Hédervári (ród)
| Strona | Autorzy | Nota |
| [1] | [2] | Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku węgierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku węgierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach. |
|
Plik:Coa Hungary Clan Héderváry.svg A Héderváriak címere a 15 századig Wymarła obecnie rodzina Hédervár jest gałęzią rodziny Héder. Rodzaj ten odegrał ważną rolę w historii, wywodząc się z Niemiec, hrabstw Hennenburg lub Houmburg. A mára már kihalt Hédervári család a Héder nemzetség egyik ága. A nemzetség a történelemben nagy szerepet játszott, Németországból, a Hennenburgi vagy Houmburgi grófoktól vette eredetét. Spis treściDrzewo genalogiczne[1]
HistoriaPlik:Henrik-Chronicon Pictum.jpg Henrik, a Héderváriak őse, Képes krónika Plik:Hédervár – Palace.jpg A hédervári kastély Już w XIV wieku nazwa osady pojawia się często w dyplomach, w różnych formach. W 1314 r. W imieniu Péter Hédervár pojawił się "de Castro Hedrici", następnie w 1317 r., Kiedy wspomniano mistrza Dezső w formie "de Heydreh", w 1322 r. "In castri Hedrici", następnie w statucie z 1330 r. W dwóch wersjach: "Hedrukvar", i „Hderukvara”. W przywileju z 1322 r. Potomkowie Leupolda, czyli Lipót, zadeklarowali się jako pochodzący z wyspy zamku Heder. A 14. században már sűrűn felbukkan a település neve az oklevelekben, különböző formákban. 1314-ben Péter orvos nevénél tűnik fel Hédervár „de Castro Hedrici”, majd 1317-ben, Dezső mester említésekor „de Heydreh” formában, 1322 „in castri Hedrici” alakban, azután az 1330. évi oklevélben két változatban: „Hedrukvar”, illetve „Hderukvara”. Az 1322-es oklevélben Leupold, azaz Lipót leszármazottai a Héder várának szigetéről származóknak vallották magukat. Z dyplomu jasno wynika również, że nazwisko Héder jest pochodzenia niemieckiego i występuje tylko w złożonej wersji: Héderfája (okręg Kis-Küküllő, obecnie Rumunia), Hedrekhely, Hederhel (okręg Somogy). Dlatego niektórzy ludzie wywodzą osobiste imię Héder od nazwiska rodziny Hédervár lub od Hédervár i uważają, że jest to dzieło wydawców dyplomowych, prawdopodobnie zakładając, że pochodzi z jakiegoś dzieła historycznego. Az okleveles említésekből is világosan kiderül, hogy a Héder név német eredetű, s csak összetett változatban jelenik meg: Héderfája (Kis-Küküllő vármegye, ma Románia), Hedrekhely, Hederhel (Somogy vármegye). Ezért egyesek a Héder személynevet a Hédervári család nevéből vagy a Hédervárból származtatják, és az oklevélkiadók alkotásának tartják, esetleg feltételezik, hogy valamilyen történeti munkában keletkezett. W rzeczywistości Héder, członek nazwiska Hédervár, wyewoluował z niemieckiego nazwiska Hedrich. Jej drugi członek pochodzi od węgierskiego rzeczownika „zamek”. Oznacza to, że powstał z połączenia węgierskiego tłumaczenia łacińskiego tłumaczenia „Castrum Hedrici” z „Hedrich Castle”, tak że pominięto zaborczą osobowość słowa „zamek”. Według Gyuli Kristó nazwa Héder oznacza „dominujący na jego ogrodzonej posiadłości”. W każdym razie osada powstała na polanie wykarczowanej przez wylesianie wokół dzisiejszego Wzgórza Żydowskiego. Po 1540 roku tylko wersja Héder została poprzedzona. Valójában Hédervár nevének Héder tagja a német eredetű Hedrich személynévből alakult ki. A második tagja, a magyar „vár” főnévből származik. Azaz a latin „Castrum Hedrici” magyar fordításának „Hedrich vára” összevonásából jött létre, úgy, hogy a „vára” szó birtokos személyragja elmaradt. A Héder név jelentése Kristó Gyula szerint „körülkerített birtokán uralkodó”. Mindenesetre a település egy erdőirtáson nyert tisztáson alakult ki a mai Zsidó-domb környékén. 