Vas

Z Felczak story
Przejdź do nawigacji Przejdź do wyszukiwania
18px Komitaty króla Stefana I

♦ Abaúj ♦ Bács ♦ Baranya ♦ Békés ♦ Bihar ♦ Bodrog ♦ Borsod ♦ Csanád ♦ Csongrád ♦ Doboka ♦ Esztergom ♦ Fehér ♦ Fejér ♦ Gömör ♦ Győr ♦ Háromszék ♦ Heves ♦ Hunyad ♦ (Karakó) ♦ Keve ♦ Kolozs ♦ Komárom ♦ Kovinska ♦ Krassó ♦ Küküllő ♦ Moson ♦ Nógrád ♦ Nyitra ♦ Pest ♦ Pilis ♦ Pozsony ♦ Somogy ♦ Sopron ♦ Szabolcs ♦ Szatmár ♦ Szepes ♦ Szerém ♦ Szolnok ♦ Temes ♦ Tolna ♦ Torda ♦ Újvár ♦ Ung ♦ Valkó ♦ Varasd ♦ Vas ♦ Verőce ♦ Veszprém ♦ Visegrád ♦ Zala ♦ Zaránd ♦ Zemplén ♦ Zólyom

Plik:Vas county map (1891).jpg
Mapa komitatu Vas ok. 1890 r.

Vas vármegye (németül Komitat Eisenburg) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság nyugati részén. Területét Magyarország, Ausztria és Szlovénia között osztották fel.

Geografia

Obszar powiatu można podzielić na dwie części: wschodnią, mniejszą stanowi Mała Równina lub Kotlina Bratysławska oraz zachodnią należącą do Alp. Najważniejszymi rzekami w powiecie są Rába i Lapincs.

A vármegye területe két részre osztható: keleti, kisebb része a Kisalföld, vagy a Pozsonyi-medence része, valamint nyugati része, amely az Alpokhoz tartozik. A vármegye legfontosabb folyói a Rába és a Lapincs.

Graniczy od północy z okręgiem Sopron, od wschodu z okręgiem Veszprém, od południa z okręgiem Zala, a od zachodu ze Styrią i Dolną Austrią (Imperium Habsburgów).

Északról Sopron vármegye, keletről Veszprém vármegye, délről Zala vármegye, nyugatról pedig  Stájerország és Alsó-Ausztria tartomány (Habsburg Birodalom) határolta. 

Historia

Hrabstwo zostało założone przez króla św. Stefana w momencie założenia państwa i organizacji królewskiego systemu powiatu z centrum Vasvár. [1]

A vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Vasvár központtal.[1]

Niektóre wioski, takie jak Sinnersdorf (wioska graniczna lub Pinka, dziś Kramarovci, Słowenia), Oberwaldbäuern itp. był spożywany przez Styrię w średniowieczu, chociaż był nadal poszukiwany przez hrabstwo. Część zachodnia została przyłączona do Austrii od 1922 r., A południowo-zachodnia do terytorium Królestwa Serbii-Chorwacji-Słowenii od 1920 r., Choć w części południowej w 1919 r. Podjęto próbę ustanowienia tzw. Republika Vendvidék, a następnie węgierska, a następnie serbska okupacja tego obszaru. W 1950 r. Terytorium węgierskiej części powiatu uzupełniono o część powiatu sopron, a z jego terytorium powiaty Veszprém i Zala otrzymały ją. Również w 1950 r. Powiat stał się powiatem.

Néhány községét, például Sinnersdorf (Határfalva vagy Pinkahatárfalu, ma Kramarovci, Szlovénia), Oberwaldbäuern stb. a középkor folyamán Stájerország bekebelezte, bár rájuk a vármegye továbbra is igényt formált. Nyugati részét 1922-től Ausztria, délnyugati részét pedig 1920-tól a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság területéhez csatolták, bár a déli részén 1919-ben megpróbálták kialakítani az ún. Vendvidéki Köztársaságot, amit a terület magyar, majd szerb megszállása követett. 1950-ben a vármegye magyarországi része területe kiegészült Sopron vármegye egy részével, illetve Veszprém és Zala vármegyék kaptak területéből. Szintén 1950-ben a vármegye megyévé alakult.


Komitat Vas

Comitatus Castriferreus (łac.)
Komitat Eisenburg (German)

(1910)

Herb von Vas Comitatus Castriferreus (łac.) Komitat Eisenburg (German)
Siedziba: Szombathely
Powierzchnia: 5 474 km²
Ludność: 435,793[2]
Narodowości: 57 % Węgrzy
27 % Niemcy
12 % Słoweńcy
4 % Chorwaci[3]
Utworzony: XII wiek
Zlikwidowany: 4.06.1920
(Traktat z Trianon)
Vas
  1. Györffy György. "15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete.". István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2. 
  2. A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. Budapest 1912, S. 12 ff.
  3. A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. Budapest 1912, S. 22 ff. (Spis ludności z 1910)