Felső-Fehér

Strona	Autorzy	Nota
[1]	[2]	Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku węgierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku węgierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach.

Felső-Fehér vármegye Adatok (1870 körül) Megyeszékhely: Erzsébetváros Népesség: 58 077 (1870) Népsűrűség: 33 fő/km² Terület: 1735 km² Felső-Fehér Upper White było jednym z hrabstw Transylwanii, które powstało w XVIII wieku przez podzielenie hrabstwa White na dwie części i przestało istnieć w 1876 roku. Jego terytorium składało się z wielu fragmentów rozsianych w Királyföld i Szeklerland, które zostały podzielone między hrabstwa Háromszék, Szeben, Fogaras i Nagy-Küküllő. Jego siedziba znajdowała się w latach 1800-1849 w Martonfalva, później w Erzsébetváros. Felső-Fehér vármegye Erdély egyik vármegyéje volt, melyet a 18. században hoztak létre Fehér vármegye két részre osztásával és az 1876-os megyerendezés során szűnt meg. Területe számtalan, a Királyföldön és a Székelyföldön szétszórt darabból állt, melyeket Háromszék, Szeben, Fogaras és Nagy-Küküllő vármegyék között osztottak fel. Székhelye 1800 és 1849 között Martonfalva, később Erzsébetváros volt. Plik:Hungary 1490.jpg Csánki Dezső–Kogutowicz Manó: Magyarország Mátyás király halálakor Plik:Komitat Weißenburg - Großfürstentum Siebenbuergen 1769-1773.jpg 250px Plik:Hungary, Galicia and Transylvania.jpg Alsó- és Felső-Fehér vármegyék egy 1862-es térképen Plik:Alsó-Fehér county map.jpg 250px Administracja A 18. század végén a vármegyének öt járása volt: Pod koniec XVIII wieku komitat posiadał pięć powiatów: bolyai járás Szeben-, Medgyes- és Újegyházszék között, 13 faluval bürkösi járás Medgyes-, Segesvár-, Nagysink- és Újegyházszék között, 13 faluval pálosi járás Udvarhely- és Kőhalomszék határán, 16 faluval peselneki járás Sepsi-, Kézdi és Miklósvárszék határán és a Barcaságban szétszórva, 14 faluval réteni járás elszórva Kőhalom-, Nagysink- Segesvárszékben, 14 faluval Települései Rozliczenia Lista 72 miejscowości należących do dawnego hrabstwa Upper White [3], ze wskazaniem dzisiejszej przynależności administracyjnej: A hajdani Felső-Fehér vármegyéhez tartozó 72 település felsorolása, a mai közigazgatási hovatartozás feltüntetésével: Ágostonfalva (Brassó), Almakerék (Szeben), Alsógezés (Szeben), Alsórákos (Brassó), Alsóvolál {Torja része} (Kovászna), Árapatak (Kovászna), Bélmező (Kovászna), Bese (Maros), Bodola (Brassó), Bodzavám (Brassó), Bólya (Szeben), Bükszád (Kovászna), Datk (Brassó), Egrestő (Maros), Előpatak (Kovászna), Erősd (Kovászna), Fehéregyháza (Maros), Felsőgezés (Szeben), Felsőrákos (Kovászna), Felsővolál, Torja része (Kovászna), Földszin (Szeben), Gainár (Szeben), Galac (Brassó), Héjjasfalva (Maros), Hidegvíz, Nagyselyk része (Szeben), Hídvég (Kovászna), Ingodály (Szeben), Isztina (Szeben), Kanta, Kézdivásárhely része (Kovászna), Karatna, Torja része (Kovászna), Keresd (Maros), Királyhalma (Brassó), Kisbodza (Brassó), Kövesd (Szeben), Longodár (Brassó), Lüget (Brassó), Magyarfelek (Maros), Márkos (Kovászna), Martonfalva (Szeben), Martontelke (Szeben), Mátéfalva (Brassó), Mihályfalva (Szeben), Mikóújfalu (Kovászna), Moha (Brassó), Nyáraspatak (Kovászna), Nyén (Brassó), Oláhivánfalva (Szeben), Oláhújfalu (Szeben), Oltbogát (Brassó), Olthévíz (Brassó), Olthidegkút (Brassó), Pálos (Brassó), Peselnek (Kovászna), Petek (Hargita), Réten (Szeben), Rovás (Szeben), Rudály (Szeben), Sálfalva (Szeben), Salkó (Szeben), Sárpatak (Maros), Szárazpatak (Kovászna), Szászpéterfalva (Szeben), Szászújfalu (Szeben) Szászvessződ (Szeben), Szászzalatna (Szeben), Szederjes (Maros), Szentjánoshegy (Szeben), Ürmös (Brassó), Vecsérd (Szeben), Volkány (Maros), Volldorf (Brassó), Zoltán (Maros) Jego populacja Według obliczeń Károly Keleti, w 1870 r. 31 273 (53,9%) mieszkańców to Rumuni, 19 635 (33,8%) Węgrzy i 7 166 (12,3%) Niemcy; Według wyznania: 27076 (46,6%) prawosławni, 9267 (16,0%) reformowani, 7704 (13,3%) grekokatolicy, 6021 (10,4%) luteranie, 4815 (8,3%) rzymskokatoliccy, 2795 (4,8%) to unitarczycy i 394 (0,7 %) są Żydami. [4] Keleti Károly számításai szerint 1870-ben lakói közül 31 273 (53,9%) volt román, 19 635 (33,8%) magyar és 7166 (12,3%) német anyanyelvű; 27 076 (46,6%) ortodox, 9267 (16,0%) református, 7704 (13,3%) görögkatolikus, 6021 (10,4%) evangélikus, 4815 (8,3%) római katolikus, 2795 (4,8%) unitárius és 394 (0,7%) zsidó vallású. Przypisy Powiązane artykuły Alsó-Fehér