Lista węgierskich parlamentów

Z Felczak story
Przejdź do nawigacji Przejdź do wyszukiwania

Kaategoria:3

Strona Autorzy Nota
[2] [3] Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku wegierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku wegierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach.

A magyarországi országgyűlések listája tartalmazza azon országgyűlések felsorolását, melyeket nem az 1865 és 1902 között a gyűlések helyszínéül szolgáló pesti ideiglenes képviselőházban valamint az 1902 óta az országgyűlések állandó helyszínéül szolgáló Országházban tartottak/tartanak.

A gyűlések a 11-13. században még nem jelentettek a későbbi rendi országgyűlésekkel egyező szervezettségű intézményt. E gyűlések neve, hatásköre, részvevőinek száma és köre változó volt. Középkori formája fokozatosan alakult ki az érett feudalizmus idején, elsősorban a székesfehérvári törvénylátó napokból, másodsorban a királyi tanácsból, az egyházi zsinatokból és a szerviensek gyűléseiből kifejlődve.[1]

11. század

Ideje Helyszíne Témái, határozatai, eseményei


1057 Székesfehérvár Az első ismert országgyűlés. Végzései nagyrészt ismeretlenek, csak annyit tudunk, hogy megerősítették a nádor szerémi Szt. Demeter-kolostort illető alapítványát és Salamon megkoronázását[2]
1060 Székesfehérvár I. Béla királlyá választása, majd megkoronázása
1061 Székesfehérvár I. Béla felszólítására községenként 2-2 küldött jelent meg. Itt történt az utolsó pogánylázadás leverése valamint a királyság egyházi és állami megerősítése
1064 Székesfehérvár Az ország katonai szervezetének megalakítása
1074 Székesfehérvár Géza herceg királlyá választása

12. század

Ideje Helyszíne Témái, határozatai, eseményei
1131 Arad A régi elit félreállítása, formálisan a II. Béla megvakításáért felelőssé tett urak lemészárlása
1174 Székesfehérvár III. Béla koronázó-országgyűlése

13. század

Ideje Helyszíne Témái, határozatai, eseményei
1222 Székesfehérvár II. András kiadja az Aranybullát, az első „parlamentum”
1231 Székesfehérvár Az Aranybulla megerősítése
1245 Székesfehérvár V. István koronázó-országgyűlése
1267 Székesfehérvár Az Aranybulla főbb cikkelyeinek újbóli megerősítése, valamint a nemesség jogainak újbóli biztosítása[3]
1272 Székesfehérvár IV. László koronázó-országgyűlése
1277. május Rákos IV. László nagykorúsítása, az I. Rudolffal kötött szerződés jóváhagyása
1277 Székesfehérvár A fehérvári törvénylátó napok törvényhozó napok valódi országgyűlésekké alakulnak
1289 Székesfehérvár IV. László megesküdött, hogy kormányában gyökeres rendszerváltozást vezet be
1291 Székesfehérvár A közrend helyreállításának céljából tartották. III. András az egyházi, a főúri és a nemesi rendeket külön-külön biztosította alkotmányos jogaikról. Megerősítették továbbá, hogy a rendek továbbra is kötelesek Fehérvárott évente összeülni
1299 Székesfehérvár Végzései ismeretlenek

