Odźwierny Króla Węgier: Różnice pomiędzy wersjami
| Linia 1: | Linia 1: | ||
https://hu.wikipedia.org/wiki/Ajt%C3%B3n%C3%A1ll%C3%B3mester | https://hu.wikipedia.org/wiki/Ajt%C3%B3n%C3%A1ll%C3%B3mester | ||
| − | + | Pan odźwierny (magister janitorum), czyli początkowo książę fajek (pochodzi z preconum), był nadzorcą dworów królewskich i fajek dworskich, pełniąc funkcję odźwiernych i posłańców. Wezwał do króla ze swoją pieczęcią rudy - to jest pieczęcią cytatu króla - oraz, z pomocą swojej krajowej sieci posłańców, tych, z którymi król chciał rozmawiać. Nosili także krwawy miecz, gdy zostali wezwani na wojnę. Zgodnie z legendą o Koronie i Mieczu, biskup fajek ostrzegł księcia Belę, aby wybrał miecz przed Endre I. | |
| − | A | + | Az '''ajtónállómester''' ''(magister janitorum),'' vagy eleinte ''csőszök ispánja'' ''(comes preconum)'' volt a királyi [[udvarház]]ak és az udvar [[csősz (foglalkozás)|csősz]]einek – akik ajtónálló és hírvivő feladatokat láttak el – felügyelője. Ő idézte a király elé ércpecsétjével – azaz a király idézőpecsétjével – és országos hírvivő hálózatának segítségével azokat, akikkel a király beszélni akart. Ők hordozták körbe a véres kardot is, amikor hadba hívtak. A ''Korona és kard'' legendája szerint a csőszök ispánja figyelmeztette [[I. Béla magyar király|Béla herceget]], hogy a kardot válassza [[I. András magyar király|I. Endre]] színe előtt.<ref name="Györffy 1983 242">{{cite book|last=Györffy |first=György |title=István király és múve |pages=242 |publisher=Gondolat |year=1983 |edition=2. kiadás |isbn=963-281-221-2}}</ref> |
| − | Nyugaton az ''udvarmester'' felelt meg ennek a tisztségnek. Ajtónállómesterként a források először [[1261]]-ben említik. | + | |
| + | Scena sugeruje, że mistrz fajek był jednocześnie komendantem straży pałacowej. | ||
| + | |||
| + | A jelenet arra utal, hogy a csőszök ispánja egyben a palotaőrség parancsnoka is volt. | ||
| + | |||
| + | |||
| + | Na Zachodzie stanowisko to pełnił woźny. Po raz pierwszy został wymieniony w 1261 roku jako mistrz drzwi. Był brygadzistą odźwiernych, czyli królewskich ochroniarzy. Musiał zadbać o bezpieczeństwo apartamentów królewskich i rodziny królewskiej. [2] | ||
| + | |||
| + | Nyugaton az ''udvarmester'' felelt meg ennek a tisztségnek. Ajtónállómesterként a források először [[1261]]-ben említik. | ||
Az ajtónállók, vagyis a királyi testőrök elöljárója volt. Gondoskodnia kellett a királyi lakosztályok és a királyi család biztonságáról.<ref>{{cite book|last=Fügedi |first=Erik |title=Ispánok, bárók, kiskirályok |pages=48-49 |publisher=Magvető Könyvkiadó |year=1986 |isbn=963-14-0582-6}}</ref> | Az ajtónállók, vagyis a királyi testőrök elöljárója volt. Gondoskodnia kellett a királyi lakosztályok és a királyi család biztonságáról.<ref>{{cite book|last=Fügedi |first=Erik |title=Ispánok, bárók, kiskirályok |pages=48-49 |publisher=Magvető Könyvkiadó |year=1986 |isbn=963-14-0582-6}}</ref> | ||
| − | |||
| − | Tagja volt a királyi tanácsnak. Tényleges feladatait az Anjou-kor óta helyettese, általában egyik köznemesi [[familiáris]]a látta el, a bárót ''főajtónállómesternek'' kezdték hívni, majd tisztsége összeolvadt az [[udvarmester]]ével. Tagja volt a Mohács utáni Habsburg udvartartásnak is. 1608-tól feladata volt a [[Országgyűlés#Története|rendi országgyűlés]] rendjének felügyelete is.<ref>{{Magyar Történelmi Fogalomtár}}</ref> 1848-ig az [[országgyűlés]] [[felsőtábla|felsőtáblájának]] tagja, majd a második világháború végéig a [[Országgyűlés#A felsőház|felsőház]] tagja volt. | + | Zgodnie z definicją Istvána Werbőczy (Tripartitum I. R. 94. c.) Jest jednym z flag i mniejszych baronów kraju. |
