Drágffy II. János: Różnice pomiędzy wersjami

Z Felczak story
Przejdź do nawigacji Przejdź do wyszukiwania
(Utworzono nową stronę "Źródło: [https://hu.wikipedia.org/wiki/Dr%C3%A1gffy_J%C3%A1nos Kategoria:Nieprzetłumaczone z węgierskiego {{Uwaga| |strona = https://hu.wikipedia.org/wiki/Dr...")
 
Linia 34: Linia 34:
  
 
==Élete==
 
==Élete==
A [[Drágffy család]] tagja. Édesapja Bélteki [[Drágffy Bertalan]] [[erdély]]i vajda volt, aki Hédervári Dorottyát vette feleségül. Egy fiútestvére volt.
 
  
[[1507]]-ben [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] királytól kapott örökös báróságot, s feleségül vette Drugeth Katalint, akitől három gyermeke, egy fiú és két lány született. [[1508]]-tól Ulászló [[pohárnokmester]]e volt, amely tisztségét [[1513]]-ig látta el. Rendkívül művelt főúr volt, kapcsolatban állt a [[gyulafehérvár]]i [[humanizmus|humanista]] körrel. [[1514]]-ben részt vett a [[Dózsa György]] vezette parasztháborúban a parasztok ellen. [[Heves vármegye|Heves vármegyében]], [[Debrő]] közelében vereséget mért egy parasztseregre és ő verte [[Mészáros Lőrinc (ferences szerzetes)|Lőrinc pap]] hadát [[Kolozsvár]]nál. Nem sokkal a parasztháború leverése után [[Róma|Rómába]] küldték [[X. Leó pápa|X. Leó pápához]], a török-elleni segítség ügyén.
+
Członek rodziny Drágffy. Jego ojcem był Bertalan Drágffy Bélteki z Transylwanii, który poślubił Dorottyę Hédervári. Miał brata.
  
[[1518]]-ban megkapta a [[tárnokmester|főtárnokmesteri]] címet és így volt tagja egy újabb római küldöttségnek [[1521]]-ben, amikor is kitört a [[magyar–török háború (1521–26)|magyar-török háború]]. A [[Belgrád|Nándorfehérvár]] visszafoglalására készülő [[II. Lajos magyar király|II. Lajos]] király megparancsolta neki, hogy [[Báthori István (nádor)|Báthory István nádor]] hadát ő vezesse a [[Báta|bata]]i táborba, mivel Báthory nem akart [[I. János magyar király|Szapolyai János]] erdélyi vajdával közösen hadakozni.<br />
+
<small><small>A [[Drágffy család]] tagja. Édesapja Bélteki [[Drágffy Bertalan]] [[erdély]]i vajda volt, aki Hédervári Dorottyát vette feleségül. Egy fiútestvére volt. </small></small>
[[1522]]-ben [[Nürnberg]]ben járt egy másik magyar küldöttséggel [[V. Károly német-római császár]]nál, ahol a törökök elleni háborúhoz tizenhétezer katonát kértek a német fejedelmektől, de csak háromezret irányítottak Magyarországra.
 
  
[[1525]] [[július]]ában a [[Hatvan]]ban tartott országgyűlésen [[országbíró]]vá választották, noha II. Lajos ennek megtartását megtiltotta.
+
W 1507 II. Otrzymał wieczystą baronową od króla Ulaszlo i poślubił Katalin Drugeth, która miała troje dzieci, jednego chłopca i dwie dziewczynki. Od 1508 r. Był biskupem Ulászló, który służył do 1513 r. Był doskonale wykształconym mistrzem i utrzymywał kontakt z kręgiem humanistycznym w Gyulafehérvár. W 1514 r. Wziął udział w wojnie chłopskiej prowadzonej przez György Dózsa przeciwko chłopom. W hrabstwie Heves, niedaleko Debrő, pokonał armię chłopską i pokonał armię kapłana Lőrinc w Cluj-Napoca. Krótko po stłumieniu wojny chłopskiej został wysłany do Rzymu po papieża Leona X, za pomoc przeciw Turkom.
  
