Kanizsai Orsolya
| Strona | Autorzy | Nota |
| [1] | [2] | Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku węgierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku węgierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach. |
|
Plik:Kanizsai László címere II. Lajos armálisában.jpg Herb Kanizsai. Obraz Władysława Kanizsai w zbroi. Kanizsai Orsolya (*ok.1521, † Sárvár, 2 marca/2 maja 1571), węgierska szlachcianka, żona palatyna Tomasza III Nádasdyego, ; siostrzenica Kanizsai Dorottya. opiekunka (?) miejsca pochówku ofiar bitwy pod Mochaczem, żona Perényi Imrego Kanizsai (Kanizsay) Orsolya (1521 körül – Sárvár, 1571. március 2. és május 2. között) magyar főúrnő, báró nádasdi és fogarasföldi Nádasdy Tamás magyar nádor felesége; Kanizsai Dorottya unokahúga. Spis treściŻyciorysOrsolya pochodziła ze szlacheckiej rodziny Kanizsai starodawnego klanu Osl. Jej ojcem był Władysław (1497–1525), főispán komitatu Vas, zas jej matką Anna Drágffy (fl. 1522–1528) z bélteki. Jej dziadkami ze strony ojca byli Jerzy (fl. 1469-1509), Ban Dalmacji, Chorwacji i Slawonii oraz Klara Rozgonyi (fl. 1474-1515) z Rozgony. Jej dziadkiem ze strony matki był Bertalan Drágffy z bélteki, [wojewoda Siedmiogrodu]]. Siostra Orsolyi, Magdalena, była żoną Krzysztofa Batthyányego († 1570) z Németújvár. [1] Az ősrégi Osl nemzetségbeli főnemesi Kanizsai család sarja. Apja, Kanizsai László (1497–1525), Vas vármegye ja, anyja, bélteki Drágffy Anna (fl. 1522–1528) volt. Apai nagyszülei Kanizsai György (fl. 1469–1509), Horvátországi és szlavóniai bán, és rozgonyi Rozgonyi Klára (fl. 1474–1516) voltak. Anyai nagyapja, bélteki Drágffy Bertalan, erdélyi vajda volt. Orsolya egyik leánytestvére, Kanizsai Magdolna, németújvári Batthyány Kristóf (+1570) felesége volt.[1] Jej ojciec, Kanizsai László, był niezwykle bogatym wodzem; miał kilka zamków i posiadłości, w tym: Sárvár, Egervár, Kanizsa, Csókakő, Léka, Eisenstadt, German Cross, Kapuvár, Csepreg i wiele innych posiadłości tutaj na Transdanubii. Rodzina Kanizsai mieszkała w zamku Sárvár. Urodziła się i wychowała tutaj Orsolya. [[Kanizsai László] był lojalnym synem gorliwego gubernatora Vasa i Kościoła rzymskiego. W 1521 r. nadal pielgrzymował do Loretto, a wraz z żoną Drágffy Anną i dwojgiem żyjących dzieci został świeckim członkiem zakonu benedyktynów. Również jej matka była religijną kobietą, która miała nadwornego kapłana i odziedziczyła własność pustelnika ormiańskiego. László Kanizsai zmarł wkrótce po narodzinach Orsolyi. W tym czasie wdowa Anna Drágffy wyszła za mąż za Frangepan Kristófa , ale w 1528 r. sporządziła testament w Sárvár. W wieku siedmiu lat nasza cewka została całkowicie osierocona. Z całej rodziny tylko jej brat Kanizsai Ferenc żył kilka lat, ale zmarł również w 1532 r. [2] Matka, Hashágyi Dénes i kelnerki Wathay Ferenc z Kapuvár i kapłan dworski Gruba Tamás powierzyli edukację i opiekę dwójkę osieroconych dzieci. Był nim Hashágyi Dénes, były główny wojskowy Kanizsai László i ojciec chrzestny Orsolya Kanizsai. W 1524 r. II. na prośbę króla Węgier II. Ulászló László Kanizsai podarował Kehidę Dénesowi Háshágyiemu. [3] [4] Apja, Kanizsai László, rendkívüli vagyonos főnemes volt; több kastélya és uradalma volt, köztük: Sárvár, Egervár, Kanizsa, Csókakő, Léka, Kismarton, Németkeresztúr, Kapuvár, Csepreg és még több uradalom itt a Dunántúl. Rendes tartózkodási helye a Kanizsai családnak a sárvári kastély volt. Orsolya ott született és itt nevelkedett. Kanizsai László buzgó vasi főispán és a római egyháznak is