Odźwierny Króla Węgier: Różnice pomiędzy wersjami

Z Felczak story
Przejdź do nawigacji Przejdź do wyszukiwania
Linia 1: Linia 1:
 
https://hu.wikipedia.org/wiki/Ajt%C3%B3n%C3%A1ll%C3%B3mester
 
https://hu.wikipedia.org/wiki/Ajt%C3%B3n%C3%A1ll%C3%B3mester
  
Az '''ajtónállómester''' ''(magister janitorum),'' vagy eleinte ''csőszök ispánja'' ''(comes preconum)'' volt a királyi [[udvarház]]ak és az udvar [[csősz (foglalkozás)|csősz]]einek – akik ajtónálló és hírvivő feladatokat láttak el – felügyelője. Ő idézte a király elé ércpecsétjével – azaz a király idézőpecsétjével – és országos hírvivő hálózatának segítségével azokat, akikkel a király beszélni akart. Ők hordozták körbe a véres kardot is, amikor hadba hívtak. A ''Korona és kard'' legendája szerint a csőszök ispánja figyelmeztette [[I. Béla magyar király|Béla herceget]], hogy a kardot válassza [[I. András magyar király|I. Endre]] színe előtt.<ref name="Györffy 1983 242">{{cite book|last=Györffy |first=György |title=István király és múve |pages=242 |publisher=Gondolat |year=1983 |edition=2. kiadás |isbn=963-281-221-2}}</ref>
+
Pan odźwierny (magister janitorum), czyli początkowo książę fajek (pochodzi z preconum), był nadzorcą dworów królewskich i fajek dworskich, pełniąc funkcję odźwiernych i posłańców. Wezwał do króla ze swoją pieczęcią rudy - to jest pieczęcią cytatu króla - oraz, z pomocą swojej krajowej sieci posłańców, tych, z którymi król chciał rozmawiać. Nosili także krwawy miecz, gdy zostali wezwani na wojnę. Zgodnie z legendą o Koronie i Mieczu, biskup fajek ostrzegł księcia Belę, aby wybrał miecz przed Endre I.
  
A jelenet arra utal, hogy a csőszök ispánja egyben a palotaőrség parancsnoka is volt.
+
Az '''ajtónállómester''' ''(magister janitorum),'' vagy eleinte ''csőszök ispánja'' ''(comes preconum)'' volt a királyi [[udvarház]]ak és az udvar [[csősz (foglalkozás)|csősz]]einek – akik ajtónálló és hírvivő feladatokat láttak el – felügyelője. Ő idézte a király elé ércpecsétjével – azaz a király idézőpecsétjével – és országos hírvivő hálózatának segítségével azokat, akikkel a király beszélni akart. Ők hordozták körbe a véres kardot is, amikor hadba hívtak. A ''Korona és kard'' legendája szerint a csőszök ispánja figyelmeztette [[I. Béla magyar király|Béla herceget]], hogy a kardot válassza [[I. András magyar király|I. Endre]] színe előtt.<ref name="Györffy 1983 242">{{cite book|last=Györffy |first=György |title=István király és múve |pages=242 |publisher=Gondolat |year=1983 |edition=2. kiadás |isbn=963-281-221-2}}</ref>
  
Nyugaton az ''udvarmester'' felelt meg ennek a tisztségnek. Ajtónállómesterként a források először [[1261]]-ben említik.
+
 
 +
Scena sugeruje, że mistrz fajek był jednocześnie komendantem straży pałacowej.
 +
 
 +
A jelenet arra utal, hogy a csőszök ispánja egyben a palotaőrség parancsnoka is volt.
 +
 
 +
 
 +
Na Zachodzie stanowisko to pełnił woźny. Po raz pierwszy został wymieniony w 1261 roku jako mistrz drzwi. Był brygadzistą odźwiernych, czyli królewskich ochroniarzy. Musiał zadbać o bezpieczeństwo apartamentów królewskich i rodziny królewskiej. [2]
 +
 
 +
Nyugaton az ''udvarmester'' felelt meg ennek a tisztségnek. Ajtónállómesterként a források először [[1261]]-ben említik.
 
