Kőhalomszék

Z Felczak story
Przejdź do nawigacji Przejdź do wyszukiwania
Plik:Repser Stuhl.svg
„Scaunul Rupea” în secolul al XV-lea
Plik:Scaunul Rupea CoA.png
Kőhalomszék címere

Kőhalomszék (aka krzesło Kőhalom, krzesło Kőhalom lub krzesło Kosd, Stuhl Reps w języku niemieckim, Stuhl Räppes w Transylwanii) był specjalną jednostką administracyjną w Królestwie Węgier, Transylwanii: był to jeden z saksońskich krzeseł w Siedmiogrodzie od XIV wieku do 1876 roku. Ma powierzchnię 619 km², ludność w 1891 roku wynosiła 21 387, a jego siedziba znajdowała się w Kőhalom.

Kőhalomszék (másként Kőhalom szék, Kőhalom-szék vagy Kosd szék, németül Stuhl Reps, erdélyi szász nyelven Stuhl Räppes) különleges közigazgatási egység volt a Magyar Királyságban, Erdélyben: az erdélyi szász székek egyike volt a 14. századtól 1876-ig. Területe 619 km², a terület lakóinak száma 1891-ben 21.387 fő, székhelye Kőhalom volt. 

Lokalizacja

Graniczy w południowo-wschodniej części Siedmiogrodu, od północy z Udvarhelyszék, od wschodu z okręgiem Felső-Fehér, od południa z regionem Fogaras, od zachodu z Nagysinkszék, okręgiem Felső-Fehér i Segesvárszék.

Erdély délkeleti részén, északról Udvarhelyszék, keletről Felső-Fehér vármegye, délről Fogaras vidék, nyugatról Nagysinkszék, Felső-Fehér vármegye és Segesvárszék határolta.

Historia

Przed reformacją należał do kapituły Kosd.

A reformáció előtt a kosdi káptalansághoz tartozott.

Jego nazwisko zostało po raz pierwszy wymienione w 1512 roku wraz z dyplomem w związku ze starszymi wioski Kőhalomszék: "Symone Gereb in Ugra Nicolao similiter Gereb et Luca Zygyartho w Thykus, Petro Biro in dicta Kyralhalma et altero Petro Thorda in eadem Kyralhalma" (TT 1891. 629. Maylát

Nevét 1512-ben említette először oklevél a kőhalomszéki falusi elöljárókkal kapcsolatban: "Symone Gereb in Ugra Nicolao similiter Gereb et Luca Zygyartho in Thykus, Petro Biro in dicta Kyralhalma et altero Petro Thorda in eadem Kyralhalma" (TT 1891. 629. Mayláth).

Kőhalomszék został prawdopodobnie zorganizowany wokół zamku królewskiego wspomnianego przeciwko królowi Károly'owi Róbertowi i oblegany w 1324 roku w związku z oblężonym w zamku Kőhalom saksońskim Ispianem Henningiem. , czyli mieszkańcy Kőhalom. Zamek był modernizowany w latach 1691-1699, w latach 1704-1708 należał do Kuruców, później zaczął niszczeć, a do XIX wieku pozostały tylko ruiny.

Kőhalomszék feltehetően a Károly Róbert király ellen föllázadt és 1324-ben Kőhalom várában megostromlott Henning szász ispánnal kapcsolatban említett királyi vár körül szerveződött, Kőhalom meg nem nevezett időben a szászoké lett, akik úgynevezett mentsvárként használták, vagyis Kőhalom város minden lakosának lakhelye volt a várban veszély esetén. A várat 1691-1699 között korszerűsítették, 1704-1708 között a kurucoké volt, később pusztulni kezdett, a 19. századra pedig már csak rom maradt. 

Kőhalom, centrum dawnego Kőhalomszék

Saksończycy z Kőhalom stali się luteranami po reformacji, od tego czasu wywodzą się z okresu Árpádian 15-17. także właściciel warownych kościołów z XVI wieku.

Kőhalom szász népe a reformáció után lutheránus lett, ez időtől az Árpád-kori eredetű, 15-17. századi erődített templomok birtokosa is.

Około 1786-1790 II. Za Józefa został podzielony na hrabstwo Fogaras, ale po śmierci króla odzyskał niepodległość.

1786-1790 táján II. József alatt Fogaras vármegyébe osztották, a király halála után azonban önállóságát visszanyerte. 

W 1787 r. Liczba mieszkańców wynosiła 17256, przy 3773 domach i 4 119 rodzinach.

1787-ben lélekszáma 17.256 fő volt, 3773 házzal, 4119 családdal. 

