Magyar Pál
| Strona | Autorzy | Nota |
| [1] | [2] | Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku węgierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku węgierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach. |
Származása, rokonaiValószínűleg a Felső-Tisza vidékéről köznemesi családból származott, birtokai mind szerzeményesek. Testvére – Pór Antal szerint – Tamás, kinek fiai István és János, közülük István Magyar Pál gimesi (Gymus) várnagysága idején mint helyettese szerepel. – Aki valószínűleg azonos az egy 1346-os ítéletlevélben tihanyi várnagyként említett Magyar Istvánnal, kinek Ilona nevű leánya ekkor a veszprémvölgyi zárda egyik apácája volt. Második felesége a Nádasd nemzetségből származó Gelsei Margit volt, aki – mivel családját annak pártállása miatt még kiskorában elveszítette,– 1332 -ben történt fiúsítása révén családja minden javainak örököse lett. A fiúsítás időpontjában (1332. november 8., első hazai fiúsítás) Gelsei Margit már Magyar Pál társaként szerepel. Ezen házassága révén rokonságba kerül Köcski Sándor országbíró családjával és a Nádasd nemzetség Pető ágával. Gyermekei: első házasságából Domonkos, második házasságából Erzsébet és László. Leányának férje egy későbbi – valószínűleg hibás keltezésű – iratból beazonosíthatóan Körtvélyesi (Kwrthweles) Miklós volt. Élete, pályafutása300px|thumb|right|Gímes vára Károly Róbert országba jövetelétől a király oldalán található, kezdetben udvari vitéz majd:
Tagja volt a királyi udvari bíróságnak is. Jelentős szerepe volt – mint királyi biztosnak – a királyi birtokok visszaszerzésében. 1323 elején a budai káptalan által kiállított irat szerint Magyar Pál mester, mint udvari vitéz a királytól adományként kapott Pátrohát a rajta lévő kőegyházzal együtt 20 márka ellenében örök birtokul veheti.[2] 1324 november elején a győri káptalan I. Károlynak írt jelentéséből, már mint gimesi várnagynak Gelse és Mákfa (Makua) vas vármegyei valamint Zala (Pacsa) és Páhok (Paah) Zala vármegyei birtokokba való beiktatásáról értesülünk. Ezen birtokok a gelsei hatalmaskodást megelőzően, második felesége – Gelsei Margit – családjának birtokában voltak. A család másik ága – Gelsei Márk fia Pethő (Pethew) – a beiktatásnak ellentmond, a király elé idézve azonban ellentmondását visszavonja.[3] 1325 október végén egy Köcski Sándor országbíró által Visegrádon kiállított oklevélből, Magyar Pál gimesi várnagynak a szatmár vármegyei Kisszalka (Kywzalka) és Belszalka (Belzalka) birtokokra és a szabolcs vármegyei Tos birtokra vonatkozó új szerzeményeiről értesülünk.[4] 1327-ben nevével Szőlős, Csopak, Paloznak, Örs és Ábrahám zala vármegyei birtokok lefoglalása ügyében találkozunk. A Magyar Pál által a király számára lefoglalt birtokokat a veszprémi egyház bemutatott 1082 és 1222 évi privilégiális iratai alapján Köcski Sándor az egyház jogos tulajdonául ítéli, az ítéletet I. Károly csak 1330-ban erősíti meg.[5][6] 1329 közepén a király Magyar Pálnak – jobbágyait érintő – ítélkezési kiváltságot biztosít , melyet 1332-ben új pecsétjével is megerősít.[7][8] 1331-ben mint gimesi várnagy a nyitra vármegyei Gron-i Benedek – rendi kolostor szegénysorú lakóinak, a kolostor Solmos és Újfalu között található Báluány nevű prédiumára földbérleti jövedelmet biztosít.[9] 1332. november 11-én Károly Róbert megerősíti az 1324 évi Gelse, Mákfa, Zala és Páhokra vonatkozó adományában. A királyi megerősítés bizonyosan szorosan kapcsolódik feleségének, ezt három nappal megelőző fiúsításához.[12] Magyar Pál ügyeit több esetben is ügyvédek képviselték – először 1334 –ben Bana fia Lukács ügyvédjének nevével találkozunk.[13] 1335-ben Drugeth Vilmos nádor előtt Várdai János birtokai használatától tiltja Magyar Pál pátrohai és ajaki jobbágyait.