Részt vett a [[mohácsi csata|mohácsi csatában]], ahol az ország [[zászló|zászlaját]] vitte. A harcban ő is életét vesztette és a zászló is odalett.
+
<small><small>[[1507]]-ben [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] királytól kapott örökös báróságot, s feleségül vette Drugeth Katalint, akitől három gyermeke, egy fiú és két lány született. [[1508]]-tól Ulászló [[pohárnokmester]]e volt, amely tisztségét [[1513]]-ig látta el. Rendkívül művelt főúr volt, kapcsolatban állt a [[gyulafehérvár]]i [[humanizmus|humanista]] körrel. [[1514]]-ben részt vett a [[Dózsa György]] vezette parasztháborúban a parasztok ellen. [[Heves vármegye|Heves vármegyében]], [[Debrő]] közelében vereséget mért egy parasztseregre és ő verte [[Mészáros Lőrinc (ferences szerzetes)|Lőrinc pap]] hadát [[Kolozsvár]]nál. Nem sokkal a parasztháború leverése után [[Róma|Rómába]] küldték [[X. Leó pápa|X. Leó pápához]], a török-elleni segítség ügyén. </small></small>
  
Hagyatékában maradt levelei és egyéb iratai, a [[magyar nyelv]] legkorábbi levéltári emlékeihez tartoznak. A birtokához tartozó [[Szilágycseh]]ben ő építettetett templomot.
+
W 1518 r. Otrzymał tytuł generała kapitana i był członkiem innej rzymskiej delegacji w 1521 r., Kiedy wybuchła wojna węgiersko-turecka. II. Król Ludwik nakazał mu poprowadzić podopiecznego Istvána Báthory'ego do obozu Báth, ponieważ Báthory nie chciał walczyć z Jánosem Szapolyai w województwie transylwanii.
 +
W 1522 roku odwiedził kolejną delegację węgierską w Norymberdze z cesarzem niemieckim Karolem V, gdzie poproszono siedemnaście tysięcy żołnierzy z niemieckich książąt o wojnę przeciwko Turkom, ale tylko trzy tysiące wysłano na Węgry.
 +
 
 +
<small><small>[[1518]]-ban megkapta a [[tárnokmester|főtárnokmesteri]] címet és így volt tagja egy újabb római küldöttségnek [[1521]]-ben, amikor is kitört a [[magyar–török háború (1521–26)|magyar-török háború]]. A [[Belgrád|Nándorfehérvár]] visszafoglalására készülő [[II. Lajos magyar király|II. Lajos]] király megparancsolta neki, hogy [[Báthori István (nádor)|Báthory István nádor]] hadát ő vezesse a [[Báta|bata]]i táborba, mivel Báthory nem akart [[I. János magyar király|Szapolyai János]] erdélyi vajdával közösen hadakozni.<br />
 +
[[1522]]-ben [[Nürnberg]]ben járt egy másik magyar küldöttséggel [[V. Károly német-római császár]]nál, ahol a törökök elleni háborúhoz tizenhétezer katonát kértek a német fejedelmektől, de csak háromezret irányítottak Magyarországra. </small></small>
 +
 
 +
Brał udział w bitwie pod Mohaczami, gdzie nosił flagę narodową. W bitwie stracił życie, a flaga spadła.
 +
 
 +
<small><small>Részt vett a [[mohácsi csata|mohácsi csatában]], ahol az ország [[zászló|zászlaját]] vitte. A harcban ő is életét vesztette és a zászló is odalett. </small></small>
 +
 
 +
W lipcu 1525 roku został wybrany sędzią w Parlamencie Hatvan, chociaż II. Louis zabronił tego.
 +
 
 +
<small><small>[[1525]] [[július]]ában a [[Hatvan]]ban tartott országgyűlésen [[országbíró]]vá választották, noha II. Lajos ennek megtartását megtiltotta. </small></small>
 +
 
 +
Jego listy i inne dokumenty w jego majątku należą do najwcześniejszych archiwalnych wspomnień języka węgierskiego. Zbudował świątynię w swoim majątku w Szilágycseh.
 +
 
 +
<small><small>Hagyatékában maradt levelei és egyéb iratai, a [[magyar nyelv]] legkorábbi levéltári emlékeihez tartoznak. A birtokához tartozó [[Szilágycseh]]ben ő építettetett templomot. </small></small>
 
{{-}}
 
{{-}}
  

Wersja z 15:09, 3 gru 2019

Źródło: [https://hu.wikipedia.org/wiki/Dr%C3%A1gffy_J%C3%A1nos


Plik:POL COA Sas.JPG
bélteki Drágffy György és testvére Drágffy János 1507. március 28-án Budán II. Ulászló magyar királytól kapott bárói rangot és ezt a címert

Bélteki Drágffy János másutt Drágfi (? – Mohács, 1526. augusztus 29.) Magyarország országbírója 1525 és 1526 között.