| + | |||
| + | [[Werbőczy István]] meghatározása szerint (Tripartitum I. R. 94. c.) az ország [[zászlósúr|zászlósurainak]] és kisebb [[báró]]inak egyike. | ||
| + | |||
| + | |||
| + | Był członkiem Rady Królewskiej. Jego rzeczywiste obowiązki od czasów Anjou były wykonywane przez jego zastępcę, zwykle jednego z członków jego zwykłej rodziny, baron był nazywany głównym portierem, a następnie jego biuro łączyło się z urzędem jego nadwornego pana. Był także członkiem dworu habsburskiego po Mohaczu. Od 1608 r. Był również odpowiedzialny za nadzorowanie porządku Zgromadzenia Narodowego. [3] Był członkiem izby wyższej do 1848 r., A następnie członkiem izby wyższej do końca II wojny światowej. | ||
| + | |||
| + | Tagja volt a királyi tanácsnak. Tényleges feladatait az Anjou-kor óta helyettese, általában egyik köznemesi [[familiáris]]a látta el, a bárót ''főajtónállómesternek'' kezdték hívni, majd tisztsége összeolvadt az [[udvarmester]]ével. Tagja volt a Mohács utáni Habsburg udvartartásnak is. 1608-tól feladata volt a [[Országgyűlés#Története|rendi országgyűlés]] rendjének felügyelete is.<ref>{{Magyar Történelmi Fogalomtár}}</ref> 1848-ig az [[országgyűlés]] [[felsőtábla|felsőtáblájának]] tagja, majd a második világháború végéig a [[Országgyűlés#A felsőház|felsőház]] tagja volt. | ||
==Csőszök ispánjai== | ==Csőszök ispánjai== | ||
Wersja z 11:41, 2 lut 2021
https://hu.wikipedia.org/wiki/Ajt%C3%B3n%C3%A1ll%C3%B3mester
Pan odźwierny (magister janitorum), czyli początkowo książę fajek (pochodzi z preconum), był nadzorcą dworów królewskich i fajek dworskich, pełniąc funkcję odźwiernych i posłańców. Wezwał do króla ze swoją pieczęcią rudy - to jest pieczęcią cytatu króla - oraz, z pomocą swojej krajowej sieci posłańców, tych, z którymi król chciał rozmawiać. Nosili także krwawy miecz, gdy zostali wezwani na wojnę. Zgodnie z legendą o Koronie i Mieczu, biskup fajek ostrzegł księcia Belę, aby wybrał miecz przed Endre I.
Az ajtónállómester (magister janitorum), vagy eleinte csőszök ispánja (comes preconum) volt a királyi udvarházak és az udvar csőszeinek – akik ajtónálló és hírvivő feladatokat láttak el – felügyelője. Ő idézte a király elé ércpecsétjével – azaz a király idézőpecsétjével – és országos hírvivő hálózatának segítségével azokat, akikkel a király beszélni akart. Ők hordozták körbe a véres kardot is, amikor hadba hívtak. A Korona és kard legendája szerint a csőszök ispánja figyelmeztette Béla herceget, hogy a kardot válassza I. Endre színe előtt.[1]
Scena sugeruje, że mistrz fajek był jednocześnie komendantem straży pałacowej.
A jelenet arra utal, hogy a csőszök ispánja egyben a palotaőrség parancsnoka is volt.
Na Zachodzie stanowisko to pełnił woźny. Po raz pierwszy został wymieniony w 1261 roku jako mistrz drzwi. Był brygadzistą odźwiernych, czyli królewskich ochroniarzy. Musiał zadbać o bezpieczeństwo apartamentów królewskich i rodziny królewskiej. [2]
Nyugaton az udvarmester felelt meg ennek a tisztségnek. Ajtónállómesterként a források először 1261-ben említik.