1540 után már csak a Héder változat szerepelt előtagként. 1Warto wspomnieć, że w pobliżu był inny Hédervár. Szentgyörgyians z rodziny Hont-Pázmány zbudowali twierdzę na tym terenie w XIV wieku. W należącej do Bazina „Hedvará” János Szentgyörgyi otrzymał pozwolenie na budowę nowego zamku w 1361 r., Po czym nazwa miejscowości już nie występuje. Dziś nie wiemy, gdzie był, Frigyes Pesty umieszczał go w Csallóköz. Érdekes megemlíteni, hogy a közelben volt még egy másik Hédervár is. A Hont-Pázmány nembeli Szentgyörgyiek építettek a környéken egy erősséget a 14. században. A Bazinhoz tartozó „Hedvará”-ban Szentgyörgyi János 1361-ben engedélyt kapott új vár építésére, ezután a helynév többet nem fordul elő. Ma már nem tudjuk, hol állt, régebben Pesty Frigyes a Csallóközbe helyezte. Hédervárianie, posiadający przywileje i wojsko, dzięki darowiznom przejęli kontrolę nad kolejnymi wioskami między wyspami. Ekskluzywna rodzina potrzebowała siły, a nie tylko dowodu siły. Prawdziwie potężna wroga siła po raz pierwszy okrążyła mury podczas najazdu Tatarów (1241–1242). Strategiczne znaczenie zamku polegało na tym, że był on prawdopodobnie jedyną siłą na szlaku Győr-Magyaróvár. A Héderváriak a privilégiumok és a katonaság birtokában, az adományozások révén sorra megszerezték az egymás után kialakuló szigetközi falvak feletti uralmat. Az előkelő családnak szüksége volt az erősségre, és nem csak erejének bizonyítására. Igazán félelmetes ellenséges erő először a tatárjárás idején (1241–1242) gyürkőzött a falaknak. A vár stratégiai jelentősége abban állt, hogy a Győr–Magyaróvár útvonalon talán az egyetlen erősség volt. Dom i siedziba takiej rodziny nieuchronnie zaczęły się rozwijać i słusznie mogło stać się centrum regionu, życie u stóp zamku było bezpieczniejsze, zwłaszcza w warunkach hydrograficznych Szigetköz. Egy ilyen család otthona, székhelye szükségszerűen fejlődésnek indult, s méltán válhatott a térség központjává, az élet biztosabb volt a vár tövében, főként a Szigetköz vízrajzi körülményei között. 2Centrum etniczne zbudowane na dzisiejszym żydowskim wzgórzu 13–14. Istnienie XVI wieku zostało również potwierdzone wykopaliskami i znalezionymi tu dachówkami z okresu Árpádian. Siła mogła pierwotnie mieć czterdzieści do pięćdziesięciu stóp średnicy. W każdym razie te wyniki archeologiczne nie potwierdzają założenia Istvána Paulovicsa Járdányi, że zamek, a dokładniej jedna z jego wież, został zbudowany na fundamentach rzymskiej strażnicy, a ta została dalej rozbudowana. Twierdza ta stała pośrodku dzisiejszej wsi, na końcu parku zamkowego i była otoczona fosami. Nie udało się odnaleźć śladów poprzedniego drewnianego zamku z XII wieku. A mai Zsidó-dombon emelt nemzetségi központ 13–14. századi létezését az ásatások és az itt talált Árpád-kori cserepek is megerősítették. Az erősség eredetileg negyven-ötven méter