[14] 1337 tavaszán Nagymartoni Pál országbíró által Visegrádon kiállított oklevél szerint Zolouch utódai a szatmár vármegyei Kék (Keek) birtokot örökjogon átruházzák Magyar Pál gimesi várnagyra.[16] 1338 május elején a csanádi káptalan királynak írt jelentéséből Temes és Keve vármegyék közt fekvő Borzuatuebaka nevű birtokának határjárásáról értesülünk.[18] 1341 február elején I. Károly a Magyar Pál által meghagyásra elfoglalt két keve vármegyei birtok – felmutatott oklevelek alapján történő – visszaadásáról intézkedik.[19] 1342. július 16-án Károly Róbert meghalt, a király halálát követően több esetben is találkozunk Magyar Pál elleni tiltakozásokkal. 1344 szeptemberében Visegrádon, I. Lajos király előtt a Koppan nembéli Kemey-i Miklós maga és a fiai nevében a komárom vármegyei Konkoly (Kunkul) birtokot Magyar Pál gimesí várnagynak adta és kötelezte magát – amennyiben ezt fiai Lengyelországból való visszaérkezésük 15. napján nem erősítik meg – kártérítésként 40 budai márka megfizetésére.[24] Magyar Pál ez év december 21-én a titeli káptalan előtt tette első végrendeletét. Ebben a feleségére, Margit asszonyra hagyja Sopron, Zala és Vasvár vármegyékben fekvő vásárolt birtokait, budai és esztergomi házát, visegrádi telkét és Óbuda területén lévő szőlőjét ; leányára Erzsébetre pedig Szabolcs, Bodrog, Temes és Esztergom vármegyékben fekvő – tételesen felsorolt -birtokait az Adorján birtokon lévő ménessel és a Buda melletti Szent Jakab faluban lévő szőlővel. Meghagyva azt is, hogy a birtokokkal szabadon rendelkezzenek.[28][29] 1345 január elején a bácsi káptalan előtt Magyar Pál és fiai, valamint a név szerint felsorolt Tarnuk- i nemesek bemutatták Nagymartoni Pál országbíró Felsőadorján birtok és tartozékai adásvételére vonatkozó oklevelét és kinyilvánítják, hogy az ebben részletezett feltételek mellett 54 budai márka és 6 márka értékű 10 ménesbeli ló ellenében a birtokot Magyar Pál mesternek és fiainak eladták.
A bácsi káptalan ezen oklevelét Nagymartoni Pál országbíró Magyar Pál – még mint gimesi várnagy – kérésére február elején átírja.[30] 1346-ban felesége és annak rokonai közötti birtokviták folytatásaként I. Lajos király előtt Magyar Pál , fia László valamint Margit asszony másfelől Márk fia Pethő megállapították, hogy őseiktől örökölt birtokaikat: Gelse, Makwa, Mezado, Sarfewmezado, Hodaz, Zalateluk, Pah és Derze tőlük az idők folyamán elidegenítették, ezeket azonban Károly király örökjogon Margit asszonynak adományozta. Margit asszony Makwa, Hodaz és Zalateluk birtokokat feltételesen rokonának Márk fia Pethőnek adja.[32] 1347 február végén Magyar Pál és fia László I. Lajos király előtt bizonyságot nyer arról, hogy Köcski Sándor fia György a Rábaközben fekvő két Pálit ( Paly ) a zálogból nem váltotta vissza.[38] Még ez év közepén I. Lajos király előtt István budai prépost – a szomszédság címén – tiltja Köcski Györgyöt a két Páli Magyar Pál mester részére történő elidegenítésétől, Magyar Pált pedig a birtokok használatától.[39] Egy július elején kiállított jelentés Nagymartoni Pál országbíró parancsára az egri káptalan kiküldöttei és a királyi ember által a szatmár megyei Kék birtokhoz tartozó halászóhelyek határjárásáról tájékoztat. A jelentés szerint Magyar Pál a birtokhoz tartozó 11 halászóhely határjárását megakadályozta.[40] 1349 augusztusában Gilétfi Miklós nádor két Zalkamathe-i jobbágyának – kik Zalka faluból kijövet Chahuli János mester három ménesbeli lovát megsebesítették – hatalmaskodásáról állit ki bizonyító iratot, mivel a megye hatósága a nádor kérésére megerősítette a hatalmaskodást.[41] 1350. január 29-én Erzsébet királyné előtt újra végrendelkezik, végrendeletében lányára Erzsébetre hagyja az esztergom megyei Dag és Saras, a szatmár megyei Bach , a szabolcs megyei Devecher valamint a bodrog megyei Fulseu Adryan és Olsou Adryan possesiókat , a budai Szent Jakab ( Sancti Jacobi de Buda ) villa területén lévő szőlőt és az Adryan birtokon lévő negyven lovat.