Ákos I. István: Różnice pomiędzy wersjami

Z Felczak story
Przejdź do nawigacji Przejdź do wyszukiwania
Linia 1: Linia 1:
Źródło: [https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81kos_Istv%C3%A1n_(n%C3%A1dor) Ákos István (nádor)]
+
[[Kategoria:Nieprzetłumaczone z węgierskiego]]
 +
 
 +
{{Uwaga|
 +
|strona  = https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81kos_Istv%C3%A1n_(n%C3%A1dor)
 +
|autorzy = https://en.wikipedia.org/w/index.php?title=%C3%81kos_Istv%C3%A1n_(n%C3%A1dor)&action=history
 +
|nota    = węgierski
 +
}}
 +
 
 +
{|
 +
|
 +
|}
 +
 
 +
{|
 +
|-style="vertical-align:top;"
 +
|
  
 
{{Redoslijed|
 
{{Redoslijed|
Linia 16: Linia 30:
  
  
{| align=right style="margin: 0 0 0 0; text-align: center; border:1px solid #aaaaaa; font-size: 85%; width: 250px;" class=box
+
{|  
|-
+
|
 +
|}
 +
 
 +
 
 +
{{egyért2|Ákos István nádorról|Ákos István (egyértelműsítő lap)}}
 +
{{személy infobox}}
 +
[[Plik:Kiskirályok uralmi területei.jpg|thumb|300px|left|Tartományurak uralmi területei Magyarországon a 14. század elején]]
 +
'''Ákos István''' ([[1260]] körül – [[1315]]) [[országbíró]] és [[nádor]] ([[1301]]. október – [[1307]]. október), az úgynevezett kiskirályok ([[tartományúr|tartományurak]]) egyike.
 +
 
 +
== Élete ==
 +
 
 +
Az [[Ákos nemzetség]] Ernye ágának tagjaként [[Ákos Ernye]] országbíró fia volt. Feleségétől, az ismeretlen vezetéknevű Katalintól 7 fia és 2 leánya született. A történeti forrásokban [[1281]]–1315 között szerepel. 1281-ben [[Gömör vármegye|gömöri]] és [[Borsod vármegye|borsodi]] [[ispán]] volt. [[1282]]-ben részt vett a [[Hód-tavi csata|Hód-tavi csatában]], majd [[Borostyánkő (Ausztria)|Borostyánkő]] ostromában és [[IV. László magyar király|IV. László]] király [[Várgede|Gede]] és [[Perestyén]] várak alatt vívott küzdelmeiben. [[IV. László magyar király|IV. László]] után [[III. András magyar király|III. András]]nak is bizalmasa lett. [[1293]] és [[1295]] között királynéi tárnokmester. [[1298]]-ban szövetséget kötött III. András királlyal és több előkelővel. 1298-tól [[1300]]-ig volt országbíró.
 +
 
 +
A király halálakor ([[1301]]. [[január 14.]]) ő búcsúztatta Andrást, mint az „[[Árpád-ház]] utolsó aranyágacskáját”. A nádori méltóságot a többi [[tartományúr|kiskirállyal]] együtt töltötte be, azaz a saját birtokain ő volt a nádor. Az 1301–1308-as [[interregnum]] idején [[Vencel magyar király|Vencel cseh trónörököst]] támogatta, és tőle különféle tisztségeket és birtokokat kapott. 1307-ben a rákosi országgyűlésen elismerte [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] királyságát, és ezután teljesen visszavonult a politikai élettől. Tartományúri hatalma körülbelül Borsod vármegyét ölelte fel, ahol mintegy 50 birtoka és 5 vára volt (közte [[diósgyőri vár|Diósgyőrrel]] és [[dédesi vár|Dédessel]]). Központját [[Diósgyőr]]ben rendezte be. [[Diósgyőr#A diósgyőri pálos kolostor|Diósgyőrben]] és [[Pálos kolostor (Bükkszentlélek)|Bükkszentlélek]]en [[pálos rend|pálos]] kolostort alapított.
 +
 