átmérőjű lehetett. Mindenesetre e régészeti eredmények nem támasztják alá Járdányi Paulovics István feltételezését, hogy a várat, pontosabban annak egyik tornyát egy római őrtorony alapjaira emelték, és ezt bővítették tovább. Ez az erősség a mai falu közepén, a kastélypark végén állt, s vizesárokkal övezték. Az ezt megelőző 12. századi favár nyomait nem sikerült megtalálni. W 1241 roku, kiedy Tatarzy najechali kraj i zniszczyli północne części po bitwie pod Muhi, książę Fryderyk Austrii, korzystając z niefortunnej sytuacji kraju, zaatakował zachodnią część kraju i zajął zamek Győr. Hadervar z Hady również został okradziony i spalony. Zdesperowana ludność chwyciła wtedy za broń, pokonała armię austriacką, odbiła zamek i spaliła żołnierzy wroga. 1241-ben, amikor a tatárok az országba betörtek, és a muhi csata után végigpusztították az északi részeket, Frigyes osztrák herceg, kihasználva az ország szerencsétlen helyzetét, megtámadta a nyugati országrészt, és elfoglalta Győr várát. Hadai Hédervárt is kirabolták és felégették. Ezután az elkeseredett lakosság fegyvert fogott, az osztrák sereget megverte, a várat visszafoglalta, és az ellenséges katonákat megégette. Wojska austriackie zostały ledwo pokonane, a hordy tatarskie przekraczające zamarznięty Dunaj zniszczyły ten obszar. Hédervár podzielił również los wyspy. W 1271 roku II. Ludność ucierpiała podczas zniszczenia wojsk króla Ottokára z Czech. Pokonał Hédervára, wojska węgierskie z Péter Csák wybiły go z kraju. Czesi ponownie włamali się dwa lata później i na polecenie Ottokára wszystkie okupowane pomieszczenia zostały uziemione i splądrowane. Przez zdradę Győr również wpadł w ich ręce. Odnotowano, że Rár, sąsiadujący z Hédervár, został prawie całkowicie zniszczony podczas okupacji. Alig verték ki az osztrák csapatokat, a befagyott Dunán átkelő tatárhordák pusztították végig a környéket. Osztozott a sziget sorsában Hédervár is. 1271-ben II. Ottokár cseh király hadainak pusztítását szenvedte el a lakosság. Feldúlta Hédervárt, a magyar csapatok Csák Péterrel az élükön verték ki az országból. A csehek két esztendő múlva ismét betörtek, és Ottokár utasítására az összes elfoglalt helységet földúlták és kirabolták. Árulás révén Győr is a kezükre került. A Hédervárral szomszédos Ráróról feljegyezték, hogy a több hónapos megszállás alatt csaknem teljesen elpusztult. 3W kronikach odnotowano również czyny średniowiecznych sławnych osobistości rodziny Hédervári. Dezső zasłynął podczas kampanii Károly Róbert w Havasalföld (1330), gdzie wymienił zbroję ze swoim królem, umierając w ten sposób bohaterską śmiercią, ratując życie króla. Szlachetny akt został uwieczniony na dwóch miniaturach w Image Chronicle. Bohaterski akt wspomina również kronika Jánosa Thurócziego: „A król zamienił swój herb z Dezső, synem Dénesa, i uważano go za króla, ponieważ został brutalnie zamordowany. Król mógł uciec sam, pod ochroną niektórych swoich wiernych ludzi ”. A Hédervári család középkori neves személyiségeinek tetteit megörökítették a krónikák is. Elhíresült Dezső esete Károly Róbert havasalföldi hadjáratában (1330), ahol páncélt cserélt királyával, így halt hősi halált, megmentve a király életét. A nemes cselekedetet két miniatúra örökítette meg a Képes krónikában. Thuróczi János krónikája is megemlékezik a hősi tettről: „A király pedig elcserélte címeres fegyverzetét Dénes fia Dezsővel, ezt pedig mivel azt hitték róla, hogy ő a király – kegyetlenül legyilkolták. A király kevesed magával tudott megmenekülni, néhány hű emberének védelme alatt.” 