Az ajtónállók, vagyis a királyi testőrök elöljárója volt. Gondoskodnia kellett a királyi lakosztályok és a királyi család biztonságáról.<ref>{{cite book|last=Fügedi |first=Erik |title=Ispánok, bárók, kiskirályok |pages=48-49 |publisher=Magvető Könyvkiadó |year=1986 |isbn=963-14-0582-6}}</ref>
 
Az ajtónállók, vagyis a királyi testőrök elöljárója volt. Gondoskodnia kellett a királyi lakosztályok és a királyi család biztonságáról.<ref>{{cite book|last=Fügedi |first=Erik |title=Ispánok, bárók, kiskirályok |pages=48-49 |publisher=Magvető Könyvkiadó |year=1986 |isbn=963-14-0582-6}}</ref>
  
[[Werbőczy István]] meghatározása szerint (Tripartitum I. R. 94. c.) az ország [[zászlósúr|zászlósurainak]] és kisebb [[báró]]inak egyike.
 
  
Tagja volt a királyi tanácsnak. Tényleges feladatait az Anjou-kor óta helyettese, általában egyik köznemesi [[familiáris]]a látta el, a bárót ''főajtónállómesternek'' kezdték hívni, majd tisztsége összeolvadt az [[udvarmester]]ével. Tagja volt a Mohács utáni Habsburg udvartartásnak is. 1608-tól feladata volt a [[Országgyűlés#Története|rendi országgyűlés]] rendjének felügyelete is.<ref>{{Magyar Történelmi Fogalomtár}}</ref> 1848-ig az [[országgyűlés]] [[felsőtábla|felsőtáblájának]] tagja, majd a második világháború végéig a [[Országgyűlés#A felsőház|felsőház]] tagja volt.
+
Zgodnie z definicją Istvána Werbőczy (Tripartitum I. R. 94. c.) Jest jednym z flag i mniejszych baronów kraju.
 +
 
 +
[[Werbőczy István]] meghatározása szerint (Tripartitum I. R. 94. c.) az ország [[zászlósúr|zászlósurainak]] és kisebb [[báró]]inak egyike.
 +
 
 +
 
 +
Był członkiem Rady Królewskiej. Jego rzeczywiste obowiązki od czasów Anjou były wykonywane przez jego zastępcę, zwykle jednego z członków jego zwykłej rodziny, baron był nazywany głównym portierem, a następnie jego biuro łączyło się z urzędem jego nadwornego pana. Był także członkiem dworu habsburskiego po Mohaczu. Od 1608 r. Był również odpowiedzialny za nadzorowanie porządku Zgromadzenia Narodowego. [3] Był członkiem izby wyższej do 1848 r., A następnie członkiem izby wyższej do końca II wojny światowej.
 +
 
 +
Tagja volt a királyi tanácsnak. Tényleges feladatait az Anjou-kor óta helyettese, általában egyik köznemesi [[familiáris]]a látta el, a bárót ''főajtónállómesternek'' kezdték hívni, majd tisztsége összeolvadt az [[udvarmester]]ével. Tagja volt a Mohács utáni Habsburg udvartartásnak is. 1608-tól feladata volt a [[Országgyűlés#Története|rendi országgyűlés]] rendjének felügyelete is.<ref>{{Magyar Történelmi Fogalomtár}}</ref> 1848-ig az [[országgyűlés]] [[felsőtábla|felsőtáblájának]] tagja, majd a második világháború végéig a [[Országgyűlés#A felsőház|felsőház]] tagja volt.
  
 
==Csőszök ispánjai==
 
==Csőszök ispánjai==

Wersja z 11:41, 2 lut 2021

https://hu.wikipedia.org/wiki/Ajt%C3%B3n%C3%A1ll%C3%B3mester

Pan odźwierny (magister janitorum), czyli początkowo książę fajek (pochodzi z preconum), był nadzorcą dworów królewskich i fajek dworskich, pełniąc funkcję odźwiernych i posłańców. Wezwał do króla ze swoją pieczęcią rudy - to jest pieczęcią cytatu króla - oraz, z pomocą swojej krajowej sieci posłańców, tych, z którymi król chciał rozmawiać. Nosili także krwawy miecz, gdy zostali wezwani na wojnę. Zgodnie z legendą o Koronie i Mieczu, biskup fajek ostrzegł księcia Belę, aby wybrał miecz przed Endre I.

