Bereg és Ugocsa k.e.e. vármegye

Strona	Autorzy	Nota
[1]	[2]	Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku węgierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku węgierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach.

Komitaty Węgier 1923-1938 ♦ Abaúj-Torna ♦ Bács-Bodrog ♦ Baranya ♦ Békés ♦ Bihar ♦ Borsod, Gömör és Kishont k.e.e. ♦ Csanád, Arad és Torontál k.e.e. ♦ Csongrád ♦ Fejér ♦ Győr, Moson és Pozsony k.e.e. ♦ Hajdú ♦ Heves ♦ Jász-Nagykun-Szolnok ♦ Komárom és Esztergom k.e.e. ♦ Nógrád és Hont k.e.e. ♦ Pest-Pilis-Solt-Kiskun ♦ Somogy ♦ Sopron ♦ Szabolcs és Ung k.e.e. ♦ Szatmár, Ugocsa és Bereg k.e.e. ♦ Tolna ♦ Vas ♦ Veszprém ♦ Zala ♦ Zemplén Plik:Magyaro ÉK határváltozásai 1937-40.png Magyarország északkeleti határának változásai 1937 és 1940 között. Plik:Kárpátalja 1939.png Kárpátalja közigazgatási beosztása 1939 tavasza (a magyar megszállás) és 1940 ősze (a második bécsi döntés végrehajtása) között Plik:Kárpátalja 1941.png Kárpátalja közigazgatási beosztása 1941 elején a második bécsi döntés végrehajtása után Administracyjnie zjednoczone (BC) powiaty Bereg i Ugocsa powstały w 1938 r. W wyniku pierwszej decyzji wiedeńskiej, kiedy znaczące obszary byłych hrabstw bereg i ugocsa ponownie znalazły się pod panowaniem węgierskim. W tym czasie te tereny, a także oba powiaty do tego czasu, w tym Szatmár, Ugocsa i Bereg od 1923 roku. jego terytorium należące do powiatu zostało połączone z siedzibą Beregszásza. Jednak granice powiatu różniły się w kilku miejscach od granic powiatu sprzed 1920 r. W związku z lokacją lub aneksją niektórych wsi. Bereg és Ugocsa közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegye 1938-ban az első bécsi döntés következtében jött létre, amikor az egykori Bereg vármegye és Ugocsa vármegye jelentős területei újra magyar uralom alá kerültek. Ekkor ezeket a területeket, továbbá a két megyének az addig is Magyarországhoz, azon belül 1923 óta Szatmár, Ugocsa és Bereg k.e.e. vármegyéhez tartozott területét Beregszász székhellyel összevonták. A megye határai azonban több helyen eltértek az 1920 előtti megyehatároktól néhány község ide- vagy elcsatolása miatt. Na podstawie drugiej decyzji wiedeńskiej w 1940 r. Południowa część hrabstwa Ugocsa, która do tej pory należała do Rumunii, przeszła na własność węgierską, a więc Bereg i Ugocsa c.e.e. powiat został podzielony na dwa niezależne powiaty. A második bécsi döntés alapján 1940-ben magyar birtok lett többek között Ugocsa megye addig Romániához tartozott déli fele is, így Bereg és Ugocsa k.e.e. vármegye szétvált két önálló megyére. Po zawarciu porozumienia o zawieszeniu broni pod koniec II wojny światowej przywrócono granice sprzed 1938 r., Więc w 1945 r. Doszło do kolejnej ugody administracyjnej, podczas której na stałe zostały na stałe zjednoczone administracyjnie powiaty Satu Mare, Ugocsa i Bereg. zjednoczone jako hrabstwo Satu Mare-Bereg. W okresie powiatowym w 1950 r. Stał się częścią powiatu Szabolcs-Szatmár, który od 1990 r. Nosi nazwę powiatu Szabolcs-Szatmár-Bereg. A második világháború végén kötött fegyverszüneti megállapodást követően ismét az 1938 előtti határok álltak helyre, ezért 1945-ben újabb közigazgatási rendezésre került sor, melynek során a korábbi Szatmár, Ugocsa és Bereg közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék területét Szatmár-Bereg vármegye néven végleg egyesítették. Az 1950-es megyerendezés során ez Szabolcs-Szatmár megye része lett, amit 1990-től Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének neveznek. Powierzchnia i ludność Bereg i Ugocsa BC Terytorium hrabstw Bereg i Ugocsa przed traktatem z Trianon zasadniczo pokrywało się z terytorium hrabstw Bereg i Ugocsa w ramach kraju ustanowionego pierwszą decyzją wiedeńską, z tylko dwiema różnicami. Z jednej strony, zamiast dawnego powiatu, przypisano tu Nagypalád, jedyną wieś w powiecie Satu Mare przyłączonym do Czechosłowacji, z drugiej strony gminy Kisdobrony i Nagydobrony zostały przyłączone do powiatu Ung, który należał do Berega. przed Trianon, a także do Czechosłowacji w 1920 roku. Bereg és Ugocsa k.e.e. vármegye területe lényegében a trianoni békeszerződés előtti Bereg és Ugocsa vármegyéknek az első