14. század

Ideje Helyszíne Témái, határozatai, eseményei
1305 Székesfehérvár Wybór i koronacja Otto Wittelsbacha na króla
1307. október 10-től Rákos Karol Robert Károly wybrany na króla, ale oligarchowie z opozycji - [[Csák III. Máté|Mateusz III Csák, Władysław III Kán, ród Kőszegich - trzymają się z dala
1308. november 27-től Buda Károly Róbert királlyá választása, Gentilis bíboros pápai legátus és a tartományurak vagy követeik részvételével
1310 Székesfehérvár Károly Róbert koronázó-országgyűlése. Harmadik koronázása szabályos, Károly immár törvényes király
1320 Székesfehérvár Határozatai ismeretlenek
1342 Székesfehérvár I. Lajos koronázó-országgyűlése
1351 Buda Az 1222. évi Aranybulla megújítása, kiegészítve az ősiséggel I. Lajos által
1382 Székesfehérvár Mária királynő koronázó-országgyűlése
1384 Buda Mária királynő megerősíti apja 1351. évi törvényeit
1385 Pest Mária lemondása, az országgyűlés Fehérvárott folytatódott
1385 Székesfehérvár A pesti országgyűlés folytatása. II. Károly királlyá választása és megkoronázása (december 31.)
1386 Székesfehérvár A II. Károly és Garai nádor meggyilkolása utáni belháborúban megbékélésre szólítják föl a bárói ligákat
1387 Székesfehérvár Végzései közül nevezetesebbek: a király az ország törvényes rendjén az országbíró megkérdezése nélkül nem változtathat; egy ember nem viselhet egyszerre két tisztséget; a király érdekei mellett az ország jogait is megvédelmezik
1397 Temesvár A banderiális haderő helyett a telekkatonaság bevezetése (ld. nikápolyi csata)

15. század

Ideje Helyszíne Témái, határozatai, eseményei
1435 Pozsony Zsigmond dekrétumai a hadügy és bíráskodás reformjáról[4]
1438 vége - 1439. január 1. Székesfehérvár Habsburg Albert királlyá választásának jóváhagyása majd megkoronázása
1439. május 23. – május 29. Buda Ötvös Jánosnak, a budai céhpolgárság vezetőjének a meggyilkolása akkor dühöt váltott ki, hogy Buda népe az országgyűlés alatt felkelt a főurak ellen. A budai országgyűlés határozatai között szerepelt, hogy Luxemburgi Erzsébet királynét a férje, I. (Habsburg) Albert örökösévé nyilvánították, aki így kvázi társuralkodóvá lépett elő. Továbbá kimondta az országgyűlés, hogy Albert király kizárólag a magyar rendek hozzájárulásával dönthet a leányai, Anna és Erzsébet házasságainak az ügyében.[5]
1440 Székesfehérvár I. Ulászló koronázó-országgyűlése. A koronázás napján a rendek érvénytelenítették V. László megkoronázását, hangsúlyozván, hogy „a királyok ko­ronázása mindig az országlakók akaratától függ és a korona hatásosságának az ereje az ő helyeslésükben áll". Végül I. Ulászló megerősítette a korábbi szabadságjogokat. Az országgyűlésen és a koronázáson részt vett Jan Długosz híres lengyel krónikás
1445 Székesfehérvár Gondoskodtak a várnai csatában elesett Ulászló halála következtében kialakuló interregnum idejére az ország kormányzásáról, Luxemburgi Erzsébet királynét régenssé választották, valamint április 4-re országgyűlést hirdettek Pestre
1445 Pest Megtartását az ugyanebben az évben tartott székesfehérvári országgyűlés rendelte el
1459 január Szeged Honvédelemmel foglalkozó törvények meghozatala, amelyek végrehajtására azonban nem került sor[6]
1463 március Tolna boszniai törökellenes hadjárat meghirdetése[7]
1464 Székesfehérvár I. Mátyás koronázó-országgyűlése. A király megerősítette az Aranybullát I. Lajos és Zsigmond törvényeivel együtt. Rendezték továbbá a III. Frigyestől visszaváltott Szent Korona őrzését is
1467 Buda I. Mátyás új adótörvényei: harmincadvám helyett koronavám, kapuadó helyett füstpénz
1471. szeptember 1. – szeptember 19. Buda a cseh trónváltás és a Vitéz–Pannonius-féle összeesküvés utáni helyzet kezeléséről
1492 Buda A pozsonyi béke (1491) jóváhagyása