hű fia volt. 1521-ben még elzarándokolt Lorettóba és akkori szokás szerint, nejével, Drágffy Annával, és két élő gyermekével felvétette magát világi tagul a bencések szerzetes rendjébe. Az édesanyja is, vallásos nő volt, a ki udvari papot tartott és birtokot hagyományozott az örményesi remetéknek. Kanizsai László, nem sokkal Orsolya születése után hunyt el. Ekkor az özvegy Drágffy Anna, Frangepán Kristófhoz ment nőül, azonban 1528-ban Sárvárott már szintén súlyos betegágyon tett végrendeletet az asszony. Orsolyánk így már hét éves korában teljesen árva volt. Egész családjából még csak bátyja, Kanizsai Ferenc élt még pár évig, azonban 1532-ben ő is elhunyt.[2] A két kis hátrahagyott árva gyermek nevelését és gondozását az anya, háshágyi Hashágyi Dénes kanizsai és Wathay Ferenc kapuvári várnagyokra, valamint Gruba Tamás udvari papra bízta. Hashágyi Dénes, Kanizsai László egykori főfamiliárisa volt, és egyben Kanizsai Orsolya keresztapja. 1524-ben, II. Ulászló magyar király, Kanizsai László kérésére Háshágyi Dénesnek adományozta Kehidát.[3][4] Gdy zmarł jej ojciec i bracia, Szapolyai János został synem bardzo młodej Orsolya Kanizsai w 1532 r., A następnie został zaangażowany przez Nádasdy Tamása; jak wiadomo, rodzina Nádasdy była rodziną Kanizsa w poprzednich dekadach, a jej starożytne posiadłości rozciągały się wokół nazwanego Nádasd, w regionie Sárvár oraz w południowej części komitatu Vas [5]. Nádasdyak, który należał do zamożnej i prestiżowej klasy szlacheckiej, kilkakrotnie sprawował urząd zastępcy gubernatora w komitatach Zala i Vas, a jego ojcem był Nádasdy Tamás, a Nádasdy Ferenc był partnerem zamkowym Kanizsy. Z powodu wojennych warunków politycznych ślub Tamas Nádasdy i Orsolya Kanizsai musiał odbyć się daleko w Hódmezővásárhely, niedaleko króla Jánosa na początku 1535 roku. Po ślubie Nádasdy ze względu na swoje posiadłości pod Wiedniem patronował Nádasdy Ferenc i przyprowadził swoją młodą żonę do domu w Sárvár, starożytnym gnieździe rodziny Kanizsa. W wieku 14 lat ożeniła się z Tamasem Nádasdy, późniejszym palatynem, jako spadkobierca ogromnej fortuny. Podczas nieobecności męża w biurze w Sárvár zarządzała majątkami, którym nie zapobiegały jej częste choroby. Była jedną z najbardziej kultywowanych kobiet w jej wieku i prowadziła obszerną korespondencję ze znajomymi. Rodziny lub rodziny z wieloma rodzinami w hrabstwie Zala. Sąd Tamása Nádasdy'ego w Sárvár był bez wątpienia jednym z najważniejszych ośrodków intelektualistów migrujących z tureckich rządów na Zadunajach. Jego rodzina studiowała w Sárvár i stamtąd została przekierowana do miejsca służby, ale regularnie wracała kilka razy w roku itp. Reformatorzy, tacy jak Abádi Benedek, Bornemisza Péter, Szilveszter Mihály és János, Beythe István, Méliusz Juhász Péter vagy Macarius Bódog József [6] Mivel apja, és testvérei meghaltak, Szapolyai János 1532-ben fiúsította az igen fiatal Kanizsai Orsolyát, és ekkor eljegyezte Nádasdy Tamás; ahogy ismeretes, a Nádasdy család a megelőző évtizedekben a Kanizsaiak familiárisa volt, és ősi birtokai a névadó Nádasd körül, valamint Sárvár vidékén és Vas megye déli részén terültek el.