5 września 1348 roku król Ludwik Wielki nadał rodzinie Hédervári prawo do pallosu, a tym samym pełną jurysdykcję nad poddanymi. „My, Lajos, król Węgier z łaski Bożej, oświadczamy… że syn Miklósa Hédervári z płci Héder, mistrz Miklós, wraz ze swoim bratem Istvánem, który miał dobrą pamięć, zadeklarowali jego lojalność i wierną służbę i ofiarowali je w nasze ręce… István i jego synowie Ponieważ ich majątek jest zajęty przez różnych złodziei, latryny i innych złoczyńców, chcemy ich zachęcić, aby jeśli złoczyńca zbliżający się ze złymi zamiarami został schwytany w granicach ich majątku, może działać swobodnie, godnie potępiając i ukarając ”- głosi tekst dyplomu. 1348. szeptember 5-én Nagy Lajos király megadta a Hédervári családnak a pallosjogot, tehát a teljes körű ítélkezési jogkört jobbágyaik felett. „Mi, Lajos, Isten kegyelméből Magyarország királya, kijelentjük…, hogy Héder nembeli Hédervári Miklós fia Miklós mester felségünkhöz járulva jó emlékű István testvérével hűségét és hűséges szolgálatait kinyilvánította, és kezünkbe ajánlotta… István fiaival, Miklóssal, Györggyel, Jánossal és Mihállyal együtt. Mivel birtokaikra jószágaikra különböző tolvajok, latrok és más gonosztevők járnak, azzal kívánjuk biztatni őket, hogyha valamely ártó szándékkal közeledő gonosztevőt az előbbiek közül birtokaik határán belül elfognak, szabadon cselekedhessenek ezek méltó elítélésében és megbüntetésében” – szól az oklevél szövege magyarul. Tradycja ustna identyfikuje nazwę winnicy Pázszeg w Hédervár jako miejsce ogniska w średniowiecznych sądach boga, a wiadomo, że panowanie Hédervár również sprawowało swoje prawo Pallos na tym obszarze. Wielu uważa, że posąg Piety wzniesiony przez Viczayów został umieszczony w tym miejscu jako pokuta. A szájhagyomány a hédervári Parázsszeg dűlőnevet a középkori istenítéletekben szereplő parázsszék, tüzesvaspróba helyszíneként azonosítja, és úgy tudják, a Hédervári uraság is ezen a területen ítélkezett pallosjogát gyakorolva. Sokan azt tartják, hogy a Viczayak által állított Pietà-szobor engesztelésképpen került éppen erre a helyre. 4Hédervári Kont István összeesküvése Luxemburgi Zsigmond ellen vérbe fulladt, 1388-ban több társával együtt kivégezték. Thuróczi János a krónikájában így ír a gyászos eseményről: „Ezek a vitézek kóborolva bejárták az ország vidékeit, és ez Zsigmond király gyalázatára volt. Ezért ő gyanakodva, hogy felkelést szerveznek ellene, elhatározta, hogy elfogatja őket… Mikor azonban Haram városához érkeztek, súlyos bilincseket raktak rájuk, és kocsin Buda városába szállították őket. A nemesek… összebeszéltek, hogy ha a király színe elé kerülnek, egyetlen üdvözlő szóval sem tisztelik meg… Ezért heves haragjában Buda városában, Szent György vértanú piacán lefejeztette őket. Némelyek azt állítják, hogy Kont István, amikor a lefejezés büntetését el kellett szenvednie, a hóhér csapását szembefordulva akarta fogadni, szemtől szembe, és azt