16. század

Ideje Helyszíne Témái, határozatai, eseményei
1505. október Rákos Rákosi végzés
1506 Székesfehérvár Elhatározták az I. Miksa német-római császár elleni háborút, mivel a császár az előző évi rákosi országgyűlés rá nézve hátrányos végzése miatt seregével betört az országba
1510. június–július Tata A cambrai-i ligához való csatlakozás megvitatása
1510 Székesfehérvár végzései ismeretlenek
1526 április Rákos Az ország hadiállapotát próbálták rendezni, miután megtudták, hogy Szulejmán szultán Magyarország ellen indult Isztambulból, de lényegi döntésre nem jutottak, a káosz továbbra is fennállt[8]
1526. november 10-12. Székesfehérvár Szapolyai János királlyá választása, majd megkoronázása, az ország belügyeinek rendezése
1527 Székesfehérvár Habsburg Ferdinánd és felesége koronázó-országgyűlése. Az ország nyugalmát biztosító intézkedések meghozatala
1540. szeptember Rákos János Zsigmond királlyá választása
1553 tavasza Sopron

16. század (Erdély)

Ideje Helyszíne Témái, határozatai, eseményei
1542. december 20. Torda János Zsigmondot elismerik erdélyi urának
1557. június 1. Torda állami törvénnyel biztosította a protestáns vallások szabadságát
1568. január 6–13. Torda a katolikusok, az evangélikusok, a reformátusok és az unitáriusok vallásszabadságát biztosító törvény (az 1557-es törvény megerősítése és kiterjesztése)

17. század

Ideje Helyszíne Témái, határozatai, eseményei
1608 Pozsony
1622 Sopron
1625 Sopron
1630 Pozsony
1634/35 Sopron
1637/38 Pozsony
1646/47 Pozsony
1649 Pozsony
1655 Pozsony
1659 Pozsony
1662 Pozsony
1681. április 28 – Sopron a rendi alkotmány helyreállítása, Esterházy Pál nádorrá választása, a protestánsok korlátozott vallásgyakorlásának engedélyezése
1683. január 11 – Kassa kuruc országgyűlés, ld. Thököly Imre
1687 Pozsony a Habsburg-ház fiúági trónöröklési joga, az Aranybulla ellenállási záradékáról való lemondás

18. század

Ideje Helyszíne Témái, határozatai, eseményei
1705. szeptember 12. – október 3. Szécsény kuruc országgyűlés, II. Rákóczi Ferencet vezérlő fejedelemmé (dux) választják az előterjesztett fejedelem (princeps) helyett
1707. március 28. Marosvásárhely II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemmé választása.
1707. május 31. – június 22. Ónod (Köröm) kuruc országgyűlés, a Habsburg-ház trónfosztása
1708. november 28-tól Sárospatak kuruc országgyűlés, a fegyvert fogó jobbágyok felszabadítása
1708. március 3. – 1715. június 10.[9]* Pozsony Koronázás előtti hitlevél és királyi eskü törvénybe iktatása. Állandó hadsereg felállítása.
1722. június 20. – 1723. június 19.[9] Pozsony Pragmatica Sanctio (1722)
1728. május 17. – 1729. november 20.[9] Pozsony
1741. május 14. – október 20.[9] Pozsony
1751. április 18. – augusztus 27.[9] Pozsony
1764. június 17 – 1765. március 21.[9] Pozsony A hadiadó emelése, az úrbéri rendelet szükségességéről való tárgyalás
1790. június 6. – 1791. március 13.[9] Buda, majd Pozsony
1792. május 24. - június 27.[10] Buda I. Ferenc elfogadása magyar királynak
1796. november 6. – december 11.[9] Pozsony
* 1709. augusztus 13. és 1712. április 3. között, majd 1712 második felétől 1714. október 19-ig szünetelt. Az első szünet előtti, „labanc országgyűlésen” a kurucok nem vettek részt, azt nem ismerték el, és ezért, bár jogilag annak folytatása volt, a kortársak az 1712-től ülésező diétára külön országgyűlésként tekintettek.[11]

18. század (Erdély)

Ideje Helyszíne Témái, határozatai, eseményei
1707. március 28. Marosvásárhely II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemmé választása.

