Segesvárszék
| Strona | Autorzy | Nota |
| [1] | [2] | Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku węgierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku węgierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach. |
|
Plik:Stuhl Schäßburg.svg Scaunul Sighișoarei în secolul al XV-lea Plik:Rumunia, Sighişoara DSCF7185.jpg Segesvár, az egykori Segesvárszék központja Segesvárszék (németül Schässburger Stuhl) különleges közigazgatási egység volt a Magyar Királyságban, Erdélyben: az erdélyi szász székek egyike, mely a 13. századtól 1876-ig állt fenn. 1891-ben területe 553,7 km², 1891-ben lakóinak száma 27 280 fő, székhelye Segesvár volt. Spis treściFekvésebélyegkép|jobbra|250px|Segesvárszék térképe A Nagy-Küküllő bal és jobb partján, keskeny sávban terült el. Szomszédai nyugaton Medgyesszék és Fehér, Felső-Fehér vármegyék egyik szigete, délnyugaton Nagysinkszék, délkeleten Kőhalomszék, keleten Udvarhelyszék, északkeleten Fehér ill. Felső-Fehér vármegye egy másik szigete, északon Küküllő vármegye volt. Történetebélyegkép|balra|120px|Segesvárszék címere A szász székekről II. András király 1224-i kiváltságlevele az Andreanum tett említést. A kiváltságlevél a király és a szász telepesek viszonyát szabályozta. 7, illetve ténylegesen Szebennel együtt 8 szász székre vonatkozott: Újegyház, Szászváros, Kőhalom, Nagysink, [Szerdahely, Segesvár, (Szász)Sebes székhelyekre. (Lásd még: Erdélyi szász univerzitás.) Segesvárszék nevét 1349-ben a szász székek közös gyűlésén kelt oklevél említette először, majd 1355-ben Szebenszék és a hozzá tartozó Hétszék nevében rendelkeztek. Segesvár vára a 12. században, 1198 körül épült. Neve 1280-ban de Castro Sex, 1298-ban Schespurch, 1300-ban Segusvár, 1309-ben Segesburg, 1407-ben Segeswar, 1552-ben pedig Segesvarinum alakban volt említve. 1490-ből, Hunyadi Mátyás uralkodásának idejéből fennmaradt a Segesvár városa és a medgyesi és selyki székek közös hűségnyilatkozata, mely arról nyilatkozik, hogy ha Beatrix királynétól Hunyadi Mátyásnak törvényes gyermeke nem születik, halála után fiát, Corvin Jánost „igaz örökös urunkká fogadjuk”. 1545-ben, a reformáció idején a város és Segesvárszék lakossága lutheránus lett. 1785-ben II. József közigazgatási reformja Erdélyt 3 kerületre, abban 11 megyére osztotta, ekkor Segesvárszéket Küküllő és Fogaras vármegyébe sorolták. 1790–1849 között ismét önálló törvényhatóság, 1850-1860 között, a Bach-korszakban a Szebeni szász kerület része lett. 1861-ben Segesvárszék gyűléseit Segesváron tartotta. 1861-1876 között ismét önálló lett. Az 1876. évi 13. törvénycikk a szász egyetem és a hétbírák vagyonát érintetlenül hagyta, és egyedül közművelődési célokra fordíthatónak rendelte. A vármegyerendezéskor az 1876. évi 33. törvénycikk Kőhalomszék, Medgyesszék, Nagysinkszék és Segesvárszék Nagy-Küküllő vármegye része lett, Segesvár városa pedig a 25 községből alakított segesvári járás székhelye lett. Bene és Erked községet Udvarhely vármegyébe osztották. 1870-ben 27.280 lakosa volt, melyből 15.481 (56,7%) evangélikus, 10.096 (37%) ortodox, 1.100 (4%) római katolikus, 293 (1,1%) református és 310 egyéb (főleg unitárius és görög katolikus) vallású volt. 57% német, 37% román és 5,5% magyar nemzetiségű. Települései(Zárójelben a német név szerepel.) Siedziba Sighisoara miała w swoim składzie następujące miejscowości: Górne siedzenie:
Scaunul inferior: Dolne siedzenie:
Források
|
