utworzony:
|
XI wiek
|
| Zlikwidowany:
|
XVI wiek
|
| Keve
|
|