Segesvárszék

Strona	Autorzy	Nota
[1]	[2]	Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku węgierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku węgierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach.

Plik:Scaunul Sighisoarei CoA.png Herb Segesvárszék Plik:Stuhl Schäßburg.svg Scaunul Sighișoarei în secolul al XV-lea Sighisoara Stuhl (niem.Schässburger Stuhl) była specjalną jednostką administracyjną w Królestwie Węgier w Transylwanii: jedna z saksońskich katedr w Transylwanii, która istniała od XIII wieku do 1876 roku. W 1891 r. Miał powierzchnię 553,7 km², w 1891 r. Liczył 27 280 mieszkańców i znajdował się w Sighisoara. Segesvárszék (németül Schässburger Stuhl) különleges közigazgatási egység volt a Magyar Királyságban, Erdélyben: az erdélyi szász székek egyike, mely a 13. századtól 1876-ig állt fenn. 1891-ben területe 553,7 km², 1891-ben lakóinak száma 27 280 fő, székhelye Segesvár volt. Lokalizacja Plik:Rumunia, Sighişoara DSCF7185.jpg Segesvár, az egykori Segesvárszék központja Segesvárszék térképe Znajdowało się na lewym i prawym brzegu Nagy-Küküllő, w wąskiej uliczce. Sąsiedzi na zachodzie to Medgyesszék i Fehér, jedna z wysp Górnego Białego Hrabstwa, w południowo-zachodniej części Nagysinkszék, na południowym wschodzie Kőhalomszék, na wschodzie Udvarhelyszék, na północnym wschodzie Fehér wzgl. Była to kolejna wyspa w hrabstwie Upper White, w hrabstwie Küküllő na północy. A Nagy-Küküllő bal és jobb partján, keskeny sávban terült el. Szomszédai nyugaton Medgyesszék és Fehér, Felső-Fehér vármegyék egyik szigete, délnyugaton Nagysinkszék, délkeleten Kőhalomszék, keleten Udvarhelyszék, északkeleten Fehér ill. Felső-Fehér vármegye egy másik szigete, északon Küküllő vármegye volt. Historia O krzesłach saksońskich II. List przywilejowy króla Andrzeja z 1224 r. Wspominał o Andreanum. Akt przywileju regulował stosunki między królem a osadnikami saskimi. Dotyczyło 7, a właściwie razem z Sibiu 8 saskich siedzib: Újegyház, Szászváros, Kőhalom, Nagysink, [Szerdahely, Sighisoara, (Saksonia) Sebes]. (Zobacz także: Saxon University of Transylvania). A szász székekről II. András király 1224-i kiváltságlevele az Andreanum tett említést. A kiváltságlevél a király és a szász telepesek viszonyát szabályozta. 7, illetve ténylegesen Szebennel együtt 8 szász székre vonatkozott: Újegyház, Szászváros, Kőhalom, Nagysink, [Szerdahely, Segesvár, (Szász)Sebes székhelyekre. (Lásd még: Erdélyi szász univerzitás.) Nazwa Sighisoara została po raz pierwszy wymieniona w statucie wydanym w 1349 r. Na wspólnym posiedzeniu saskich krzeseł, a następnie w 1355 r. W imieniu Sibiu i Hétszék. Segesvárszék nevét 1349-ben a szász székek közös gyűlésén kelt oklevél említette először, majd 1355-ben Szebenszék és a hozzá tartozó Hétszék nevében rendelkeztek. Zamek Sighisoara został zbudowany w XII wieku około 1198 roku. Jego nazwa została wymieniona w 1280 de Castro Sex, w 1298 Schespurch, w 1300 Segusvár, w 1309 Segesburg, w 1407 Segeswar iw 1552 Segesvarinum. Segesvár vára a 12. században, 1198 körül épült. Neve 1280-ban de Castro Sex, 1298-ban Schespurch, 1300-ban Segusvár, 1309-ben Segesburg, 1407-ben Segeswar, 1552-ben pedig Segesvarinum alakban volt említve. Od 1490 r., Za