Az ajtónállók, vagyis a királyi testőrök elöljárója volt. Gondoskodnia kellett a királyi lakosztályok és a királyi család biztonságáról.[2]
Zgodnie z definicją Istvána Werbőczy (Tripartitum I. R. 94. c.) Jest jednym z flag i mniejszych baronów kraju.
Werbőczy István meghatározása szerint (Tripartitum I. R. 94. c.) az ország zászlósurainak és kisebb báróinak egyike.
Był członkiem Rady Królewskiej. Jego rzeczywiste obowiązki od czasów Anjou były wykonywane przez jego zastępcę, zwykle jednego z członków jego zwykłej rodziny, baron był nazywany głównym portierem, a następnie jego biuro łączyło się z urzędem jego nadwornego pana. Był także członkiem dworu habsburskiego po Mohaczu. Od 1608 r. Był również odpowiedzialny za nadzorowanie porządku Zgromadzenia Narodowego. [3] Był członkiem izby wyższej do 1848 r., A następnie członkiem izby wyższej do końca II wojny światowej.
Tagja volt a királyi tanácsnak. Tényleges feladatait az Anjou-kor óta helyettese, általában egyik köznemesi familiárisa látta el, a bárót főajtónállómesternek kezdték hívni, majd tisztsége összeolvadt az udvarmesterével. Tagja volt a Mohács utáni Habsburg udvartartásnak is. 1608-tól feladata volt a rendi országgyűlés rendjének felügyelete is.[3] 1848-ig az országgyűlés felsőtáblájának tagja, majd a második világháború végéig a felsőház tagja volt.
Spis treści
Csőszök ispánjai
| Nazwisko (Urodziny–Śmierć) |
Okres | Monarcha (Lata panowania) |
Uwagi |
|---|---|---|---|
| brak informacji | ?? | ||
| Trisztán[1] | 1250 körül | IV. Béla | Buzád nembeli |
| brak informacji | ?? |
Árpád-kori ajtónállómesterek
| Nazwisko (Urodziny–Śmierć) |
Okres | Monarcha (Lata panowania) |
Uwagi |
|---|---|---|---|
| brak informacji | ?? | ||
| Tamás[4] | 1261–70 | IV. Béla | Pok nembeli |
| brak informacji | ?? |
Anjou-kori ajtónállómesterek
A2. Hédervári Miklós, odźwierny królewski (magister ianitorum regalium) (fl. 1339-82)
Kanizsai II. István (1368 – 1427/28)
| Nazwisko (Urodziny–Śmierć) |
Okres | Monarcha (Lata panowania) |
Uwagi |
|---|---|---|---|
| Rátót II. Domokos | 1301[5] | Rátót, Porc István fia, przodek rodu Pásztói | |
| brak informacji | ?? | ||
| Sirokai Miklós | 1338–1342[5] | ||
| Becsei Töttös[6] | 1343–1353 | I. Lajos | 1342-ben a Léli család befogadja a Becse-Gergely nemzetségbe, előtte köznemes, királyi szerviens |
| Gönyüi Tamás[7] | 1353-1358 | Csór nemzetség[8] | |
| Gönyüi János[9] | 1359–1373 | ||
| brak informacji | ?? | ||
| Cudar Mihály[7] | 1378-1379 | ||
| Cudar István[10] | 1380-1381 | ||
| Kórógyi István[7] | 1382 | ||
| Telegdi Miklós[7] | 1383-1384 | Mária | |
| Alsáni Pál[7] | 1385-1386 |
A vegyesházi királyok ajtónállómesterei
F1. Cudar Simon, Ajtónállómester (magister ianitorum regalium), +1464/65
| Nazwisko (Urodziny–Śmierć) |
Okres | Monarcha (Lata panowania) |
Uwagi |
|---|---|---|---|
| Jolsvai Leusták[11] | 1387-1392 | Zsigmond | Rátót nb. Dezső-fi Péter fia,[5] Kanizsai János pártfogoltja |