Az ajtónállómester (magister janitorum), vagy eleinte csőszök ispánja (comes preconum) volt a királyi udvarházak és az udvar csőszeinek – akik ajtónálló és hírvivő feladatokat láttak el – felügyelője. Ő idézte a király elé ércpecsétjével – azaz a király idézőpecsétjével – és országos hírvivő hálózatának segítségével azokat, akikkel a király beszélni akart. Ők hordozták körbe a véres kardot is, amikor hadba hívtak. A Korona és kard legendája szerint a csőszök ispánja figyelmeztette Béla herceget, hogy a kardot válassza I. Endre színe előtt.[1]


Scena sugeruje, że mistrz fajek był jednocześnie komendantem straży pałacowej.

A jelenet arra utal, hogy a csőszök ispánja egyben a palotaőrség parancsnoka is volt.


Na Zachodzie stanowisko to pełnił woźny. Po raz pierwszy został wymieniony w 1261 roku jako mistrz drzwi. Był brygadzistą odźwiernych, czyli królewskich ochroniarzy. Musiał zadbać o bezpieczeństwo apartamentów królewskich i rodziny królewskiej. [2]

Nyugaton az udvarmester felelt meg ennek a tisztségnek. Ajtónállómesterként a források először 1261-ben említik.

Az ajtónállók, vagyis a királyi testőrök elöljárója volt. Gondoskodnia kellett a királyi lakosztályok és a királyi család biztonságáról.[2]


Zgodnie z definicją Istvána Werbőczy (Tripartitum I. R. 94. c.) Jest jednym z flag i mniejszych baronów kraju.

Werbőczy István meghatározása szerint (Tripartitum I. R. 94. c.) az ország zászlósurainak és kisebb báróinak egyike.


Był członkiem Rady Królewskiej. Jego rzeczywiste obowiązki od czasów Anjou były wykonywane przez jego zastępcę, zwykle jednego z członków jego zwykłej rodziny, baron był nazywany głównym portierem, a następnie jego biuro łączyło się z urzędem jego nadwornego pana. Był także członkiem dworu habsburskiego po Mohaczu. Od 1608 r. Był również odpowiedzialny za nadzorowanie porządku Zgromadzenia Narodowego. [3] Był członkiem izby wyższej do 1848 r., A następnie członkiem izby wyższej do końca II wojny światowej.

Tagja volt a királyi tanácsnak. Tényleges feladatait az Anjou-kor óta helyettese, általában egyik köznemesi familiárisa látta el, a bárót főajtónállómesternek kezdték hívni, majd tisztsége összeolvadt az udvarmesterével. Tagja volt a Mohács utáni Habsburg udvartartásnak is. 1608-tól feladata volt a rendi országgyűlés rendjének felügyelete is.[3] 1848-ig az országgyűlés felsőtáblájának tagja, majd a második világháború végéig a felsőház tagja volt.

Csőszök ispánjai

Nazwisko
(Urodziny–Śmierć)
Okres Monarcha
(Lata panowania)
Uwagi
brak informacji ??
Trisztán[1] 1250 körül IV. Béla Buzád nembeli
brak informacji ??

Árpád-kori ajtónállómesterek

Nazwisko
(Urodziny–Śmierć)
Okres Monarcha
(Lata panowania)
Uwagi
brak informacji ??
Tamás[4] 1261–70 IV. Béla Pok nembeli
brak informacji ??

Anjou-kori ajtónállómesterek

A2. Hédervári Miklós, odźwierny królewski (magister ianitorum regalium) (fl. 1339-82)

Kanizsai II. István (1368 – 1427/28)

Nazwisko
(Urodziny–Śmierć)
Okres Monarcha
(Lata panowania)
Uwagi
Rátót II. Domokos 1301[5] Rátót, Porc István fia, przodek rodu Pásztói
brak informacji ??
Sirokai Miklós 1338–1342[5]
Becsei Töttös[6] 1343–1353 I. Lajos 1342-ben a Léli család befogadja a Becse-Gergely nemzetségbe, előtte köznemes, királyi szerviens
Gönyüi Tamás[7] 1353-1358 Csór nemzetség[8]
Gönyüi János[9] 1359–1373
brak informacji ??
Cudar Mihály[7] 1378-1379
Cudar István[10] 1380-1381
Kórógyi István[7] 1382
Telegdi Miklós[7] 1383-1384 Mária
Alsáni Pál[7] 1385-1386