19. század

Ideje Helyszíne Témái, határozatai, eseményei
1802. május 2. - október 31.[12] Pozsony
  • a háborús szükségletek miatt az újoncok megszavazása és a só árának emelése
  • az esztergomi káptalannak Esztergomba való visszahelyezése
  • a visszaállított apátságok (Pannonhalma, Jászó, Lelesz, Csorna) mellett működő hiteleshelyek visszaállítása
1805. október 13. – 1805. november 7.[13] Pozsony
  • nemesi felkelés meghirdetése
  • az országgyűlési feliratok kéthasábosan - a latin mellett magyarul - készüljenek, illetve a törvényhatóságok (vármegyék és városok) a Helytartótanáccsal magyarul is levelezhetnek, illetve törvényszékeiken a perek magyarul is folyhatnak
1807. április 5. – 1807. december 15.[14] Pozsony
  • a háborús szükségletek miatt az újoncok megszavazása és anyagi segély felajánlása
  • megerősíti Mária Terézia oklevelét Fiume városának Magyarországba való bekebelezéséről, Fiume követet küldhet az országgyűlés alsótáblájára, a város kormányzója pedig a felsőtáblának lett tagja
1808. augusztus 28. – 1808. november 5.[15] Pozsony
  • nemesi felkelés meghirdetése
  • Mária Ludovika (I. Ferenc felesége) megkoronázása
  • a Ludoviceum alapítása
  • a Nemzeti Múzeum felállítása (József nádor előterjesztésére)
1811. augusztus 25. – 1812. május 26.[16] Pozsony
  • a háborús szükségletek miatt természetbeni segély felajánlása
1825. szeptember 11. – 1827.[15] Pozsony
1830. november 8. – 1830.[17] Pozsony Magyar nyelvű bíráskodás és közigazgatás
1832. december 16. – 1836.[17] Pozsony
1839 – 1840. Pozsony az önkéntes örökváltság törvénybe iktatása
1843 – 1844. Pozsony a magyar államnyelv lesz
1847. november 12 – 1848. április 11. Pozsony Áprilisi törvények
1848. július 5-től Redoute, Pest Az első népképviseleti országgyűlés. Kossuth Lajos 200 ezer katonát és a hadviseléshez szükséges pénzerőt kér, melyet az országgyűlés egyhangúlag megszavaz
1849. április 14. Debrecen A Habsburg–Lotaringiai-ház trónfosztása, Kossuth Lajos kormányzóelnökké választása

19. század (Erdély)

Szablon:Bővebben

20. század

Ideje Helyszíne Témái, határozatai, eseményei
1938. július 14.[18] Székesfehérvár Megtartását az 1938/XXIV. törvénycikk rendelte el. Törvénybe iktatták Szent István emlékét és az augusztus 20-i nemzeti ünnepet

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

  1. ↑ Magyar alkotmánytörténet|Digitális Tankönyvtár (hu-HU nyelven). www.tankonyvtar.hu. (Hozzáférés: 2016-09-05)
  2. ↑ Székesfehérváron tartott országgyűlések és koronázások
  3. ↑ [Székesfehérváron tartott országgyűlések és koronázások]
  4. ↑ Engel Pál: Magyarország története 1301-1526/410. o.
  5. ↑ Lásd Solymosi (1981: 258).
  6. ↑ Szablon:Lefele link 132. o.
  7. ↑ Szablon:Lefele link 134. o.
  8. ↑ Rubicon történelmi magazin - I. Szulejmán szultán megindul Mohács felé
  9. ↑ 9,0 9,1 9,2 9,3 9,4 9,5 9,6 9,7 Szablon:Opcit
  10. ↑ Szablon:Opcit
  11. ↑ Szablon:Opcit
  12. ↑ Archivált másolat. [2018. styczeń 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017-07-19)
  13. ↑ Archivált másolat. [2006. maj 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017-07-19)
  14. ↑ Archivált másolat. [2006. maj 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017-07-19)
  15. ↑ 15,0 15,1 Archivált másolat. [2016. marzec 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011-08-15)
  16. ↑ Archivált másolat. [2016. marzec 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017-07-19)
  17. ↑ 17,0 17,1 [1]
  18. ↑ 1000 év törvényei: 1938. évi XXIV. törvénycikk. [2016. wrzesień 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017-01-18)

Források

További információ

Kategória:Magyar történelmi témájú listák Kategória:Történelmi országgyűlések

Źródło: „http://natusiewicz.pl/felczak/index.php?title=Lista_węgierskich_parlamentów&oldid=22902”