W latach 1850-1854, w okresie Bacha, znajdował się w pododdziałach Garat, Kacai, Kőhalmi, Ugrian i Zsiberk okręgu Kőhalmi Okręgu Wojskowego w Sybinie, aw latach 1854-1860 został podzielony na okręg braszowski. Następnie, wraz z upadkiem dyktatury, odzyskał niepodległość aż do 1876 roku, aż do zasiedlenia zamku. XXXIII z 1876 r. Został przyłączony do nowo utworzonego hrabstwa Nagy-Küküllő na podstawie artykułu prawnego.

1850-1854 között a Bach-korszakban a Nagyszebeni Katonai Kerület kőhalmi körzetének garati, kacai, kőhalmi, ugrai és zsiberki alkörzetébe került, 1854-1860 között pedig a brassói kerületbe osztották. Az önkényuralom bukásával visszanyert önállóságát ezután 1876-ig, a vármegyerendezésig megtartotta. Az 1876. évi XXXIII. törvénycikk alapján az újonnan alakított Nagy-Küküllő vármegye kebelezte be.

W 1870 r. Liczyło 21387 mieszkańców, w tym 10620 (49,7%) luteran, 7307 (34,2%) prawosławni, 2044 (9,6%) grekokatolicy, 1003 (4,7%) reformowani, 337 (1,6%)% ) był katolikiem, a 76 było innymi (głównie unitarnymi). 50% to Niemcy, 43,5% Rumuni i 6,5% Węgrzy.

1870-ben 21.387 lakosa volt, melyből 10.620 (49,7%) evangélikus, 7.307 (34,2%) ortodox, 2.044 (9,6%) görög katolikus, 1.003 (4,7%) református, 337 (1,6%) római katolikus és 76 egyéb (főleg unitárius) vallású volt. 50% német, 43,5% román és 6,5% magyar nemzetiségű.

== Urządzenia domowe

1826 - Dangale pentru vitele "Scaunului Rupea"

1826 - Dangale pentru vitele „Scaunului Rupea”

Scaunul Rupea avea în componență următoarele 18 localități:

Przyległe obszary

1826 - Dangale za bydło z „Rupea Chair”

Siedziba Rupea składała się z 18 miejscowości:

Nazwa rumuńska Nazwa niemiecka Nazwa węgierska
Cața Katzendorf Kaca
Cobor Kiewerb
Kobern
Kóbor
Dacia
Ștenea
Stein Garat
Drăușeni Draas
Drauß
Homoróddaróc
Felmer Felmern Felmér
Fișer Schweischer Sövénység
Hălmeag Halmagen Halmágy
Homorod Hamruden Homoród
Jibert Seiburg Zsiberk
Jimbor Sommerburg Székelyzsombor
Lovnic Leblang Lemnek
Lebnek
Mercheașa Streitfort Mirkvásár
Rupea
Cohalm
Reps Kőhalom
Șona Schönen
Schönau
Sona
Ticușu Nou Rumänisch-Tekes Felsőtyukos
Ticușu Vechi Deutsch-Tekes Szástayukos
Ungra Galt Ungra
Viscri Deutsch-Weißkirch Szászfehéregyhaza


Települései

Kőhalomszékhez 19 helység tartozott. (Zárójelben a német név szerepel.)

Rozliczenia

Kőhalomszék liczył 19 miejscowości. (Niemiecka nazwa jest w nawiasach).

  • Felmér (Felmern)
  • Garat avagy Garád (Stein), Styéna
  • Halmágy (Halwegwn), Hélmázá
  • Homoród (Homrod)
  • Homoróddaróc avagy Daróc (Draß)
  • Kaca (Katzendorf)
  • Kóbor (Kivern), Kubura
  • Kőhalom (Reps) város, külterülete Turzon (Freithum) (lásd alább), 1850: 4 ház 5 családjában 27 fő]), lélekszáma mezővárosként 1787: 403 ház 540 családjában 2015 fő, 1850: 588 ház 723 családjában 2624 fő, 1870: 18 község és 1 lakott hely.
  • Lemnek avagy Lebnek (Leblang), Lovnik
  • Mirkvásár (Streiforth), Martyása
  • Oláhtyúkos (Walachisch Tekes), Gainár
  • Olthévíz avagy Turzon (Warmwasser, erdélyi szászul Warmbach), praedium
  • Sona, (Schönen), Sonág
  • Sövénység avagy Sövényszeg (Schweicher), Csiser
  • Szászfehéregyháza avagy Fejéregyháza (Weßkirch), Gyishrics
  • Szásztyúkos (Deutsch Teckes), Gelinár
  • Szászzsombor avagy Sombor (Sommerburg), Simbor {Olvasva: Zsimbor}
  • Ugra avagy Szászugra (Galt)
  • Zsiberk (Senburg)

Źródła