A vegyesházi királyok ajtónállómesterei

F1. Cudar Simon, Ajtónállómester (magister ianitorum regalium), +1464/65

Nazwisko
(Urodziny–Śmierć)
Okres Monarcha
(Lata panowania)
Uwagi
Jolsvai Leusták[11] 1387-1392 Zsigmond Rátót nb. Dezső-fi Péter fia,[5] Kanizsai János pártfogoltja
Sárói László[12] 1392-1395† Lévai Cseh Péter apja
brak informacji ??

XV wiek

Hédervári II. Imre (* nieznana, † ok.1480)


Hédervári Miklós († 1412/13) odźwierny królewski (magister ianitorum regalium); 1.żona: Margit (fl. 1379-1422),


Marcalli János († 1459), ban Slawonii, odźwierny królewski (Magister ianitorum regalium), főispán: Verőce, Temes, Somogy i Zala; ż.Anna N (fl. 1450-55)

   E1. Katalin, (fl. 1455-66); m. Georg Svampek von Lothemberg (fl. 1466)


Kanizsai II. István

D4. Pálóci János, Ajtónállómester (magister ianitorum), (fl. 1436-61, +1461; m.Margit N

D1. Pálóci László, Országbíró (1446-70), Lovászmester, Ajtónállómester, Főispán of Ung (Ungi főispán), (fl. 1411-1470, +20.10.1470

Nazwisko
(Urodziny–Śmierć)
Okres Monarcha
(Lata panowania)
Uwagi
Tamási János[13] 1409-1416† [12] Zsigmond Tamási Henrik apja, Héder nemzetség, a Kőszegiek egyik ágából
Tamási László[12] 1417-1434 Tamási János fia
Tamási Henrik[12] 1423-1434 Tamási János fia
Marcalli János[12] 1436-1437 Marcali Miklós fia
Tamási László[12] 1438-1439 Albert Tamási János fia
Tamási Henrik[14] 1438-1444 Albert és I. Ulászló Tamási János fia
brak informacji ??
Guthi Országh Mihály 1453-1458[5] V. László Gutkeled nb.
Bánfi Pál 1456-1458-? [5] Bánffy Pál de Alsólendva et Bolondóc († przed 1477), (fl. 1416-71) Ajtónállómester;
Buzlai Mózes[15] II. Ulászló Buzlai László fia
Geréb Péter 1492-1494[5] Geréb János és Szilágyi Zsófia fia, Mátyás király unokatestvére
Bánfi Miklós ?-1492-1494-? [5]
brak informacji ??
Korlátkői Péter[16] 1519-1526† II. Lajos

Királyi főajtónállók (1526-1848)

Janitorum regalium magistri, Königliche Obersttürhüter[16]