[42][43] Ez évben más zarándoklatokról is tudunk, április elején a pápánál kihallgatáson lévő Jegerndorfi Pál, Erzsébet királyné folyamodványának előterjesztése során a szentföld 13 zarándok általi meglátogatására kér engedélyt.[44] Ezen esemény Magyar Pál életében fordulópontnak tekinthető, a későbbi oklevelekből kitűnőleg visszavonul, a birtokügyek rendezését felesége Gelsei Margit veszi át. A század második felében Magyar Pál és felesége a Vas megyei Pápocra ( Papuch ) költözik – egy 1367-es oklevél néhai Papuch-i Magyar Pál mesterként említi.[45] A településen végzett későbbi jelentős alapításaik arra utalnak, hogy Pápocot a házaspár végleges lakóhelyének szánta. 1351 júniusában a néhai Dózsa nádor fia Jakab mester szabolcsi ispán és négy szolgabíró bizonyítják a megye közgyűlésén Nagysemlyéni Mihály és Bánki Pál vádját – mely szerint még gyermekkorukban Magyar Dénes Székely ( Zekul ) nevű birtokuk határait lerontva újakat emelt, s ez által birtokuk egy részét Magyar Pál demecseri ( Deuecher ) birtokához csatolta.[46] A következő hónap végén Gilétfi Miklós nádor – a kunok bírája – elrendeli, hogy Magyar Dénes nevű officiálisa ura nevében november 18-án a királyi kúriában mutassa be annak Demecser birtokra vonatkozó oklevelét, annak bizonyítására, hogy nem történt jogtalan foglalás.[47] Egy másik ugyanezen napon keltezett oklevélben Miklós nádor tanúsítja a Szabolcs megye szolgabírái és esküdtei által bizonyított vádat.[48] 1352 március végén a vasvári káptalan előtt Márk fia Pethő mester tiltotta Magyar Pált és családját a vas megyei Gelse possessió eladományozásától.[50] 1353 augusztus közepén László csázmai prépost – királyi titkos kancellár és kápolnaispán – előtt Gelse, Gerl, Nagymézadó (Nogmezadow) és Kismézadó (Kysmezadow)] vas vármegyei birtokait és Hosszúpáh (Hwzwpah) zala vármegyei birtokát a feleségének adta.[29][52] 1354-ben fia László meghal – nagyobb fiát már ezt megelőzően elveszítette – a halálesetről feleségének 1355. évi adományleveléből értesülünk. A budai káptalan által kiállított oklevél szerint Gelsei Margit férje egyetértésével az óbudai klarissza kolostornak nyolc Szabolcs és Szatmár vármegyében lévő birtokot adományoz, az oklevél szerint a bodrog vármegyei két Adorján birtokot a kolostor már fia temetésekor megkapta. Az oklevélben kinyilvánítja , hogy menye valamint önmaga is a fiát befogadó kolostorba kíván temetkezni.[53] 1355 augusztusában szomszédság jogán Regeni Tamás fia István tiltakozik a király előtt az ellen, hogy Magyar Pál és felesége a szabolcs vármegyei Bács ( Bach ) birtokot másoknak akarják eladni.[57][58] 1359 február végén Újlaki Miklós ( Csák nembeli Miklós ) országbíró itéletleveléből Magyar Pál és Gyulaházai Gergely fia Gyula pozsonyi alispán és várnagy közötti perről szerezhetünk tudomást. A perre az óbudai apácák Mwsey és Zalka birtokokba történő beiktatása folyamán tett ellentmondás miatt került sor. Magyar Pált ügyvédje Simon mester képviselte, a bemutatott iratok alapján a birtokokat az országbíró Gyula mesternek ítélte, Pál mesternek pedig örök hallgatást parancsol.[54][60] – A birtokokat melyek Magyar Pál 1354 évi – felesége és leánya számára történt – adományának a részét képezték felesége Margit asszony már 1358 előtt eladta Gyulaházai Gyula mesternek, az erre vonatkozó királyi megerősítés 1358 március közepén kelt. Magyar Pál valószínűleg Pápocon halt meg 1361-ben, felesége egy 1361.11.21-én kiállított oklevélben már mint özvegye szerepel.[61] Özvegye a birtokok ügyes – bajos dolgait még több mint tíz évig igazgatta, Ő alapította a pápoci perjelséget és prépostságot , 1371-ben tette utolsónak ismert végrendeletét. Irodalom
Przypisy
|