[5] A köznemesség jómódú és tekintélyes rétegéhez tartozó Nádasdyak Zala és Vas megyében több ízben az alispáni tisztséget viselték, Nádasdy Tamás apja, Nádasdy Ferenc pedig Kanizsa várának volt a várnagya. A háborús politikai viszonyok miatt messze, Hódmezővásárhelyen kellett megtartani Nádasdy Tamás és Kanizsai Orsolya esküvőjét, János király közelében 1535. elején. Esküvő után pedig Nádasdy a Bécshez közel fekvő birtokaira való tekintetből, Ferdinándhoz pártolt és ifjú nejét így hazahozta Sárvárra, a Kanizsai család ősi fészekbe. A 14 éves korában óriási vagyon örököseként vette őt feleségül Nádasdy Tamás, a későbbi nádor. Férje hivatali távollétei alatt sárvári várukból maga igazgatta birtokaikat, amiben gyakori betegségei sem akadályozták meg. Korának egyik legműveltebb asszonya volt, kiterjedt levelezést folytatott ismerőseivel. Zala vármegye sok családjához fűzte familiárisi vagy rokoni kapcsolat. A török uralom alól elvándorló értelmiség egyik legjelentősebb dunántúli központja kétség nélkül, Nádasdy Tamás sárvári udvara volt. Familiárisai Sárváron tanultak, és onnan irányították őket szolgálati helyeikre, de rendszeresen oda tértek vissza, évente többször is beszámoló, stb végett. Nádasdy Tamás és Kanizsai Orsolya udvarával olyan reformátorok álltak kapcsolatban, vagy nevelkedtek ott, mint Abádi Benedek, Bornemisza Péter, Szilveszter Mihály és János, Beythe István, Méliusz Juhász Péter vagy Macarius Bódog József.[6] 1Była znaną ogrodniczką. Była bardzo religijną kobietą, która często pomagała głodnym i biednym. Miał dobrą przyjaźń ze swoją szwagierką Nádasdy Anna, która była żoną Majláth István (1502–1550), który mieszka w Szeged; kiedy Majláth zmarł w niewoli tureckiej w 1550 r., syn Majlátha Majláth Gábor został zabrany przez Nádasdich i wychowany w Sárvár. To samo stało się, gdy brat Tamása Nádasdy'ego, Nádasdy Márton, zmarł i pozostało pięciu sierot. Az asszony ismert kertész hírében állt. Igen vallásos asszony volt, aki gyakran segített az éhezőknek, és szegényeknek. Jó baráti viszonyban állt sógornőjével, Nádasdy Anna úrnővel, aki szunyogszehi Majláth István (1502–1550) felesége volt; amikor 1550-ben Majláth török fogságban hunyt el, Majláthék fiát, Majláth Gábort is magukhoz vették a Nádasdyék és ők neveltették Sárváron. Ugyanez történt amikor Nádasdy Tamás öccse, Nádasdy Márton elhunyt és öt árva gyerek maradt. Po ich ślubie, po około dwudziestu latach bezpłodności, ich jedyny syn, Nádasdy Ferenc, watażka znany jako „Czarny Beag”, urodził się niemal w zadziwieniu (w 1555 r.); z okazji narodzin dziecka otrzymał kilka pozdrowień od bliskich przyjaciół i krewnych rodziny, wdowy Istvánné Majláth Nádasdy Anna, Zrínyi Miklós, Ferencné Gut Országh Borbála z Enying. Házasságukból későn, mintegy húsz évnyi meddőség után, szinte csodaként (1555-ben) született egyetlen fiuk, a „fekete bég” néven ismert hadvezér, Nádasdy Ferenc; a gyermek születésére, több köszöntőt kapott a család közeli barátaitól és rokonaitól, özvegy Majláth Istvánné Nádasdy Annától, Zrínyi Miklóstól, enyingi Török Ferencné guti Országh Borbálától. 2 czerwca 1562 r. zmarł Tamás Nádasdy; jego żona, Orsolya Kanizsai, wdowa po „wielkim palatynie”, podążyła za nią prawie 10 lat później. Zmarła w Sárvár, a wraz z nim wymarła rodzina Kanizsai. Dzień jego śmierci nie jest znany, ale wiadomo, że był między 2 marca a 2 maja 1571 roku. Lekan spoczywa w kościele parafialnym św. Mikołaja w Grobie Nadasdy. 1562. június 2-án Nádasdy Tamás elhunyt; felesége, Kanizsai Orsolya, a „nagy nádor” özvegye, majdnem 10 évvel később követte. Sárváron hunyt el, és vele együtt kihalt a történelmi Kanizsai család is. Halálának napja nem ismert, de bizonyos, hogy 1571. március 2. és május 2. között volt. Lékán a Szent Miklós plébániatemplomban, a Nádasdy-sírboltban nyugszik. Forrás
Jegyzetek
Irodalom
|
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
