Odźwierny Króla Węgier: Różnice pomiędzy wersjami
| Linia 116: | Linia 116: | ||
| [[Becsei Töttös]]<ref>{{cite book|last=Fügedi |first=Erik |title=Ispánok, bárók, kiskirályok |pages=212,224,239,246,248 |publisher=Magvető Könyvkiadó |year=1986 |isbn=963-14-0582-6}}</ref> | | [[Becsei Töttös]]<ref>{{cite book|last=Fügedi |first=Erik |title=Ispánok, bárók, kiskirályok |pages=212,224,239,246,248 |publisher=Magvető Könyvkiadó |year=1986 |isbn=963-14-0582-6}}</ref> | ||
| 1343–1353 | | 1343–1353 | ||
| − | |rowspan="6"| [[ | + | |rowspan="6"| [[I. Lajos]] |
| W 1342 roku rodzina Léli przyjęła go do klanu Becse-Gergely, przed tym był zwykłym, królewskim sługą. | | W 1342 roku rodzina Léli przyjęła go do klanu Becse-Gergely, przed tym był zwykłym, królewskim sługą. | ||
|- | |- | ||
Wersja z 17:03, 28 lut 2021
| Strona | Autorzy | Nota |
| [1] | [2] | Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku węgierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku węgierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach. |
|
Ajtónállómester (pol. odźwierny, łac. magister janitorum), czyli początkowo książę fajek (comes preconum), był nadzorcą dworów królewskich i fajek dworskich, pełniąc funkcję odźwiernych i posłańców. Wezwał do króla ze swoją pieczęcią rudy - to jest pieczęcią cytatu króla - oraz, z pomocą swojej krajowej sieci posłańców, tych, z którymi król chciał rozmawiać. Nosili także krwawy miecz, gdy zostali wezwani na wojnę. Zgodnie z legendą o Koronie i Mieczu, biskup fajek ostrzegł księcia Belę, aby wybrał miecz przed Endre I. Az ajtónállómester (magister janitorum), vagy eleinte csőszök ispánja (comes preconum) volt a királyi udvarházak és az udvar csőszeinek – akik ajtónálló és hírvivő feladatokat láttak el – felügyelője. Ő idézte a király elé ércpecsétjével – azaz a király idézőpecsétjével – és országos hírvivő hálózatának segítségével azokat, akikkel a király beszélni akart. Ők hordozták körbe a véres kardot is, amikor hadba hívtak. A Korona és kard legendája szerint a csőszök ispánja figyelmeztette Béla herceget, hogy a kardot válassza I. Endre színe előtt.[1]
A jelenet arra utal, hogy a csőszök ispánja egyben a palotaőrség parancsnoka is volt.
Nyugaton az udvarmester felelt meg ennek a tisztségnek. Ajtónállómesterként a források először 1261-ben említik. Az ajtónállók, vagyis a királyi testőrök elöljárója volt. Gondoskodnia kellett a királyi lakosztályok és a királyi család biztonságáról.[2]
Werbőczy István meghatározása szerint (Tripartitum I. R. 94. c.) az ország zászlósurainak és kisebb báróinak egyike.
Tagja volt a királyi tanácsnak. Tényleges feladatait az Anjou-kor óta helyettese, általában egyik köznemesi familiárisa látta el, a bárót főajtónállómesternek kezdték hívni, majd tisztsége összeolvadt az udvarmesterével. Tagja volt a Mohács utáni Habsburg udvartartásnak is. 1608-tól feladata volt a rendi országgyűlés rendjének felügyelete is.[3] 1848-ig az országgyűlés felsőtáblájának tagja, majd a második világháború végéig a felsőház tagja volt. Spis treściCsőszök ispánjai
W czasach Arpadów
W czasach Andegawenów
Odźwierni królów elekcyjnychF1. Cudar Simon, Ajtónállómester (magister ianitorum regalium), +1464/65
XV wiek
== Królowie po 1526 roku == Janitorum regalium magistri, Königliche Obersttürhüter[16]
Habsburgowie (do roku 1848)
További információkForrások
|