 +
Egyik fiát, Istvánt Wittelsbach bajor herceg leányával házasította össze. Egyik leányát, Anyicsot (Anics) [[Borsa Beke]]<ref>Beke [[Borsa Kopasz]] fivére volt.</ref> [[tárnokmester]] vette feleségül. Bekét úgy említik a források, hogy ''„István nádor generusa” („magister Beke comes byhoriensis gener noster carissimus”).''<ref>Bárány Attila: ''Debreceni Dózsa küzdelme a bihari oligarchákkal''.</ref>
 +
 
 +
Halála után, [[1317]]-ben fiai – István és János – [[Borsa Kopasz]] királyellenes tartományúr oldalán vettek részt a [[debreceni csata (1317)|debreceni csatában]]. A vereség után fiai a [[dédesi vár]]ba menekültek. Ezt a király hadvezére, [[Debreceni Dózsa]] megostromolta és elfoglalta, ami után a hűtleneket fej- és jószágvesztésre ítélték.
 +
 
 +
== Przypisy ==
 +
{{izvori}}
 +
 
 +
== Źródła ==
 +
 
 +
* [[Markó László (lexikonszerkesztő)|Markó László]]: A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig {{ISBN|9632089707}}
 +
* [[Bárány Attila]]: ''Debreceni Dózsa küzdelme a bihari oligarchákkal'', In: Debrecen város 650 éves. Szerk. Bárány Attila, Papp Klára, Szálkai Tamás. Debrecen, 2011. 75-126.
 +
 
 
|
 
|
 
{{Urzędnik infobox
 
{{Urzędnik infobox
Linia 56: Linia 96:
 
  |miejsce spoczynku =  
 
  |miejsce spoczynku =  
 
  |ojciec            = [[Ákos Ernye|Ernye]]
 
  |ojciec            = [[Ákos Ernye|Ernye]]
  |matka            =  
+
  |matka            = nieznana
 
  |rodzeństwo        =  
 
  |rodzeństwo        =  
 
  |1. związek        = żona
 
  |1. związek        = żona
Linia 71: Linia 111:
 
|}
 
|}
  
{{egyért2|Ákos István nádorról|Ákos István (egyértelműsítő lap)}}
+
{{SORTUJ:Akos Istvan 01}}
{{személy infobox}}
 
[[Plik:Kiskirályok uralmi területei.jpg|thumb|300px|left|Tartományurak uralmi területei Magyarországon a 14. század elején]]
 
'''Ákos István''' ([[1260]] körül – [[1315]]) [[országbíró]] és [[nádor]] ([[1301]]. október – [[1307]]. október), az úgynevezett kiskirályok ([[tartományúr|tartományurak]]) egyike.
 
 
 
== Élete ==
 
 
 
Az [[Ákos nemzetség]] Ernye ágának tagjaként [[Ákos Ernye]] országbíró fia volt. Feleségétől, az ismeretlen vezetéknevű Katalintól 7 fia és 2 leánya született. A történeti forrásokban [[1281]]–1315 között szerepel. 1281-ben [[Gömör vármegye|gömöri]] és [[Borsod vármegye|borsodi]] [[ispán]] volt. [[1282]]-ben részt vett a [[Hód-tavi csata|Hód-tavi csatában]], majd [[Borostyánkő (Ausztria)|Borostyánkő]] ostromában és [[IV. László magyar király|IV. László]] király [[Várgede|Gede]] és [[Perestyén]] várak alatt vívott küzdelmeiben. [[IV. László magyar király|IV. László]] után [[III. András magyar király|III. András]]nak is bizalmasa lett. [[1293]] és [[1295]] között királynéi tárnokmester. [[1298]]-ban szövetséget kötött III. András királlyal és több előkelővel. 1298-tól [[1300]]-ig volt országbíró.
 
