Szécsi (ród)

Z Felczak story
Przejdź do nawigacji Przejdź do wyszukiwania

Széchy lub Szécsi – węgierski ród Królestwie Węgier, którego członkowie rodziny Széchy w XIII, XIV i XV wiekach zajmowali wysokie stanowiska w kościele i na dworze królewskim[1].

Ród miała dwie gałęzie: Széchy de Rimaszécs i Széchy de Felsőlindva. Pochodzili z klanu Balog, którego nazwa pochodzi od zamku Balog w komitacie Gömör, a ich nazwiska zgodnie z dokumentami brzmiały: Zech, Zechi, Zeechi. Ród pojawił sie na początku XIII wieku. Dokumenty pokazują, że pierwszy w rodzie Ivánka lub Ancha (Joanka) de genere Balog żyła na Węgrzech w erze króla Beli IV, a jego wnuki: Piotr – főispán komitatu {{Nógrád]] (1333), podzielił się majątkiem ze swoim bratem Denisem (Dénes); zachowując zamek i majątek Felső-Lindva w komitacie Vas, pozostawiając bratu Rima-Szécs – w ten sposób ród podzielił się na dwie linie.

Znani członkowie rodu

Gałaź Felsőlindva

Gałąź Rimaszécs

  • Dénes I.

Drzewo genealogiczne Felsőlindva

Ányos, z klanu Balog, miał następców:

Oddział Rimaszecsi

Jako założyciel powinniśmy rozważyć Dennisa I .; chociaż Bartholomaeides uważa, że ​​ta gałąź jest starsza niż sam rodzaj Balogh.

  • I. Dénes był bom w Szörény około 1333 r., A następnie naczelny stolarz królewski, który walczył w Bazarad z województwem wołoskim, którego syn miał dwoje wnucząt z Balázs (1347-73): II. Dénes i III. Peter.
  • III. Piotr 'jeden z synów' III. Jan „” został kapłanem, drugi „Zygmunt”, zmarł w 1414 r., Był wielkim dobroczyńcą Pawła, jego córki Elżbiety, zakonnicy, i tylko druga Anglis wyszła za mąż za György Kalondai.

Rodzina wtedy „ja” László rozprzestrzenił się przez „”, od Miklósa V., II. Urodził się z syna Franciszka (Franka), nabył rodzinny zamek Enickethe, ale stracił starożytny Baloghvár w procesie o niewierność w 1460 roku. Poślubiła Annę Lorántffy, którą wychowała ośmioro dzieci, Z ośmiu synów

  • V. Podarowane Janowi II. Lajos 1554 wszystkie posiadłości Andrása Orrosa i Petera Csenteházi w kaplicy w Gömör, Borsod.
  • III. Ferenc „”, jako ambasador hrabstwa Gemer, uczestniczył w parlamencie ds. Raka w 1505 r .; Demeter był ojcem św. Anny.
  • II. László otrzymał od króla Ferdynanda I zamek Derencsény
  • VI. Mikołaj, który nazywał siebie „dobóczai”, zmarł przed 1550 r., Tak naprawdę nie będąc w stanie wejść w dziedzictwo rodziny Bánffy w Alslindvie.

Ten ostatni miał wnuka (syna Jerzego I.)

  • III. Tamás, który podniósł rodzinę do godności hrabiego, jest złotnikiem, wodzem hrabstwa Gemer, naczelnikiem dworu królewskiego, a następnie kapitanem całych Górnych Węgier. Zmarł 16 lutego 1618 r 9. To III. Tamás miał dzieci od swojej pierwszej żony Borbáli Perényi: „II”. György , godz. 1625. i „Kata”, autor: László Gyulaffy. Od swojej drugiej żony, Katalin Batthyány: „VII”. Miklós , „II. Mihály „”, „” IV. Tamás ”i„ II ”. Stephen „; w końcu urodziła się ze swojej trzeciej żony, Margit Forgách: „Margit”, Lászlóné Dessewffy, „” IV. Dénes ”,„ Magda Erzsébet ”, Györgyné Zrinyi i„ Fruzsina ”, Istvánné Zsibrik.

