Vas: Różnice pomiędzy wersjami
| (Nie pokazano 2 pośrednich wersji utworzonych przez tego samego użytkownika) | |||
| Linia 18: | Linia 18: | ||
|-style="vertical-align:top;" | |-style="vertical-align:top;" | ||
| | | | ||
| − | + | {{Komitaty króla Stefana I}} | |
[[Plik:Vas_county_map_(1891).jpg|thumb|left|Mapa komitatu Vas ok. 1890 r.]] | [[Plik:Vas_county_map_(1891).jpg|thumb|left|Mapa komitatu Vas ok. 1890 r.]] | ||
'''Vas vármegye''' ([[német nyelv|németül]] ''Komitat Eisenburg'') közigazgatási egység volt a [[Magyar Királyság]] nyugati részén. Területét [[Magyarország]], [[Ausztria]] és [[Szlovénia]] között osztották fel. | '''Vas vármegye''' ([[német nyelv|németül]] ''Komitat Eisenburg'') közigazgatási egység volt a [[Magyar Királyság]] nyugati részén. Területét [[Magyarország]], [[Ausztria]] és [[Szlovénia]] között osztották fel. | ||
| − | == | + | == Geografia == |
| − | A [[vármegye]] területe két részre osztható: keleti, kisebb része a [[Kisalföld]], vagy a [[Pozsonyi-medence]] része, valamint nyugati része, amely az [[Alpok]]hoz tartozik. A vármegye legfontosabb folyói a [[Rába]] és a [[Lapincs]]. | + | |
| + | Obszar powiatu można podzielić na dwie części: wschodnią, mniejszą stanowi Mała Równina lub Kotlina Bratysławska oraz zachodnią należącą do Alp. Najważniejszymi rzekami w powiecie są Rába i Lapincs. | ||
| + | |||
| + | A [[vármegye]] területe két részre osztható: keleti, kisebb része a [[Kisalföld]], vagy a [[Pozsonyi-medence]] része, valamint nyugati része, amely az [[Alpok]]hoz tartozik. A vármegye legfontosabb folyói a [[Rába]] és a [[Lapincs]]. | ||
| + | |||
| + | Graniczy od północy z okręgiem Sopron, od wschodu z okręgiem Veszprém, od południa z okręgiem Zala, a od zachodu ze Styrią i Dolną Austrią (Imperium Habsburgów). | ||
| − | Északról [[Sopron vármegye]], keletről [[Veszprém vármegye]], délről [[Zala vármegye]], nyugatról pedig [[Stájerország]] és [[Alsó-Ausztria]] tartomány ([[Habsburg Birodalom]]) határolta. | + | Északról [[Sopron vármegye]], keletről [[Veszprém vármegye]], délről [[Zala vármegye]], nyugatról pedig [[Stájerország]] és [[Alsó-Ausztria]] tartomány ([[Habsburg Birodalom]]) határolta. |
| + | == Historia == | ||
| + | |||
| + | Hrabstwo zostało założone przez króla św. Stefana w momencie założenia państwa i organizacji królewskiego systemu powiatu z centrum Vasvár. [1] | ||
| + | |||
| + | A vármegyét [[I. István magyar király|Szent István király]] hozta létre az államalapítás és a [[királyi vármegye]]rendszer megszervezése idején [[Vasvár]] központtal.<ref name="Györffy:István:15.fejezet"> {{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |isbn= 963-281-221-2}} </ref> | ||
| + | |||
| + | Niektóre wioski, takie jak Sinnersdorf (wioska graniczna lub Pinka, dziś Kramarovci, Słowenia), Oberwaldbäuern itp. był spożywany przez Styrię w średniowieczu, chociaż był nadal poszukiwany przez hrabstwo. Część zachodnia została przyłączona do Austrii od 1922 r., A południowo-zachodnia do terytorium Królestwa Serbii-Chorwacji-Słowenii od 1920 r., Choć w części południowej w 1919 r. Podjęto próbę ustanowienia tzw. Republika Vendvidék, a następnie węgierska, a następnie serbska okupacja tego obszaru. W 1950 r. Terytorium węgierskiej części powiatu uzupełniono o część powiatu sopron, a z jego terytorium powiaty Veszprém i Zala otrzymały ją. Również w 1950 r. Powiat stał się powiatem. | ||
| + | |||
| + | Néhány községét, például ''Sinnersdorf'' ([[Határfalva]] vagy Pinkahatárfalu, ma ''Kramarovci'', [[Szlovénia]]), [[Oberwaldbäuern]] stb. a középkor folyamán [[Stájerország]] bekebelezte, bár rájuk a vármegye továbbra is igényt formált. Nyugati részét [[1922]]-től [[Ausztria]], délnyugati részét pedig [[1920]]-tól a [[Jugoszlávia|Szerb-Horvát-Szlovén Királyság]] területéhez csatolták, bár a déli részén [[1919]]-ben megpróbálták kialakítani az ún. [[Vendvidéki Köztársaság]]ot, amit a terület magyar, majd szerb megszállása követett. [[1950]]-ben a vármegye [[Magyarország|magyarországi része]] területe kiegészült [[Sopron vármegye]] egy részével, illetve [[Veszprém vármegye|Veszprém]] és [[Zala vármegye|Zala]] vármegyék kaptak területéből. Szintén [[1950]]-ben a vármegye megyévé alakult. | ||
| + | |||
| + | |||
| + | | | ||
| + | {{Historia komitatu | ||