Nazwisko
(Urodziny–Śmierć)
Okres Monarcha
(Lata panowania)
Uwagi
Guthi Országh Imre 1522-1536† II. Lajos, Szapolyai János, I. Ferdinánd
? 1536-1537 Szapolyai János, I. Ferdinánd
Tharnóczi Imre 1539?-1556
Bánffy László 1556. március 4. - 1573 I. Ferdinánd, Miksa alsólindvai gróf
Balassa János 1574. április 16. - 1576 Miksa gyarmati
Révay Mihály 1577. március 23. - 1587 Rudolf
Révay Ferenc 1587. november 12. - 1598
Istvánffy Miklós 1599. február 5. - 1615† Rudolf, II. Mátyás kisasszonyfalvi
Pethe László 1615. augusztus 15. - 1617. november 17.† II. Mátyás hetesi báró
Alaghy Menyhért 1618. július 2. - 1625. november 29. II. Ferdinánd bekényi; utána országbíró
Rákóczi Pál 1625. november 29. - 1631. július 24. felsővadászi; utána országbíró
Nyáry István 1631. november 27. - 1643† II. Ferdinánd, III. Ferdinánd bedeki
Csáky László 1643. június 8. - 1649. október 23. III. Ferdinánd gróf; utána országbíró
Erdődy Gábor 1649. november 23. - 1650† monyorókeréki; utána országbíró
Pálffy Miklós 1650. július 22. - 1662. november 22. III. Ferdinánd, I. Lipót erdődi gróf; utána kamarás
Draskovich Miklós 1662. november 22. - 1681. december 27. I. Lipót gróf; utána országbíró
Zichy István 1681. december 27. - 1690. június 12. koronaőr; utána tárnokmester
Czobor Márk 1692. január 24. - 1728. március 1.† I. Lipót, I. József, III. Károly szentmihályi gróf
Esterházy György 1730. április 19. - 1735† III. Károly galántai gróf
Pálffy Károly 1735. március 4. - 1774† III. Károly, Mária Terézia gróf
Pálffy (Iii.) Lipót 1777. február 17. - 1799† Mária Terézia, II. József, II. Lipót, I. Ferenc gróf
Erdődy József 1799. december 13. - 1806 I. Ferenc gróf; utána étekfogó
Nádasdy Mihály 1806. szeptember 26. - 1826. június 10.† gróf
Esterházy József 1827. augusztus 31. - 1830 galántai gróf
Amadé Antal 1830. június 25. - 1834 V. Ferdinánd várkonyi gróf
Malonyai Nepomuk János 1835. január 10. - 1837 vicsapi báró
Zichy Ferenc 1838. január 4. - 1848 vázsonykői gróf

További információk

Források

  1. 1,0 1,1 Györffy, György (1983). István király és múve (2. kiadás izd.). Gondolat. str. 242. ISBN 963-281-221-2. 
  2. Fügedi, Erik (1986). Ispánok, bárók, kiskirályok. Magvető Könyvkiadó. str. 48-49. ISBN 963-14-0582-6. 
  3. Szablon:Magyar Történelmi Fogalomtár
  4. Fügedi, Erik (1986). Ispánok, bárók, kiskirályok. Magvető Könyvkiadó. str. 117. ISBN 963-14-0582-6. 
  5. 5,0 5,1 5,2 5,3 5,4 5,5 5,6 Markó, László (2000). A magyar állam főméltóságai. Magyar Könyvklub. ISBN 963-14-0582-6. 
  6. Fügedi, Erik (1986). Ispánok, bárók, kiskirályok. Magvető Könyvkiadó. str. 212,224,239,246,248. ISBN 963-14-0582-6. 
  7. 7,0 7,1 7,2 7,3 7,4 http://lexikon.katolikus.hu/A/ajt%C3%B3n%C3%A1ll%C3%B3.html
  8. Fügedi, Erik (1986). Ispánok, bárók, kiskirályok. Magvető Könyvkiadó. str. 206. ISBN 963-14-0582-6. 
  9. Fügedi, Erik (1986). Ispánok, bárók, kiskirályok. Magvető Könyvkiadó. str. 247-248. ISBN 963-14-0582-6. 
  10. Fügedi, Erik (1986). Ispánok, bárók, kiskirályok. Magvető Könyvkiadó. str. 252,407. ISBN 963-14-0582-6. 
  11. Fügedi, Erik (1986). Ispánok, bárók, kiskirályok. Magvető Könyvkiadó. str. 299,412. ISBN 963-14-0582-6. 
  12. 12,0 12,1 12,2 12,3 12,4 12,5 Szablon:Mályusz-Zsigmond király
  13. Fügedi, Erik (1986). Ispánok, bárók, kiskirályok. Magvető Könyvkiadó. str. 354. ISBN 963-547-085-1. 
  14. Fügedi, Erik (1986). Ispánok, bárók, kiskirályok. Magvető Könyvkiadó. str. 340,354,356. ISBN 963-14-0582-6. 
  15. Fügedi, Erik (1986). Ispánok, bárók, kiskirályok. Magvető Könyvkiadó. str. 220. ISBN 963-14-0582-6. 
  16. 16,0 16,1 Fallenbüchl, Zoltán (1988). Magyarország főméltóságai. Maecenas. ISBN 963-02-5536-7. 


Szablon:Csonk-dátum


Kategória:Magyar történelmi méltóságok Kategória:Heraldika *