Wśród nich,

  • II. György (syn Tamása III) znacznie rozbudował starożytną posiadłość rodziny. Był jednym z najżywszych członków rodziny, który nawet nie wydawał się aspiracją do czegoś idealnego; był nie tylko lekkomyślny, odważny, dzielny i wytrwały jak żołnierz, ale także samolubny, a nawet chciwy i okrutny jako obywatel. Po zdobyciu zamku w Lipsku w 1617 r. Zastąpił Muran, został baronem, złotowłosym wojownikiem, królewskim doradcą, a następnie generałem dywizji. Jego sługi zginęli w 1625 r. Od Nejei po Mary Drugeth z Homonny pozostawiła dziewięcioro dzieci, z których czworo zmarło, młodą córkę. Z pozostałych
      • w końcu została żoną Ferenc Wesselényi] i była bohaterką jednej z najpopularniejszych i najbardziej znanych przygód w historii Węgier, której muzykę śpiewa od prawie trzech wieków.
    • „Borbálá” 1629. Hrabina Thurzo wyszła za mąż;
    • „Katalin” najpierw została żoną Jánosa Lisztiego, a później Zsigmonda Prépostváry;
    • „Éva” 1641. Poślubiła Gábora Illésházy'ego.
  • IV. Dénes (syn Tomasza III) Sara Draskovich jest ojcem owcy, ma dwie córki i trzech synów, z których
    • V. Główny kanclerz Piotra [powiatu [Vas] i władca twierdzy [Kőszeg]] zostali wyniesieni, ale rodzina zmarła w 1684 r. W młodym wieku.

Zacni członkowie

Alapítójának, I. Péternek két fia volt:

  • Ivánka királyi főpohárnok (1374)
  • II. Miklós, jeles vitéz, Szepes, Sáros és Nógrád vármegye főispánja, ki egy alkalommal elűzte Krakkó falai alul János cseh királyt, s megmentette Lengyelországot a csehek zaklatásaitól; követte I. Lajost a nápolyi hadjáratban, mit a király azzal jutalmazott, hogy megerősítette az ősi Balogh-vár birtoklásában, szörényi, majd 1355. Horvát-, Tót- és Dalmátország bánjává tette; a következő évben országbirája lőn, s 1370. követ volt Orbán pápa udvaránál Rómában s 1384-86. nádor. Hogy mikor halt meg, nincsen tudva.

Nejének, Margitnak, ő tőle négy fia született, kik Zsigmond királytól a szentgotthárdi apátság fölött kegyúri jogot nyertek:

  • II. János 1391. Rajcsányi szerint két fia volt, akikben az ág kihalt.
  • Ferenc vagy Frank, kinek leánya Orsolya, leánynegyedet kapott.
  • II. Péter.
  • III. Miklós, 1409. királyi tárnokmester, Gara Miklós nádornak veje.

Utóbbitól akitől a család tovább virágzott, hagyván négy fiút: III. Jánost, I. Tamást, III. Dénest és IV. Miklóst.

  • III. János Komárom, majd Zala vármegye főispánja volt és részt vett Frigyes császár kikiáltásában Német-Újvárott. Meghalt 1459.
  • I. Tamás szintén Komárom főispánja, majd Albert kincstárnoka.
  • III. Dénes előbb nyitrai, majd egri püspök, 1440. pedig esztergomi érsek-prímás s a római szent egyház bíbornoka. Ez a Sz. Dénes koronázta meg Albert fiát, V. Lászlót I. Ulászló ellenére, majd emezt kényszerítésből, sőt magát Mátyás királyt, akivel ugyan nem élt békességben, mert Róma felé hajlott. Mátyásnak különben kancellárja is volt. Midőn 1449. az esztergomi bazilika restaurációját elhatározták, egyházi zsinatot tartott s ő a felszentelést 1453. már mint «primás», e cím alatt az országban az első, s a pápa született követe (legatus natus) teljesítette. A következő évben részt vett Rómában a II. Kalixtus pápa választásában, s majd mint hazafi csatára serkentette a magyarokat a török ellen. Mielőtt 1465 febr. 1. meghalt volna, 80,000 aranyforintot tett le az esztergomi bazilika alapjára, de amely összeget II. Lajos hadi szükségleteire fordította.
  • IV. Miklós 1469. királyi főlovászmester volt, feleségül Bánffy Borbálát birta, aki testvéreinek javait örökölvén, roppant vagyonra tett szert. 1498. az országgyűlésen találjuk mint a bandériumot szervező nemesség előkelő tagját.

Utóbbi fiai voltak IV. János és II. Tamás, Vas vármegye főispánja, akikkel a család már hanyatlóban volt.

  • II. Tamás ugyanis a mohácsi mezőn halt el, akinek fia külföldi száramzású nőt hozván a házhoz, 1535. utód nélkül halt el; leánya Margit pedig kétszer is ment férjhez, mind a kétszer idegen férfiúhoz, s így a család birtokai a XVI. sz. derekán a rimaszécsi ágra háramlottak.

A rimaszécsi ág

Alapítója gyanánt I. Dénest kell tekintenünk; noha Bartholomaeides azt hiszi, hogy ez ág eredete régibb mint magáé a Balogh-nemzetségé.

