Krassó

Strona	Autorzy	Nota
[1]	[2]	Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku węgierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku węgierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach.

18px Komitaty króla Stefana I ♦ Abaúj ♦ Bács ♦ Baranya ♦ Békés ♦ Bihar ♦ Bodrog ♦ Borsod ♦ Csanád ♦ Csongrád ♦ Doboka ♦ Esztergom ♦ Fehér ♦ Fejér ♦ Gömör ♦ Győr ♦ Háromszék ♦ Heves ♦ Hunyad ♦ (Karakó) ♦ Keve ♦ Kolozs ♦ Komárom ♦ Kovinska ♦ Krassó ♦ Küküllő ♦ Moson ♦ Nógrád ♦ Nyitra ♦ Pest ♦ Pilis ♦ Pozsony ♦ Somogy ♦ Sopron ♦ Szabolcs ♦ Szatmár ♦ Szepes ♦ Szerém ♦ Szolnok ♦ Temes ♦ Tolna ♦ Torda ♦ Újvár ♦ Ung ♦ Valkó ♦ Varasd ♦ Vas ♦ Verőce ♦ Veszprém ♦ Visegrád ♦ Zala ♦ Zaránd ♦ Zemplén ♦ Zólyom Plik:Hungary 1490.jpg Csánki Dezső–Kogutowicz Manó: Magyarország Mátyás király halálakor Plik:Hungary, Galicia and Transylvania.jpg Közigazgatási egységek egy 1862-es térképen Krassó vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Krassóvár központtal. 1881-ben egyesült Szörény vármegyével Krassó-Szörény néven. 1926-ban a román állam – Krassó-Szörény vármegye utódjának felosztásával – újonnan alakított egy Krassó nevű megyét (Judeţul Caraș), ami az 1950. évi reformmal szűnt meg. Földrajza Krassó vármegye az Al-Dunába folyó Krassó és Nyárád vízgyűjtő területére terjedt ki. Északon a Berzava folyó, délen a Duna határolta keleti fele lakatlan erdős hegységig, nyugati fele sík mezőségig terjedt, mely északi részén a ma Alibunai mocsaraknak nevezett (régen Igan-sár) területig, az Al-Duna delé eső rész pedig a Delibáti homokpusztákon (régen Maxond-homokhátság) veszett el. Története A megye területéről az első feljegyzések a római korból, i. sz. 101-107 közötti időkről maradtak fenn. A vármegye területére 895-ben beköltöző magyarság a Krassó völgyében bolgár-szláv és talán még az avar uralom idejéből ittmaradt bolgár-török népelemeket talált. A honfoglaló magyarság a korai helynévanyag tanúsága szerint a megye sík területeit szállta meg, de nyári legeltewtésre a folyóvölgyekbe is felhatolt. Konstantin császár 950 körül készült feljegyzése szerint a magyarok az Al-Dunától északra eső területeken laktak. A megye fő helye mind védelem, mind Bolgárország és Bizánc felé irányuló kereskedelem szempontjából Krassó vár, a megye névadója volt, majd I. István magyar király a területet Krassó székhellyel határispánsággá szervezte. A tatárjárás pusztításairól e területről nem maradtak fenn adatok, de bizonyosra vehető a megye sík vidékének elnéptelenedése. A megye területén IV. Béla várépítő politikája hozott jelentősebb változásokat: a kevésbé védhető Krassó (Haram) pótlására kiépült néhány hegyi vár és váruradalom, köztük Érsomlyó is, melynek irányító szerepe lett a megyében. Ér(d)somlyó ispánságáról 1277-ből fennmaradt adat szerint IV. László király adományt is tett Lőrinc erdélyi vajda fia Lőrinc számára. Érsomlyó után nem sokkal épült fel Mezősomlyó és Ilyéd vár is, majd végül a Berzava partján Kövesd (ma Bogsán) vára is, mely 1331-ben már uradalmi központ is volt. Források