| Sárói László[12] | 1392-1395† | Lévai Cseh Péter apja | |
| brak informacji | ?? |
XV wiek
Hédervári II. Imre (* nieznana, † ok.1480)
- C2. [2ż.] Bánffy Miklós († przed 1501), (fl. 1453), Ajtónállómester,
Hédervári Miklós († 1412/13) odźwierny królewski (magister ianitorum regalium); 1.żona: Margit (fl. 1379-1422),
Marcalli János († 1459), ban Slawonii, odźwierny królewski (Magister ianitorum regalium), főispán: Verőce, Temes, Somogy i Zala; ż.Anna N (fl. 1450-55)
E1. Katalin, (fl. 1455-66); m. Georg Svampek von Lothemberg (fl. 1466)
D4. Pálóci János, Ajtónállómester (magister ianitorum), (fl. 1436-61, +1461; m.Margit N
D1. Pálóci László, Országbíró (1446-70), Lovászmester, Ajtónállómester, Főispán of Ung (Ungi főispán), (fl. 1411-1470, +20.10.1470
| Nazwisko (Urodziny–Śmierć) |
Okres | Monarcha (Lata panowania) |
Uwagi |
|---|---|---|---|
| Tamási János[13] | 1409-1416† [12] | Zsigmond | Tamási Henrik apja, Héder nemzetség, a Kőszegiek egyik ágából |
| Tamási László[12] | 1417-1434 | Tamási János fia | |
| Tamási Henrik[12] | 1423-1434 | Tamási János fia | |
| Marcalli János[12] | 1436-1437 | Marcali Miklós fia | |
| Tamási László[12] | 1438-1439 | Albert | Tamási János fia |
| Tamási Henrik[14] | 1438-1444 | Albert és I. Ulászló | Tamási János fia |
| brak informacji | ?? | ||
| Guthi Országh Mihály | 1453-1458[5] | V. László | Gutkeled nb. |
| Bánfi Pál | 1456-1458-? [5] | Bánffy Pál de Alsólendva et Bolondóc († przed 1477), (fl. 1416-71) Ajtónállómester; | |
| Buzlai Mózes[15] | II. Ulászló | Buzlai László fia | |
| Geréb Péter | 1492-1494[5] | Geréb János és Szilágyi Zsófia fia, Mátyás király unokatestvére | |
| Bánfi Miklós | ?-1492-1494-? [5] | ||
| brak informacji | ?? | ||
| Korlátkői Péter[16] | 1519-1526† | II. Lajos |
Királyi főajtónállók (1526-1848)
Janitorum regalium magistri, Königliche Obersttürhüter[16]
| Nazwisko (Urodziny–Śmierć) |
Okres | Monarcha (Lata panowania) |
Uwagi |
|---|---|---|---|
| Guthi Országh Imre | 1522-1536† | II. Lajos, Szapolyai János, I. Ferdinánd | |
| ? | 1536-1537 | Szapolyai János, I. Ferdinánd | |
| Tharnóczi Imre | 1539?-1556 | ||
| Bánffy László | 1556. március 4. - 1573 | I. Ferdinánd, Miksa | alsólindvai gróf |
| Balassa János | 1574. április 16. - 1576 | Miksa | gyarmati |
| Révay Mihály | 1577. március 23. - 1587 | Rudolf | |
| Révay Ferenc | 1587. november 12. - 1598 | ||
| Istvánffy Miklós | 1599. február 5. - 1615† | Rudolf, II. Mátyás | kisasszonyfalvi |
| Pethe László | 1615. augusztus 15. - 1617. november 17.† | II. Mátyás | hetesi báró |
| Alaghy Menyhért | 1618. július 2. - 1625. november 29. | II. Ferdinánd | bekényi; utána országbíró |
| Rákóczi Pál | 1625. november 29. - 1631. július 24. | felsővadászi; utána országbíró | |
| Nyáry István | 1631. november 27. - 1643† | II. Ferdinánd, III. Ferdinánd | bedeki |
| Csáky László | 1643. június 8. - 1649. október 23. | III. Ferdinánd | gróf; utána országbíró |
