Felső-Fehér

Strona	Autorzy	Nota
[1]	[2]	Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku węgierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku węgierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach.

Felső-Fehér vármegye Adatok (1870 körül) Megyeszékhely: Erzsébetváros Népesség: 58 077 (1870) Népsűrűség: 33 fő/km² Terület: 1735 km² Felső-Fehér vármegye Erdély egyik vármegyéje volt, melyet a 18. században hoztak létre Fehér vármegye két részre osztásával és az 1876-os megyerendezés során szűnt meg. Területe számtalan, a Királyföldön és a Székelyföldön szétszórt darabból állt, melyeket Háromszék, Szeben, Fogaras és Nagy-Küküllő vármegyék között osztottak fel. Székhelye 1800 és 1849 között Martonfalva, később Erzsébetváros volt. [[Fájl:Hungary 1490.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Csánki Dezső–Kogutowicz Manó: Magyarország Mátyás király halálakor]] [[Fájl:Komitat_Weißenburg_-_Großfürstentum_Siebenbuergen_1769-1773.jpg|Fehér vármegye az I. katonai felmérés térképén (1769-73)|bélyegkép|250px]] [[Fájl:Hungary,_Galicia_and_Transylvania.jpg|jobbra|250px|thumb|Alsó- és Felső-Fehér vármegyék egy 1862-es térképen]] [[Fájl:Alsó-Fehér_county_map.jpg|Alsó-Fehér vármegye az 1876-os megyerendezés után|bélyegkép|250px]] Közigazgatása A 18. század végén a vármegyének öt járása volt: bolyai járás Szeben-, Medgyes- és Újegyházszék között, 13 faluval bürkösi járás Medgyes-, Segesvár-, Nagysink- és Újegyházszék között, 13 faluval pálosi járás Udvarhely- és Kőhalomszék határán, 16 faluval peselneki járás Sepsi-, Kézdi és Miklósvárszék határán és a Barcaságban szétszórva, 14 faluval réteni járás elszórva Kőhalom-, Nagysink- Segesvárszékben, 14 faluval Települései A hajdani Felső-Fehér vármegyéhez tartozó 72 település felsorolása, a mai közigazgatási hovatartozás feltüntetésével: Ágostonfalva (Brassó), Almakerék (Szeben), Alsógezés (Szeben), Alsórákos (Brassó), Alsóvolál {Torja része} (Kovászna), Árapatak (Kovászna), Bélmező (Kovászna), Bese (Maros), Bodola (Brassó), Bodzavám (Brassó), Bólya (Szeben), Bükszád (Kovászna), Datk (Brassó), Egrestő (Maros), Előpatak (Kovászna), Erősd (Kovászna), Fehéregyháza (Maros), Felsőgezés (Szeben), Felsőrákos (Kovászna), Felsővolál, Torja része (Kovászna), Földszin (Szeben), Gainár (Szeben), Galac (Brassó), Héjjasfalva (Maros), Hidegvíz, Nagyselyk része (Szeben), Hídvég (Kovászna), Ingodály (Szeben), Isztina (Szeben), Kanta, Kézdivásárhely része (Kovászna), Karatna, Torja része (Kovászna), Keresd (Maros), Királyhalma (Brassó), Kisbodza (Brassó), Kövesd (Szeben), Longodár (Brassó), Lüget (Brassó), Magyarfelek (Maros), Márkos (Kovászna), Martonfalva (Szeben), Martontelke (Szeben), Mátéfalva (Brassó), Mihályfalva (Szeben), Mikóújfalu (Kovászna), Moha (Brassó), Nyáraspatak (Kovászna), Nyén (Brassó), Oláhivánfalva (Szeben), Oláhújfalu (Szeben), Oltbogát (Brassó), Olthévíz (Brassó), Olthidegkút (Brassó), Pálos (Brassó), Peselnek (Kovászna), Petek (Hargita), Réten (Szeben), Rovás (Szeben), Rudály (Szeben), Sálfalva (Szeben), Salkó (Szeben), Sárpatak (Maros), Szárazpatak (Kovászna), Szászpéterfalva (Szeben), Szászújfalu (Szeben) Szászvessződ (Szeben), Szászzalatna (Szeben), Szederjes (Maros), Szentjánoshegy (Szeben), Ürmös (Brassó), Vecsérd (Szeben), Volkány (Maros), Volldorf (Brassó), Zoltán (Maros) Népessége Keleti Károly számításai szerint 1870-ben lakói közül 31 273 (53,9%) volt román, 19 635 (33,8%) magyar és 7166 (12,3%) német anyanyelvű; 27 076 (46,6%) ortodox, 9267 (16,0%) református, 7704 (13,3%) görögkatolikus, 6021 (10,4%) evangélikus, 4815 (8,3%) római katolikus, 2795 (4,8%) unitárius és 394 (0,7%) zsidó vallású. Források Kapcsolódó szócikkek Alsó-Fehér vármegye