Élete

Członek rodziny Drágffy. Jego ojcem był Bertalan Drágffy Bélteki z Transylwanii, który poślubił Dorottyę Hédervári. Miał brata.

A Drágffy család tagja. Édesapja Bélteki Drágffy Bertalan erdélyi vajda volt, aki Hédervári Dorottyát vette feleségül. Egy fiútestvére volt. 

W 1507 II. Otrzymał wieczystą baronową od króla Ulaszlo i poślubił Katalin Drugeth, która miała troje dzieci, jednego chłopca i dwie dziewczynki. Od 1508 r. Był biskupem Ulászló, który służył do 1513 r. Był doskonale wykształconym mistrzem i utrzymywał kontakt z kręgiem humanistycznym w Gyulafehérvár. W 1514 r. Wziął udział w wojnie chłopskiej prowadzonej przez György Dózsa przeciwko chłopom. W hrabstwie Heves, niedaleko Debrő, pokonał armię chłopską i pokonał armię kapłana Lőrinc w Cluj-Napoca. Krótko po stłumieniu wojny chłopskiej został wysłany do Rzymu po papieża Leona X, za pomoc przeciw Turkom.

1507-ben II. Ulászló királytól kapott örökös báróságot, s feleségül vette Drugeth Katalint, akitől három gyermeke, egy fiú és két lány született. 1508-tól Ulászló pohárnokmestere volt, amely tisztségét 1513-ig látta el. Rendkívül művelt főúr volt, kapcsolatban állt a gyulafehérvári humanista körrel. 1514-ben részt vett a Dózsa György vezette parasztháborúban a parasztok ellen. Heves vármegyében, Debrő közelében vereséget mért egy parasztseregre és ő verte Lőrinc pap hadát Kolozsvárnál. Nem sokkal a parasztháború leverése után Rómába küldték X. Leó pápához, a török-elleni segítség ügyén. 

W 1518 r. Otrzymał tytuł generała kapitana i był członkiem innej rzymskiej delegacji w 1521 r., Kiedy wybuchła wojna węgiersko-turecka. II. Król Ludwik nakazał mu poprowadzić podopiecznego Istvána Báthory'ego do obozu Báth, ponieważ Báthory nie chciał walczyć z Jánosem Szapolyai w województwie transylwanii. W 1522 roku odwiedził kolejną delegację węgierską w Norymberdze z cesarzem niemieckim Karolem V, gdzie poproszono siedemnaście tysięcy żołnierzy z niemieckich książąt o wojnę przeciwko Turkom, ale tylko trzy tysiące wysłano na Węgry.

1518-ban megkapta a főtárnokmesteri címet és így volt tagja egy újabb római küldöttségnek 1521-ben, amikor is kitört a magyar-török háború. A Nándorfehérvár visszafoglalására készülő II. Lajos király megparancsolta neki, hogy Báthory István nádor hadát ő vezesse a batai táborba, mivel Báthory nem akart Szapolyai János erdélyi vajdával közösen hadakozni.

1522-ben Nürnbergben járt egy másik magyar küldöttséggel V. Károly német-római császárnál, ahol a törökök elleni háborúhoz tizenhétezer katonát kértek a német fejedelmektől, de csak háromezret irányítottak Magyarországra.

Brał udział w bitwie pod Mohaczami, gdzie nosił flagę narodową. W bitwie stracił życie, a flaga spadła.

Részt vett a mohácsi csatában, ahol az ország zászlaját vitte. A harcban ő is életét vesztette és a zászló is odalett. 

W lipcu 1525 roku został wybrany sędzią w Parlamencie Hatvan, chociaż II. Louis zabronił tego.

1525 júliusában a Hatvanban tartott országgyűlésen országbíróvá választották, noha II. Lajos ennek megtartását megtiltotta. 

Jego listy i inne dokumenty w jego majątku należą do najwcześniejszych archiwalnych wspomnień języka węgierskiego. Zbudował świątynię w swoim majątku w Szilágycseh.

Hagyatékában maradt levelei és egyéb iratai, a magyar nyelv legkorábbi levéltári emlékeihez tartoznak. A birtokához tartozó Szilágycsehben ő építettetett templomot. 