  • I. Dénes 1333 körül szörényi bán volt, majd királyi főasztalnokmester, ki csatákat vívott Bazarád havasalföldi vajdával, s akinek fiától Balázstól (1347-73) két unokája maradt: II. Dénes és III. Péter.
  • III. Péter egyik fia III. János pap lett, a másik, Zsigmond, 1414. halt meg, a pálosok nagy jóltevője volt, leánya Erzsébet apácafejedelemnő s csak a másik, az idősebb Anglis ment férjhez Kalondai Györgyhöz.

A család ezek után I. László útján terjedt, aki V. Miklóstól, II. Ferenc (Frank) fiától született, megszerezte a családnak az enyickei várat, de az ősi Baloghvárat 1460. hűtlenségi perben elveszítette. Nőül birta Lorántffy Annát, kivel nyolc gyermeket nemzett, A nyolc fiu közül

  • V. Jánosnak adományozta II. Lajos 1524. a kápolnai Orros András és Csenteházi Péter összes birtokait Gömörben, Borsodban.
  • III. Ferenc mint Gömör vármegye követe vett részt 1505. a rákos országgyűlésen; Demeter atyja volt Sz. Annának.
  • II. László kapta Derencsény várát I. Ferdinánd királytól
  • VI. Miklós, aki magát «dobóczai»-nak nevezte, 1550 előtt elhalálozván, anélkül hogy az alsólindvai Bánffy család örökségébe tényleg beléphetett volna.

Utóbbi unokája (I. György fia) volt

  • III. Tamás, aki családját grófi méltóságra emelte, aranysarkanytus vitéz, Gömör vármegye főispánja, királyi főudvarmester, majd egész Felső-Magyarország főkapitánya. Meghalt 1618 febr. 9. Ezen III. Tamásnak gyermekei voltak első nejétől Perényi Borbálától: II. György, megh. 1625. és Kata, Gyulaffy Lászlóné. Második feleségétől, Batthyány Katalintól: VII. Miklós, II. Mihály, IV. Tamás és II. István; végre harmadik nejétől, Forgách Margittól születtek: Margit, Dessewffy Lászlóné, IV. Dénes, Magda Erzsébet, Zrinyi Györgyné és Fruzsina, Zsibrik Istvánné.

Közülük

  • II. György (III. Tamás fia) a család ősi birtokát tetemesen gyarapította. Egyike a család legélelmesebb tagjainak, akiben még csak látszata sem volt a törekvésnek valami eszményi után; amellett, hogy vakmerő, bátor, vitéz és kitartó volt mint katona, egyszersmind önző, sőt kapzsi és kegyetlen mint polgár. Miután előbb 1617. Lipcse várát szerezte, magához váltotta Murányt, báró, aranysarkantyus vitéz, királyi tanácsos, majd főkomornokmester lett. Megölték saját szolgái 1625. Nejétől Homonnai Drugeth Máriától kilenc gyermeket hagyott, kik közül négy fiu, egy leány fiatalon haltak el. A többiek közül
    • Máriát a «murányi Vénus»-t 1627-ben 17 éves korában iktári Bethlen István, azután rozsályi Kun István vette el, végre Wesselényi Ferenc nejévé lőn, s a magyar történelem egyik legnépszerűbb, legismertebb kalandjának hősnője volt, kinek viselt dolgairól közel három évszázad óta zend dalokat a múzsa.
    • Borbálát 1629. Thurzó Ádám gróf vette feleségül;
    • Katalin előbb Liszti János, utóbb Prépostváry Zsigmond neje lett;
    • Éva 1641. Illésházy Gáborhoz ment férjhez.
  • IV. Dénes (a III. Tamás fia) Draskovich Sárát birta nőül, tőle két leánya és három fia maradt, akik közül
    • V. Péter Vas vármegye főispánja s Kőszeg várának örökös ura magaslott ki, de akiben a család 1684, fiuágon kihalt.

See also

References

  1. Mária Prokopp, Italian Trecento influence on murals in East Central Europe, particularly Hungary, Akadémiai Kiadó, 1983.
{{#invoke:Check for unknown parameters|check|unknown=|preview=Page using Template:Reflist with unknown parameter "_VALUE_"|ignoreblank=y| 1 | colwidth | group | liststyle | refs }}

External links

Szécsi
Szécsi

Herb {{{dynastia}}}
Kraj Królestwo Węgier
w unii personalnej
z Królestwem Chorwacji
hrabia Széchy de Rimaszécs
Arcybiskup Ostrzyhomia
Biskup Siedmiogrodu
Palatyn Królestwa Węgier
Podczaszy królewski
Skarbnik królewski
Pierwszy Ivánka
Ostatni
Początek XIII wiek
Koniec * 1535 (linia Felsőlindva)
* 1684 (lini Rimaszécs)
Pochodzenie węgierskie
Klan Balog
Gałęzie Felsőlindva
Rimaszécs