bécsi döntés által megállapított országhatáron belül eső területével egyezett meg, eltérés csak két helyen volt. Egyrészt régi megyéje helyett ide osztották be Nagypaládot, Szatmár vármegye egyetlen Csehszlovákiához csatolt községét, másrészt viszont Ung vármegyéhez csatolták Kisdobrony és Nagydobrony községeket, melyek trianon előtt Bereghez tartoztak és szintén Csehszlovákiához csatolták őket 1920-ban. W porównaniu z całkowitą powierzchnią hrabstwa wynoszącą 1642 km², 436 km² przypadło na granice Trianon, a 1204 km² na obszary zwrócone. [1] Zgodnie z klasyfikacją okręgów przed Trianon, łączny obszar hrabstw Bereg i Ugocsa wynosił 4999 km² [2], więc około jedna trzecia ich dawnego terytorium należała do nowego hrabstwa. A vármegye összesen 1642 km² nagyságú területéhez képest 436 km² esett a trianoni határokon belülre, 1204 km² pedig a visszatért területekre. A trianon előtti megyei beosztás szerint Bereg és Ugocsa vármegyék együttes területe 4999 km² volt, tehát az egykori területük mintegy egyharmada tartozott az új megyéhez. W połowie 1939 roku hrabstwa Bereg i Ugocsa liczyły około 168 tys. Mieszkańców [3]. Bereg és Ugocsa vármegye népessége 1939 közepén mintegy 168 ezer fő volt. Najliczniejszymi osadami były Munkács (27 tys.) I siedziba powiatu Beregszász (19 tys.), Żadna inna osada nie liczyła 5 tys. Mieszkańców. A legnépesebb települések Munkács (27 ezer) és a megyeszékhely Beregszász (19 ezer) voltak, rajtuk kívül egyetlen más település sem érte el az 5 ezer fős lélekszámot. Stanowisko administracyjne Powiat został podzielony na cztery okręgi (Beregszász, Munkácsi, Tiszaújlaki i Vásárosnaményi), z których Tiszaújlaki obejmował wsie powiatu Ugocsa (a przed Trianon Nagypalád należał do Szatmár), a Vásárosnaményion obejmował granice. A vármegye négy járásra (Beregszászi, Munkácsi, Tiszaújlaki és Vásárosnaményi) oszlott, melyek közül a Tiszaújlaki Ugocsa megye községeit (és a trianon előtt Szatmárhoz tartozott Nagypaládot), a Vásárosnaményi pedig a trianoni határokon belüli területet foglalta magába. Początkowo powiaty Bereg i Ugocsa - przejmując status prawny osad od administracji czechosłowackiej - należały tylko do jednego miasta powiatowego Munkács. 15 lipca 1939 r. Siedziba powiatu Beregszász została również przekształcona w miasto powiatowe (wraz z czterema innymi osadami na powracających terenach), tak że powiat posiadał dwa miasta za drugie, ponad rok. Bereg és Ugocsa megyéhez kezdetben – a települések jogállását a csehszlovák közigazgatástól átvéve – csak egy megyei város, Munkács tartozott. 1939. július 15-én a megyeszékhely Beregszász is megyei várossá alakult (a visszatért területek négy másik településével együtt), így a megyének fennállása második, bő egy évnyi szakaszában két városa volt. Ogólna liczba miast i wsi w powiecie na dzień 15 lipca 1939 r. Wynosiła 102. Oprócz dwóch miast, 8 małych wsi i 92 małe wsie, zgrupowane w 25 powiatowych notariuszy, stanowiło lokalny szczebel administracji publicznej. [4] A városok és a községek összes száma a megyében 1939. július 15-én 102 volt, a két város mellett 8 nagyközség és 25 körjegyzőségbe csoportosult 92 kisközség alkotta a közigazgatás helyi szintjét. Przypisy Źródła Mike Gyula dr., ur. (1939). Magyar Statisztikai Zsebkönyv (VIII. évfolyam izd.). Budapest: M. Kir. Közp. Statisztikai Hivatal.  Magyar Statisztikai Évkönyv (Új folyam XXXVI. izd.). Budapest: M. Kir. Közp. Statisztikai Hivatal. 1928.  1. pótfüzet Magyarország helységnévtára 1937. évi kiadásához. Budapest: M. Kir. Közp. Statisztikai Hivatal. 1939.  Kapcsolódó szócikkek Szabolcs-Szatmár-Bereg megye története a kezdetektől 1980-ig

Plik:Wappen Ungarische Länder 1867 (Mittel).png Župy węgierskie na Słowacji 20px ♦ Bars és Hont ♦ Borsod-Abaúj-Zemplén ♦ Győr, Moson és Pozsony ♦ Nyitra és Pozsony ♦ Bars és Hont ♦ Bereg és Ugocsa ♦ Borsod, Gömör és Kishont ♦ Csanád, Arad és Torontál ♦ Győr, Moson és Pozsony ♦ Komárom és Esztergom ♦ Nógrád és Hont ♦ Nyitra és Pozsony ♦ Szabolcs és Ung ♦ Szatmár, Ugocsa és Bereg Bereg és Ugocsa k. e. e. vármegye Istnienie 1938-1940 Państwo Magyarország Centrum Beregszász Populacja Populacja 168 392 fő (1939) Dane geograficzne Powierzchnia 1642  km²