| + | |tytuł = Komitat Pozsony | ||
| + | |grafika = | ||
| + | |opis grafiki = | ||
| + | |okres 0 = Okres | ||
| + | |forma 0 = Podmiot polityczny | ||
| + | |okres 1 = ok.1000-1526 | ||
| + | |forma 1 = [[Królestwo|Królestwo Węgier]] | ||
| + | |okres 2 = | ||
| + | |forma 2 = | ||
| + | |okres 3 = | ||
| + | |forma 3 = | ||
| + | |okres 4 = | ||
| + | |forma 4 = | ||
| + | |okres 5 = | ||
| + | |forma 5 = | ||
| + | |okres 6 = | ||
| + | |forma 6 = | ||
| + | |okres 7 = | ||
| + | |forma 7 = | ||
| + | |okres 8 = | ||
| + | |forma 8 = | ||
| + | |okres 9 = | ||
| + | |forma 9 = | ||
| + | |okres 10 = | ||
| + | |forma 10 = | ||
| + | }} | ||
| + | {| | ||
| | | | ||
| + | |} | ||
{{Infobox Komitat | {{Infobox Komitat | ||
|Nazwa = Vas | |Nazwa = Vas | ||
Aktualna wersja na dzień 08:28, 13 kwi 2021
| Strona | Autorzy | Nota |
| [1] | [2] | Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku węgierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku węgierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach. |
| Strona | Autorzy | Nota |
| [3] | [4] | Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku niemieckim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku niemieckim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach. |
Plik:Vas county map (1891).jpg Mapa komitatu Vas ok. 1890 r. Vas vármegye (németül Komitat Eisenburg) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság nyugati részén. Területét Magyarország, Ausztria és Szlovénia között osztották fel. GeografiaObszar powiatu można podzielić na dwie części: wschodnią, mniejszą stanowi Mała Równina lub Kotlina Bratysławska oraz zachodnią należącą do Alp. Najważniejszymi rzekami w powiecie są Rába i Lapincs. A vármegye területe két részre osztható: keleti, kisebb része a Kisalföld, vagy a Pozsonyi-medence része, valamint nyugati része, amely az Alpokhoz tartozik. A vármegye legfontosabb folyói a Rába és a Lapincs. Graniczy od północy z okręgiem Sopron, od wschodu z okręgiem Veszprém, od południa z okręgiem Zala, a od zachodu ze Styrią i Dolną Austrią (Imperium Habsburgów). Északról Sopron vármegye, keletről Veszprém vármegye, délről Zala vármegye, nyugatról pedig Stájerország és Alsó-Ausztria tartomány (Habsburg Birodalom) határolta. HistoriaHrabstwo zostało założone przez króla św. Stefana w momencie założenia państwa i organizacji królewskiego systemu powiatu z centrum Vasvár. [1] A vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Vasvár központtal.[1] Niektóre wioski, takie jak Sinnersdorf (wioska graniczna lub Pinka, dziś Kramarovci, Słowenia), Oberwaldbäuern itp. był spożywany przez Styrię w średniowieczu, chociaż był nadal poszukiwany przez hrabstwo. Część zachodnia została przyłączona do Austrii od 1922 r., A południowo-zachodnia do terytorium Królestwa Serbii-Chorwacji-Słowenii od 1920 r., Choć w części południowej w 1919 r. Podjęto próbę ustanowienia tzw. Republika Vendvidék, a następnie węgierska, a następnie serbska okupacja tego obszaru. W 1950 r. Terytorium węgierskiej części powiatu uzupełniono o część powiatu sopron, a z jego terytorium powiaty Veszprém i Zala otrzymały ją. Również w 1950 r. Powiat stał się powiatem. Néhány községét, például Sinnersdorf (Határfalva vagy Pinkahatárfalu, ma Kramarovci, Szlovénia), Oberwaldbäuern stb. a középkor folyamán Stájerország bekebelezte, bár rájuk a vármegye továbbra is igényt formált. Nyugati részét 1922-től Ausztria, délnyugati részét pedig 1920-tól a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság területéhez csatolták, bár a déli részén 1919-ben megpróbálták kialakítani az ún. Vendvidéki Köztársaságot, amit a terület magyar, majd szerb megszállása követett. 1950-ben a vármegye magyarországi része területe kiegészült Sopron vármegye egy részével, illetve Veszprém és Zala vármegyék kaptak területéből. Szintén 1950-ben a vármegye megyévé alakult.
|
| ||||||||||||||||||||||||||||
- ↑ Györffy György. "15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete.". István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2.
- ↑ A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. Budapest 1912, S. 12 ff.
- ↑ A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. Budapest 1912, S. 22 ff. (Spis ludności z 1910)