panowania Matthiasa Hunyadiego, przetrwała wspólna deklaracja wierności miasta Sighisoara oraz katedr Medgyes i Selyk, 1490-ből, Hunyadi Mátyás uralkodásának idejéből fennmaradt a Segesvár városa és a medgyesi és selyki székek közös hűségnyilatkozata, mely arról nyilatkozik, hogy ha Beatrix királynétól Hunyadi Mátyásnak törvényes gyermeke nem születik, halála után fiát, Corvin Jánost „igaz örökös urunkká fogadjuk”. W 1545 roku, podczas reformacji, ludność miasta i Sighisoary stała się luterańska. 1545-ben, a reformáció idején a város és Segesvárszék lakossága lutheránus lett. W 1785 roku II. Reforma administracyjna Józsefa podzieliła Transylwanię na 3 okręgi, w tym 11 hrabstw, w którym to czasie Sighisoara została sklasyfikowana jako hrabstwa Küküllő i Fogaras. 1785-ben II. József közigazgatási reformja Erdélyt 3 kerületre, abban 11 megyére osztotta, ekkor Segesvárszéket Küküllő és Fogaras vármegyébe sorolták. W latach 1790–1849 ponownie stał się niezależnym organem ustawodawczym, aw latach 1850–1860, w okresie Bacha, stał się częścią saksońskiego okręgu Sibiu. W 1861 r. Odbył spotkania katedry Sighisoara w Sighisoara. W latach 1861–1876 odzyskał niepodległość. 1790–1849 között ismét önálló törvényhatóság, 1850-1860 között, a Bach-korszakban a Szebeni szász kerület része lett. 1861-ben Segesvárszék gyűléseit Segesváron tartotta. 1861-1876 között ismét önálló lett. Artykuł 13 ustawy z 1876 r. Pozostawił majątek Uniwersytetu Saksonii i siedmiu sędziów nietknięty i nakazał, aby był on używany wyłącznie do publicznych celów kulturalnych. Podczas osady Kőhalomszék, Medgyesszék, Nagysinkszék i Segesvárszék stały się częścią hrabstwa Nagy-Küküllő, a miasto Sighisoara stało się siedzibą powiatu Sighisoara składającego się z 25 wsi. Wioski Bene i Erked zostały podzielone na hrabstwo Udvarhely. Az 1876. évi 13. törvénycikk a szász egyetem és a hétbírák vagyonát érintetlenül hagyta, és egyedül közművelődési célokra fordíthatónak rendelte. A vármegyerendezéskor az 1876. évi 33. törvénycikk Kőhalomszék, Medgyesszék, Nagysinkszék és Segesvárszék Nagy-Küküllő vármegye része lett, Segesvár városa pedig a 25 községből alakított segesvári járás székhelye lett. Bene és Erked községet Udvarhely vármegyébe osztották. W 1870 r. Liczyło 27 280 mieszkańców, z czego 15 481 (56,7%) było luteranami, 10 096 (37%) prawosławnymi, 1100 (4%) było rzymskokatolikami, 293 (1,1%) było reformowanych, a 310 innych (głównie unitarnych). i grekokatolik), był religijny. 57% to Niemcy, 37% Rumuni i 5,5% Węgrzy. 1870-ben 27.280 lakosa volt, melyből 15.481 (56,7%) evangélikus, 10.096 (37%) ortodox, 1.100 (4%) római katolikus, 293 (1,1%) református és 310 egyéb (főleg unitárius és görög katolikus) vallású volt. 57% német, 37% román és 5,5% magyar nemzetiségű. Települései (Zárójelben a német név szerepel.) Siedziba Sighisoara miała w swoim składzie następujące miejscowości: Górne siedzenie: Nazwa rumuńska Nazwa niemiecka Nazwa węgierska Daneș Dunesdorf Danos Hoghilag Halwelagen Holdvilag Laslea Großlasseln Szászszentlászlo Prod Pruden Prod Seleuș Großalisch Seieus Kemenynagyszöllös Nagyszöllös’’ Sighișoara Schäßburg Segesvár Țeline Woßling Pusztacelina Vaslek Scaunul inferior: Dolne siedzenie: Nazwa