 
 
A király halálakor ([[1301]]. [[január 14.]]) ő búcsúztatta Andrást, mint az „[[Árpád-ház]] utolsó aranyágacskáját”. A nádori méltóságot a többi [[tartományúr|kiskirállyal]] együtt töltötte be, azaz a saját birtokain ő volt a nádor. Az 1301–1308-as [[interregnum]] idején [[Vencel magyar király|Vencel cseh trónörököst]] támogatta, és tőle különféle tisztségeket és birtokokat kapott. 1307-ben a rákosi országgyűlésen elismerte [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] királyságát, és ezután teljesen visszavonult a politikai élettől. Tartományúri hatalma körülbelül Borsod vármegyét ölelte fel, ahol mintegy 50 birtoka és 5 vára volt (közte [[diósgyőri vár|Diósgyőrrel]] és [[dédesi vár|Dédessel]]). Központját [[Diósgyőr]]ben rendezte be. [[Diósgyőr#A diósgyőri pálos kolostor|Diósgyőrben]] és [[Pálos kolostor (Bükkszentlélek)|Bükkszentlélek]]en [[pálos rend|pálos]] kolostort alapított.
 
 
 
Egyik fiát, Istvánt Wittelsbach bajor herceg leányával házasította össze. Egyik leányát, Anyicsot (Anics) [[Borsa Beke]]<ref>Beke [[Borsa Kopasz]] fivére volt.</ref> [[tárnokmester]] vette feleségül. Bekét úgy említik a források, hogy ''„István nádor generusa” („magister Beke comes byhoriensis gener noster carissimus”).''<ref>Bárány Attila: ''Debreceni Dózsa küzdelme a bihari oligarchákkal''.</ref>
 
 
 
Halála után, [[1317]]-ben fiai – István és János – [[Borsa Kopasz]] királyellenes tartományúr oldalán vettek részt a [[debreceni csata (1317)|debreceni csatában]]. A vereség után fiai a [[dédesi vár]]ba menekültek. Ezt a király hadvezére, [[Debreceni Dózsa]] megostromolta és elfoglalta, ami után a hűtleneket fej- és jószágvesztésre ítélték.
 
 
 
== Jegyzetek ==
 
 
 
{{jegyzetek}}
 
 
 
== Források ==
 
 
 
* [[Markó László (lexikonszerkesztő)|Markó László]]: A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig {{ISBN|9632089707}}
 
* [[Bárány Attila]]: ''Debreceni Dózsa küzdelme a bihari oligarchákkal'', In: Debrecen város 650 éves. Szerk. Bárány Attila, Papp Klára, Szálkai Tamás. Debrecen, 2011. 75-126.
 
 
 
{{portál|középkor}}
 
 
 
{{DEFAULTSORT:Akos Istvan}}
 
[[Kategória:Ákos nemzetség|Istvan]]
 
[[Kategória:Nádorok]]
 
[[Kategória:Országbírók]]
 
[[Kategória:Gömör vármegye főispánjai]]
 
[[Kategória:Borsod vármegye főispánjai]]
 
[[Kategória:1315-ben elhunyt személyek]]
 
 
 
 
 
[[Kategoria:Sędziowie króla Węgier]]
 
  
 +
[[Kategoria:Klan Ákos]]
 +
[[Kategoria:Klany]]
 +
[[Kategoria:Nieznana data urodzenia]]
 
[[Kategoria:Palatyni Królestwa Węgier]]
 
[[Kategoria:Palatyni Królestwa Węgier]]
 +
[[Kategoria:Sędziowie królewscy]]
 +
[[Kategoria:Urodzeni w XIII wieku]]
 +
[[Kategoria:Urzędnicy Królestwa Węgier]]
 +
[[Kategoria:Węgierscy dygnitarze historyczni]]
 +
[[Kategoria:Węgierscy szlachcice]]
 
[[Kategoria:Węgierscy urzędnicy królewscy]]
 
[[Kategoria:Węgierscy urzędnicy królewscy]]
[[Kategoria:Szybkie]]
+
[[Kategoria:Zmarli w 1315]]
 +
[[Kategoria:Zmarli w XIV wieku]]

Wersja z 18:31, 4 lis 2019




Szablon:Személy infobox

Plik:Kiskirályok uralmi területei.jpg
Tartományurak uralmi területei Magyarországon a 14. század elején

Ákos István (1260 körül – 1315) országbíró és nádor (1301. október – 1307. október), az úgynevezett kiskirályok (tartományurak) egyike.

