|
Pan odźwierny (magister janitorum), czyli początkowo książę fajek (pochodzi z preconum), był nadzorcą dworów królewskich i fajek dworskich, pełniąc funkcję odźwiernych i posłańców. Wezwał do króla ze swoją pieczęcią rudy - to jest pieczęcią cytatu króla - oraz, z pomocą swojej krajowej sieci posłańców, tych, z którymi król chciał rozmawiać. Nosili także krwawy miecz, gdy zostali wezwani na wojnę. Zgodnie z legendą o Koronie i Mieczu, biskup fajek ostrzegł księcia Belę, aby wybrał miecz przed Endre I.
Az ajtónállómester (magister janitorum), vagy eleinte csőszök ispánja (comes preconum) volt a királyi udvarházak és az udvar csőszeinek – akik ajtónálló és hírvivő feladatokat láttak el – felügyelője. Ő idézte a király elé ércpecsétjével – azaz a király idézőpecsétjével – és országos hírvivő hálózatának segítségével azokat, akikkel a király beszélni akart. Ők hordozták körbe a véres kardot is, amikor hadba hívtak. A Korona és kard legendája szerint a csőszök ispánja figyelmeztette Béla herceget, hogy a kardot válassza I. Endre színe előtt.[1]
Scena sugeruje, że mistrz fajek był jednocześnie komendantem straży pałacowej.
A jelenet arra utal, hogy a csőszök ispánja egyben a palotaőrség parancsnoka is volt.
Na Zachodzie stanowisko to pełnił woźny. Po raz pierwszy został wymieniony w 1261 roku jako mistrz drzwi. Był brygadzistą odźwiernych, czyli królewskich ochroniarzy. Musiał zadbać o bezpieczeństwo apartamentów królewskich i rodziny królewskiej. [2]
Nyugaton az udvarmester felelt meg ennek a tisztségnek. Ajtónállómesterként a források először 1261-ben említik.
Az ajtónállók, vagyis a királyi testőrök elöljárója volt. Gondoskodnia kellett a királyi lakosztályok és a királyi család biztonságáról.[2]
Zgodnie z definicją Istvána Werbőczy (Tripartitum I. R. 94. c.) Jest jednym z flag i mniejszych baronów kraju.
Werbőczy István meghatározása szerint (Tripartitum I. R. 94. c.) az ország zászlósurainak és kisebb báróinak egyike.
Był członkiem Rady Królewskiej. Jego rzeczywiste obowiązki od czasów Anjou były wykonywane przez jego zastępcę, zwykle jednego z członków jego zwykłej rodziny, baron był nazywany głównym portierem, a następnie jego biuro łączyło się z urzędem jego nadwornego pana. Był także członkiem dworu habsburskiego po Mohaczu. Od 1608 r. Był również odpowiedzialny za nadzorowanie porządku Zgromadzenia Narodowego. [3] Był członkiem izby wyższej do 1848 r., A następnie członkiem izby wyższej do końca II wojny światowej.
Tagja volt a királyi tanácsnak. Tényleges feladatait az Anjou-kor óta helyettese, általában egyik köznemesi familiárisa látta el, a bárót főajtónállómesternek kezdték hívni, majd tisztsége összeolvadt az udvarmesterével. Tagja volt a Mohács utáni Habsburg udvartartásnak is. 1608-tól feladata volt a rendi országgyűlés rendjének felügyelete is.[3] 1848-ig az országgyűlés felsőtáblájának tagja, majd a második világháború végéig a felsőház tagja volt.
Csőszök ispánjai
Nazwisko (Urodziny–Śmierć)
|
Okres
|
Monarcha (Lata panowania)
|
Uwagi
|
| brak informacji
|
??
|
|
| Trisztán[1]
|
1250 körül
|
IV. Béla
|
Buzád nembeli
|
| brak informacji
|
??
|
|
W czasach Arpadów
Nazwisko (Urodziny–Śmierć)
|
Okres
|
Monarcha (Lata panowania)
|
Uwagi
|
| brak informacji
|
??
|
|
| Tamás[4]
|
1261–70
|
IV. Béla
|
Pok
|
| brak informacji
|
??
|
|
W czasach Andegawenów
- Hédervári Miklós, odźwierny królewski (magister ianitorum regalium) (fl. 1339-82)
A vegyesházi királyok ajtónállómesterei
F1. Cudar Simon, Ajtónállómester (magister ianitorum regalium), +1464/65
Nazwisko (Urodziny–Śmierć)
|
Okres
|
Monarcha (Lata panowania)
|
Uwagi
|
| Jolsvai Leusták[11]
|
1387-1392
|
Zsigmond
|
Rátót nb. Dezső-fi Péter fia,[5] Kanizsai János pártfogoltja
|
| Sárói László[12]
|
1392-1395†
|
Lévai Cseh Péter apja
|
| brak informacji
|
??
|
|
XV wiek
Hédervári II. Imre (* nieznana, † ok.1480)
Hédervári Miklós († 1412/13) odźwierny królewski (magister ianitorum regalium); 1.żona: Margit (fl. 1379-1422),
Marcalli János († 1459), ban Slawonii, odźwierny królewski (Magister ianitorum regalium), főispán: Verőce, Temes, Somogy i Zala; ż.Anna N (fl. 1450-55)
E1. Katalin, (fl. 1455-66); m. Georg Svampek von Lothemberg (fl. 1466)
Kanizsai II. István
D4. Pálóci János, Ajtónállómester (magister ianitorum), (fl. 1436-61, +1461; m.Margit N
D1. Pálóci László, Országbíró (1446-70), Lovászmester, Ajtónállómester, Főispán of Ung (Ungi főispán), (fl. 1411-1470, +20.10.1470
Királyi főajtónállók (1526-1848)
Janitorum regalium magistri, Königliche Obersttürhüter[16]
Nazwisko (Urodziny–Śmierć)
|
Okres
|
Monarcha (Lata panowania)
|
Uwagi
|
| Guthi Országh Imre
|
1522-1536†
|
II. Lajos, Szapolyai János, I. Ferdinánd
|
|
| ?