rumuńska Nazwa niemiecka Nazwa węgierska Archita Artkeden Erkeden Erked Bunești Bundorf Bodendorf Szászbuda Brădeni Hendorf Henndorf Hégen Daia Denndorf Dellendorf Szászdálya Beia Meeburg Homoródbene Saschiz Kreisd Szászkézd Netuș Neithausen Netus Roadeș Radeln Rádos Apold Trappold Trapolden Apold Șaeș Schaas Segesd Apold (Trappold) 1869-ben 1216 szász és oláh lakosa volt 294 házban. Dános (Dunesdorf) 1786-ban 733 lakosa volt 135 házban, 151 családban (Fogarasban), 1869-ben 1413 oláh és szász lakosa volt 297 házban. Erked (Arkeden) 1786-ban 916 fő 187 házban, 111 családban (Fogarasban), 1869-ben 1217 szász és oláh lakosa volt 278 házban. Hégen (Hendorf) 1786-ban 899 lakosa volt 160 házban, 203 családban (Fogarasban), 1869-ben 1080 szász és oláh lakosa volt 276 házban. Holdvilág (Halwelagen) 1786-ban 714 lakosa volt 137 házban, 178 családban (Küküllő megyébe osztva), 1869-ben 942 szász és oláh lakosa volt 218 házban. Homoródbene avagy Bene (Mehburg) 1786-ban 601 lakosa volt 129 házban, 150 családban (Fogaras megyébe osztva). 1869-ben 744 szász és oláh lakosa volt 176 házban. Keménynagyszőlős avagy Nagyszőllős (Gross-Alisch) 1786-ban 179 házban, 229 családban 863 fő (Küküllőben), 1869: 266 házban 1317 szász és oláh volt. Mese vagy Musnafalva (Meschendorf) 1786-ban 707 lakosa volt 155 házban, 157 családban (Fogarasban), 1869-ben 705 szász és oláh lakosa volt 178 házban. Miklóstelke (Klosdorf) 1786-ban 385 lakosa volt 82 házban, 88 családban (Fogarasban), 1869-ben 357 szász és oláh lakosa volt 103 házban. Netus (Neithausen) 1786-ban 590 lakosa volt 119 házban, 185 családban (Fogarasban), 1869-ben 559 szász és oláh lakosa volt 126 házban. Prod (Pruden) 1786-ban 429 lakosa volt 96 házban, 124 családban (Küküllőben), 1869-ben 564 szász és oláh lakosa volt 148 házban. Pusztacelina avagy Celinapuszta (Wossling) 1869-ben 549 oláh lakosa volt 119 házban. Rádos (Radeln) 1786-ban 628 lakosa volt 129 házban, 128 családban (Fogarasban), 1869-ben 708 szász és oláh lakosa volt 171 házban. Segesd (Schaas) 1786-ban 777 lakosa volt 154 házban, 172 családban (Fogarasban), 1869-ben 1122 szász és oláh lakosa volt 254 házban. Segesvár (Schässburg) szabad királyi város 1786-ban 5517 lakosa volt, 1080 házában, 1248 családban, 1869-ben 8207 szász, oláh és magyar lakosa volt 1577 házban. Szászbuda (Bodendorf) 1786-ban 671 lakosa volt 156 házban, 155 családban (Fogarasban), 1869-ben 952 oláh és szász lakos élt itt 223 házban. Szászdálya (Denndorf) 1786-ban 812 lakosa volt 140 házban, 169 családban (Fogarasban), 1869-ben 1390 szász és oláh lakosa volt 317 házban. Szászkeresztúr (Deutsch-Kreuz) 1786-ban 851 lakos élt itt 188 házban, 193 családban (Fogarasban), 1869-ben 946 szász és oláh lakosa volt 209 házban. Szászkézd (Kaisd) mezőváros 1786-ban 1435 lakosa volt 290 házban, 351 családban (Fogarasban), 1869-ben 2077 szász és oláh lakosa volt 504 házban. Szászszentlászló (Gross Lasslen) 1786-ban 886 lakosa volt 177 házban, 199 családban, 1869-ben 1218 szász és oláh lakosa volt 282 házban. Źródła Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Opracowanie: Vistai András János. [Bez miejsca i roku, publikowane tylko w sieci WWW.] 1–3. kötet. A Pallas nagy lexikona Magyar katolikus lexikon