Dokumentum

1525. február 15., Buda

Drágffy János temesi ispán VII. Kelemen pápának Segr. Stato, Principi, 3, f. 35.

Legszentebb főpap urunknak, legkegyelmesebb uramnak

Legboldogabb atya és úr, nekem legkegyelmesebb uram!

Szentségtek lábának csókolása és szolgálatom alázatos ajánlása után. Bízva abban az egyedülálló jóságban, amellyel engem valamikor, amikor a Városban zarándoklás végett voltam, Szentségtek kísért, megkértem ezt a barátomat, a királyi követ urat, hogy Szentségtekhez a nevemben egy nem igazán nagy dologért (amit mégis én Szentségtektől elérni legfőképpen kívánok) esedezzék. Esedezem tehát a legalázatosabban Szentségtekhez, legkegyelmesebb uramhoz, méltóztassék azzal kapcsolatban kéréseimet meghallgatni. Szentségtek kegyébe legalázatosabb szolgálatomat esedezve ajánlom. Szentségteket Isten épnek és sértetlennek őrizze.

Budán, február 15-én, az Úr 1525. évében.

Szentségtek hű nagyságos Drágffy Jánosa, temesi ispán, a magyar királyság főembere és bárója tulajdon kezével

A temesi ispánnak Budán, 1525. február 15-én kelt levele magyarul.

1525. 15. Februarii, Budae

Johannes Drágffy comes Themesiensis Clementi papae VII. Segr. Stato, Principi, 3, f. 35.

Sanctissimo domino nostro pontifici maximo, domino meo clementissimo

Beatissime pater et domine, domine mihi clementissime!

Post oscula pedum Vestre Sanctitatis et mee servitutis humilem commendacionem. Confisus in illa singulari benignitate, qua me aliquando, dum in urbe peregrinandi gracia essem, Vestra Sanctitas fuit prosequuta, rogavi hunc amicum meum, dominum oratorem regium, ut Vestre Sanctitati nomine meo pro re non valde quidem magna (quam tamen ego a Vestra Sanctitate consequi summopere desidero) supplicaret. Supplico igitur humillime Vestre Sanctitati, domino meo clementissimo, dignetur in eo preces meas exaudire. In cuius graciam servitutem meam humillimam supplex commendo. Quam Deus salvam et incolumem conservet.

Bude XV Februarii, anno Domini 1525.

Eiusdem Sanctitatis Vestre fidelis magnificus Johannes Dragffy, comes Themesiensis, primas et baro regni Hungariae manu propria

A temesi ispánnak Budán, 1525. február 15-én kelt levele latinul.


Források

  • Drágfi de Béltek family
  • Joódy Pál - Cercetarea calitắţii de nobil in comitatul Maramures. Anii 1749-1769, Editura societắţii culturale Pro Maramures „Dragos Vodắ”, Cluj-Napoca, 2003
  • Joan cavaler de Puscariu - Date istorice privitoare la familiile nobile romắne.Editura societắţii culturale Pro Maramures „Dragos Vodắ”, Cluj-Napoca, 2003
  • Alexandru Filipascu de Dolha si Petrova - Istoria Maramuresului, Editura „Gutinul” Baia Mare, 1997.
  • Wyrostek, Ludwik - Rod Dragow-Sasow na Wegrzech i Rusi Halickiej. RTH t. XI/1931-1932

Kapcsolódó szócikkek

Dowiedz się więcej

  • Markó László: A Magyar Állam Főméltóságai Szent Istvántól napjainkig, Magyar Könyvklub, Budapest 1999.
  • Csorba Csaba – Estók János – Salamon Konrád: Magyarország képes története, Magyar Könyvklub, Budapest 1999.

Drágffy János

Sędzia królewski
Sędzia królewski
Okres od 1525
do 26 sierpnia 1526
Poprzednik Sárkány Ambrus
Następca Thurzó Elek
Dane biograficzne
Ród Drágffy
Pochodzenie węgierskie
Państwo Królestwo Węgier
w unii personalnej
z Królestwem Chorwacji
Urodziny dta nieznana
Śmierć 26 sierpnia 1526
Miejsce Mohacz
Przyczyna śmierć po bitwie
Ojciec Drágffy Bertalan
Matka Hédervári Dorottya
Rodzeństwo Imre
György
Anna
Żona Drugeth Katalin
Dzieci Gáspár
Boldizsár
András
Farkas
Magdolna
Zsófia