| Erdődy Gábor | 1649. november 23. - 1650† | monyorókeréki; utána országbíró | |
| Pálffy Miklós | 1650. július 22. - 1662. november 22. | III. Ferdinánd, I. Lipót | erdődi gróf; utána kamarás |
| Draskovich Miklós | 1662. november 22. - 1681. december 27. | I. Lipót | gróf; utána országbíró |
| Zichy István | 1681. december 27. - 1690. június 12. | koronaőr; utána tárnokmester | |
| Czobor Márk | 1692. január 24. - 1728. március 1.† | I. Lipót, I. József, III. Károly | szentmihályi gróf |
| Esterházy György | 1730. április 19. - 1735† | III. Károly | galántai gróf |
| Pálffy Károly | 1735. március 4. - 1774† | III. Károly, Mária Terézia | gróf |
| Pálffy (Iii.) Lipót | 1777. február 17. - 1799† | Mária Terézia, II. József, II. Lipót, I. Ferenc | gróf |
| Erdődy József | 1799. december 13. - 1806 | I. Ferenc | gróf; utána étekfogó |
| Nádasdy Mihály | 1806. szeptember 26. - 1826. június 10.† | gróf | |
| Esterházy József | 1827. augusztus 31. - 1830 | galántai gróf | |
| Amadé Antal | 1830. június 25. - 1834 | V. Ferdinánd | várkonyi gróf |
| Malonyai Nepomuk János | 1835. január 10. - 1837 | vicsapi báró | |
| Zichy Ferenc | 1838. január 4. - 1848 | vázsonykői gróf |
További információk
Források
- ↑ 1,0 1,1 Györffy, György (1983). István király és múve (2. kiadás izd.). Gondolat. str. 242. ISBN 963-281-221-2.
- ↑ Fügedi, Erik (1986). Ispánok, bárók, kiskirályok. Magvető Könyvkiadó. str. 48-49. ISBN 963-14-0582-6.
- ↑ Szablon:Magyar Történelmi Fogalomtár
- ↑ Fügedi, Erik (1986). Ispánok, bárók, kiskirályok. Magvető Könyvkiadó. str. 117. ISBN 963-14-0582-6.
- ↑ 5,0 5,1 5,2 5,3 5,4 5,5 5,6 Markó, László (2000). A magyar állam főméltóságai. Magyar Könyvklub. ISBN 963-14-0582-6.
- ↑ Fügedi, Erik (1986). Ispánok, bárók, kiskirályok. Magvető Könyvkiadó. str. 212,224,239,246,248. ISBN 963-14-0582-6.
- ↑ 7,0 7,1 7,2 7,3 7,4 http://lexikon.katolikus.hu/A/ajt%C3%B3n%C3%A1ll%C3%B3.html
- ↑ Fügedi, Erik (1986). Ispánok, bárók, kiskirályok. Magvető Könyvkiadó. str. 206. ISBN 963-14-0582-6.
- ↑ Fügedi, Erik (1986). Ispánok, bárók, kiskirályok. Magvető Könyvkiadó. str. 247-248. ISBN 963-14-0582-6.
- ↑ Fügedi, Erik (1986). Ispánok, bárók, kiskirályok. Magvető Könyvkiadó. str. 252,407. ISBN 963-14-0582-6.
- ↑ Fügedi, Erik (1986). Ispánok, bárók, kiskirályok. Magvető Könyvkiadó. str. 299,412. ISBN 963-14-0582-6.
- ↑ 12,0 12,1 12,2 12,3 12,4 12,5 Szablon:Mályusz-Zsigmond király
- ↑ Fügedi, Erik (1986). Ispánok, bárók, kiskirályok. Magvető Könyvkiadó. str. 354. ISBN 963-547-085-1.
- ↑ Fügedi, Erik (1986). Ispánok, bárók, kiskirályok. Magvető Könyvkiadó. str. 340,354,356. ISBN 963-14-0582-6.
- ↑ Fügedi, Erik (1986). Ispánok, bárók, kiskirályok. Magvető Könyvkiadó. str. 220. ISBN 963-14-0582-6.
- ↑ 16,0 16,1 Fallenbüchl, Zoltán (1988). Magyarország főméltóságai. Maecenas. ISBN 963-02-5536-7.
Kategória:Magyar történelmi méltóságok
Kategória:Heraldika
*