Élete

Az Ákos nemzetség Ernye ágának tagjaként Ákos Ernye országbíró fia volt. Feleségétől, az ismeretlen vezetéknevű Katalintól 7 fia és 2 leánya született. A történeti forrásokban 1281–1315 között szerepel. 1281-ben gömöri és borsodi ispán volt. 1282-ben részt vett a Hód-tavi csatában, majd Borostyánkő ostromában és IV. László király Gede és Perestyén várak alatt vívott küzdelmeiben. IV. László után III. Andrásnak is bizalmasa lett. 1293 és 1295 között királynéi tárnokmester. 1298-ban szövetséget kötött III. András királlyal és több előkelővel. 1298-tól 1300-ig volt országbíró.

A király halálakor (1301. január 14.) ő búcsúztatta Andrást, mint az „Árpád-ház utolsó aranyágacskáját”. A nádori méltóságot a többi kiskirállyal együtt töltötte be, azaz a saját birtokain ő volt a nádor. Az 1301–1308-as interregnum idején Vencel cseh trónörököst támogatta, és tőle különféle tisztségeket és birtokokat kapott. 1307-ben a rákosi országgyűlésen elismerte Károly Róbert királyságát, és ezután teljesen visszavonult a politikai élettől. Tartományúri hatalma körülbelül Borsod vármegyét ölelte fel, ahol mintegy 50 birtoka és 5 vára volt (közte Diósgyőrrel és Dédessel). Központját Diósgyőrben rendezte be. Diósgyőrben és Bükkszentléleken pálos kolostort alapított.

Egyik fiát, Istvánt Wittelsbach bajor herceg leányával házasította össze. Egyik leányát, Anyicsot (Anics) Borsa Beke[1] tárnokmester vette feleségül. Bekét úgy említik a források, hogy „István nádor generusa” („magister Beke comes byhoriensis gener noster carissimus”).[2]

Halála után, 1317-ben fiai – István és János – Borsa Kopasz királyellenes tartományúr oldalán vettek részt a debreceni csatában. A vereség után fiai a dédesi várba menekültek. Ezt a király hadvezére, Debreceni Dózsa megostromolta és elfoglalta, ami után a hűtleneket fej- és jószágvesztésre ítélték.

Przypisy

  1. Beke Borsa Kopasz fivére volt.
  2. Bárány Attila: Debreceni Dózsa küzdelme a bihari oligarchákkal.

Źródła

  • Markó László: A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig
  • Bárány Attila: Debreceni Dózsa küzdelme a bihari oligarchákkal, In: Debrecen város 650 éves. Szerk. Bárány Attila, Papp Klára, Szálkai Tamás. Debrecen, 2011. 75-126.

Ákos I. István

[Palatyn Królestwa Węgier
Sędzia królewski
Piczęć Istvána Ákosa
Piczęć Istvána Ákosa
Palatyn Królestwa Węgier
Okres od 1301
do 1307
Poprzednik Csák III. Máté
Następca Borsa Kopasz
Sędzia królewski
Okres od 1298
do 1301/1304 ?
Poprzednik Péc Apor
Następca Péter
Dane biograficzne
Klan Ákos
Pochodzenie węgierskie
Państwo Królestwo Węgier
w unii personalnej
z Królestwem Chorwacji
Urodziny ok. 1260
Śmierć 1315
Ojciec Ernye
Matka nieznana
Żona Nn Katerina
Dzieci siedmiu synów
dwie córki