mondta, hogy ő már sokszor és szemrebbenés nélkül nézett szembe a fenyegető halállal, és most sem fél tőle… Kivégzésük után azonban Kont István Csóka nevű kardhordozója feltartozhatatlan könnyekben tört ki”, s a következőket vágta Zsigmond király fejéhez: „Sohasem szolgálnálak téged, te cseh disznó.” Ezek után őt is kivégezték. Tettét az utókor dicsőnek nevezte, személye a szabadságért küzdő és mártírhalált halt hős jelképe lett. Irodalmunk nagyjait is megihlette tettük és gyászos haláluk. Arany János, Petőfi Sándor, Garay János énekelte meg hősiességüket. Garay Kont című versében így: Harminc nemes Budára tart / Szabad halálra kész; / Harminc nemes bajtárs előtt / Kont a kemény vitéz, / De térdet zsarnok úr, hogy úgy / Dúlsz minket és e hont / Nem hajt neked sem e sereg, / Sem Héderváry Kont! Kont hagyományát a mai napig őrzi Héderváron a Kont-fa és a körülötte kialakított emlékhely. Úgy mesélik, a főúr ez alatt a fa alatt gyűlt össze társaival, és itt szervezték meg összeesküvésüket. 5Hédervári Lőrinc (1413–1447) is jeles személy, bárói címre érdemesítették, diplomata, és az ország nádora is volt. A család vele érkezik a fénykorához. Jelentős hatalmának bizonyítéka, hogy a Héderváriak Pozsony védelmére 1435-ben két zászlóalj katonát állítottak ki. Lőrinc 1433-ban a hédervári báróság bárójaként nyújtotta be Rómában IV. Jenő pápának kérelmét a hédervári Boldogasszony-kápolna számára búcsú engedélyért, és bűnbocsánatért maga és a családja számára. A vitézség és dicső tettek mellett a család egyes tagjai nem rettentek vissza a törvénytelenségektől sem vagyonuk gyarapítására. Egy 1395-ben kelt oklevél – amely egyébként először említi a hédervári várat és várnagyot – így örökíti meg a sajátos „vagyonszerzést”: az országbíró felszólítja a pozsonyi káptalant, hogy „…személyes megjelenésre idézze meg Hédervári Jánost, és szólítsa fel, hogy állítsa elő a várnagyot, Bálintot és ennek hozzátartozóit, mivel ezek május 9-én, uruk, Hédervári János parancsára az óbudai apácáknak tárnoki birtokáról 49 szarvasmarhát, hét lovat, 27 sertést és ugyanannyi kecskét elhajtatottak. Az elrabolt jószágból egy ökröt Hédervári János megtartott magának, a többit pedig eladta, mint már a királyi parancsra… tartott vizsgálat be is igazolta.” A Szigetköz legnagyobb birtokosai is többször idézték perbe őket hatalmaskodás vádjával. A család virágzásával természetesen a falu is gyarapodott. Ez megnyilvánult például az építkezésekben. Bővítették várukat, és még a középkorban felépült a Boldogasszony-templom. A mai, egy gondozott parkkal övezett templom első említése írásos forrásban csak 1643-ban tűnik fel. A láthatóan jóval régebbi épületet már feltárták, és építését a 15. század első felére teszik. Templom vagy kápolna minden bizonnyal állt korábban is, ha más célra nem, egyszerűen a főúri család igényeinek kielégítésére. A Historia Domus szerint már 1296-ban létezett a családi temetkezési hely, ez fölé épült fel a templom. A középkorban, pontosabban a 15. század derekán készült az a márvány keresztelőkút is, amelyet már említettünk – a sokkal korábbi legendás évszámmal. 