Odźwierny Króla Węgier: Różnice pomiędzy wersjami
| Linia 286: | Linia 286: | ||
| [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]], [[Miksa magyar király|Miksa]] | | [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]], [[Miksa magyar király|Miksa]] | ||
| alsólindvai gróf | | alsólindvai gróf | ||
| + | |} | ||
| + | |||
| + | == Habsburgowie == | ||
| + | |||
| + | {| class="wikitable" style="text-align:left" width="80%" | ||
| + | ! width="20%" | Nazwisko<small><br />(Urodziny–Śmierć)</small> | ||
| + | ! width="12%" | Okres | ||
| + | ! width="12%" | Monarcha<br /><small>(Lata panowania)</small> | ||
| + | ! width="30%" | Uwagi | ||
|- | |- | ||
| [[Balassa János (főajtónálló)|Balassa János]] | | [[Balassa János (főajtónálló)|Balassa János]] | ||
Wersja z 13:37, 2 lut 2021
| Strona | Autorzy | Nota |
| [1] | [2] | Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku węgierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku węgierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach. |
|
Pan odźwierny (magister janitorum), czyli początkowo książę fajek (pochodzi z preconum), był nadzorcą dworów królewskich i fajek dworskich, pełniąc funkcję odźwiernych i posłańców. Wezwał do króla ze swoją pieczęcią rudy - to jest pieczęcią cytatu króla - oraz, z pomocą swojej krajowej sieci posłańców, tych, z którymi król chciał rozmawiać. Nosili także krwawy miecz, gdy zostali wezwani na wojnę. Zgodnie z legendą o Koronie i Mieczu, biskup fajek ostrzegł księcia Belę, aby wybrał miecz przed Endre I. Az ajtónállómester (magister janitorum), vagy eleinte csőszök ispánja (comes preconum) volt a királyi udvarházak és az udvar csőszeinek – akik ajtónálló és hírvivő feladatokat láttak el – felügyelője. Ő idézte a király elé ércpecsétjével – azaz a király idézőpecsétjével – és országos hírvivő hálózatának segítségével azokat, akikkel a király beszélni akart. Ők hordozták körbe a véres kardot is, amikor hadba hívtak. A Korona és kard legendája szerint a csőszök ispánja figyelmeztette Béla herceget, hogy a kardot válassza I. Endre színe előtt.[1]
A jelenet arra utal, hogy a csőszök ispánja egyben a palotaőrség parancsnoka is volt.
Nyugaton az udvarmester felelt meg ennek a tisztségnek. Ajtónállómesterként a források először 1261-ben említik. Az ajtónállók, vagyis a királyi testőrök elöljárója volt. Gondoskodnia kellett a királyi lakosztályok és a királyi család biztonságáról.[2]
Werbőczy István meghatározása szerint (Tripartitum I. R. 94. c.) az ország zászlósurainak és kisebb báróinak egyike.
Tagja volt a királyi tanácsnak. Tényleges feladatait az Anjou-kor óta helyettese, általában egyik köznemesi familiárisa látta el, a bárót főajtónállómesternek kezdték hívni, majd tisztsége összeolvadt az udvarmesterével. Tagja volt a Mohács utáni Habsburg udvartartásnak is. 1608-tól feladata volt a rendi országgyűlés rendjének felügyelete is.[3] 1848-ig az országgyűlés felsőtáblájának tagja, majd a második világháború végéig a felsőház tagja volt. Spis treściCsőszök ispánjai
W czasach Arpadów
W czasach Andegawenów
A vegyesházi királyok ajtónállómestereiF1. Cudar Simon, Ajtónállómester (magister ianitorum regalium), +1464/65
XV wiek
Királyi főajtónállók (1526-1848)Janitorum regalium magistri, Königliche Obersttürhüter[16]
Habsburgowie
További információkForrások
|