61443-ban egy, a budai káptalan által kiadott oklevél Hédervárt már mezővárosként említi. Az oklevél azt az egyezséget örökíti meg, amely a Héderváriak és a Tamásiak között jött létre. Eszerint, ha valamelyik család magtalanul kihal, annak birtokai a másik félre szállnak. Az oklevél az első fennmaradt dokumentum, amely a család birtokainak teljességre törekvő számbavételét tartalmazza. Megnevezik „Lőrinc nádor és az ő fia, Imre várainak, kastélyainak, mezővárosainak, birtokainak, birtokrészeinek nevei[t]: …nemkülönben Hédervár vára és városa, valamint a birtokrészek…”, így például Hédervár közelében: Olthwa, Gywlwez, Selew, Darnow, Remethe, Bodak, Zolnok, Lypolthfalwa, Gomboldus, Assowan, Raro, Sekethew, Fayz, Zenthpal, Panthe, Chanad, Dunazeg, Ladamer, Hedreh, Zamor, Wyfalw, Radwan, Medwe, Kendermedwe, Zabady, Zygeth, Ettewen, Gyewr, Kysbarthy. A család tulajdonolt még birtokokat Komárom, Moson, Veszprém, Győr, Pozsony, Tolna, Somogy, Pest, Baranya, Pozsega, Fejér, Valkó, Csanád és Bihar megyében is. A család az 1604-ben élt V. Istvánig virágzott, annak Katalin (Viczay Jánosné) nevű unokájával 1658-ban kihalt. A család címerePlik:Németújvári Henrik bán pecsétje.jpg Pieczęć ban Henrika z Németújvár Az ősi, 13 századi nemzetségi címer vörös mezőben három ezüst cölöp. E címer tűnik fel Hédervári János püspöki vikárius 1347 évi pecsétjén. A Héder-nemzetségből eredő Tamási és Rohonci családok később vörössel és ezüsttel ötször hasított címert használtak, amelyet átvettek a Hédervári család tagjai. 1440-ben Hédervári László pannonhalmi apát már az utóbbi címert használta. Függőlegesen kétfelé osztott vért, a jobb-oldali osztály ismét vízszintessen alsó és felső udvart képez, a felsőbben az ősi címer: a három függőleges csík látható; az alsóban hátulsó lábain álló koronás oroszlán, kinyújtott első lábakkal. A vért jobb oldali osztályában szintén az előbb leírttal megegyező oroszlán áll. A vért fölötti sisak koronáján kiterjesztett szárnyakkal koronás egyfejű fekete sas emelkedik ki. A sisak két oldaláról a vértet szokásos foszladék veszi körül. Ismertebb tagjaiPlik:Chronicon Pictum P0143 A posadai csata1.JPG „A király pedig elcserélte címeres[2][3] fegyverzetét, amit azután Dezső, Dénes fia öltött magára…” A véres csata jelenete, a holtak között az átöltözött Dezső vitéz Anjou sisakdíszes holtteteme fekszik.[4][5] Így a havasalföldiek Hédervári Dezsőt hitték a királynak és őt ölték meg Hédervári Dezső a hősies önfeláldozás és nemeslelkűség példaképe Hédervári Dénes fiaként került az Anjouk udvarába, majd 1322–1327-ig Erzsébet királyné országbírája volt. 1326 és 1330 között soproni főispán és világosvári várnagy volt, majd 1330-ban Károly Róbert-el együtt indult Basarab havasalföldi vajda ellen. A magyar sereg azonban a Kárpátok egyik szorosában csapdába került, a krónikás szerint „olyanok voltak, mint a varsában megfogott halak”. A posadai csatában a vlachok négy napon át mészárolták a magyarokat. Maga a király is csak egy alattvalójának önfeláldozása árán menekülhetett meg. A krónika leírása szerint: „A király pedig elcserélte címeres fegyverzetét, amit azután Dezső, Dénes fia öltött magára…”. Így a havasalföldiek Hédervári Dezsőt hitték a királynak és őt ölték meg. Károly Róbert így is csak nehezen menekült meg néhány híve védelme alatt. ZamkiPrzypisy
Źródła
Linki zewnętrzne
|
| |||||||||||||||||||||