|
1536-1537
|
Szapolyai János, I. Ferdinánd
|
|
| Tharnóczi Imre
|
1539?-1556
|
|
| Bánffy László
|
1556. március 4. - 1573
|
I. Ferdinánd, Miksa
|
alsólindvai gróf
|
| Balassa János
|
1574. április 16. - 1576
|
Miksa
|
gyarmati
|
| Révay Mihály
|
1577. március 23. - 1587
|
Rudolf
|
|
| Révay Ferenc
|
1587. november 12. - 1598
|
|
| Istvánffy Miklós
|
1599. február 5. - 1615†
|
Rudolf, II. Mátyás
|
kisasszonyfalvi
|
| Pethe László
|
1615. augusztus 15. - 1617. november 17.†
|
II. Mátyás
|
hetesi báró
|
| Alaghy Menyhért
|
1618. július 2. - 1625. november 29.
|
II. Ferdinánd
|
bekényi; utána országbíró
|
| Rákóczi Pál
|
1625. november 29. - 1631. július 24.
|
felsővadászi; utána országbíró
|
| Nyáry István
|
1631. november 27. - 1643†
|
II. Ferdinánd, III. Ferdinánd
|
bedeki
|
| Csáky László
|
1643. június 8. - 1649. október 23.
|
III. Ferdinánd
|
gróf; utána országbíró
|
| Erdődy Gábor
|
1649. november 23. - 1650†
|
monyorókeréki; utána országbíró
|
| Pálffy Miklós
|
1650. július 22. - 1662. november 22.
|
III. Ferdinánd, I. Lipót
|
erdődi gróf; utána kamarás
|
| Draskovich Miklós
|
1662. november 22. - 1681. december 27.
|
I. Lipót
|
gróf; utána országbíró
|
| Zichy István
|
1681. december 27. - 1690. június 12.
|
koronaőr; utána tárnokmester
|
| Czobor Márk
|
1692. január 24. - 1728. március 1.†
|
I. Lipót, I. József, III. Károly
|
szentmihályi gróf
|
| Esterházy György
|
1730. április 19. - 1735†
|
III. Károly
|
galántai gróf
|
| Pálffy Károly
|
1735. március 4. - 1774†
|
III. Károly, Mária Terézia
|
gróf
|
| Pálffy (Iii.) Lipót
|
1777. február 17. - 1799†
|
Mária Terézia, II. József, II. Lipót, I. Ferenc
|
gróf
|
| Erdődy József
|
1799. december 13. - 1806
|
I. Ferenc
|
gróf; utána étekfogó
|
| Nádasdy Mihály
|
1806. szeptember 26. - 1826. június 10.†
|
gróf
|
| Esterházy József
|
1827. augusztus 31. - 1830
|
galántai gróf
|
| Amadé Antal
|
1830. június 25. - 1834
|
V. Ferdinánd
|
várkonyi gróf
|
| Malonyai Nepomuk János
|
1835. január 10. - 1837
|
vicsapi báró
|
| Zichy Ferenc
|
1838. január 4. - 1848
|
vázsonykői gróf
|
További információk
Források
- ↑ 1,0 1,1 Györffy, György (1983). István király és múve (2. kiadás izd.). Gondolat. str. 242. ISBN 963-281-221-2.
- ↑ Fügedi, Erik (1986). Ispánok, bárók, kiskirályok. Magvető Könyvkiadó. str. 48-49. ISBN 963-14-0582-6.
- ↑ Szablon:Magyar Történelmi Fogalomtár
- ↑ Fügedi, Erik (1986). Ispánok, bárók, kiskirályok. Magvető Könyvkiadó. str. 117. ISBN 963-14-0582-6.
- ↑ 5,0 5,1 5,2 5,3 5,4 5,5 5,6 Markó, László (2000). A magyar állam főméltóságai. Magyar Könyvklub. ISBN 963-14-0582-6.
- ↑ Fügedi, Erik (1986). Ispánok, bárók, kiskirályok. Magvető Könyvkiadó. str. 212,224,239,246,248. ISBN 963-14-0582-6.
- ↑ 7,0 7,1 7,2 7,3 7,4 http://lexikon.katolikus.hu/A/ajt%C3%B3n%C3%A1ll%C3%B3.html
- ↑ Fügedi, Erik (1986). Ispánok, bárók, kiskirályok. Magvető Könyvkiadó. str. 206. ISBN 963-14-0582-6.
- ↑ Fügedi, Erik (1986). Ispánok, bárók, kiskirályok. Magvető Könyvkiadó. str. 247-248. ISBN 963-14-0582-6.
- ↑ Fügedi, Erik (1986). Ispánok, bárók, kiskirályok. Magvető Könyvkiadó. str. 252,407. ISBN 963-14-0582-6.
- ↑ Fügedi, Erik (1986). Ispánok, bárók, kiskirályok. Magvető Könyvkiadó. str. 299,412. ISBN 963-14-0582-6.
- ↑ 12,0 12,1 12,2 12,3 12,4 12,5 Szablon:Mályusz-Zsigmond király
- ↑ Fügedi, Erik (1986). Ispánok, bárók, kiskirályok. Magvető Könyvkiadó. str. 354. ISBN 963-547-085-1.
- ↑ Fügedi, Erik (1986). Ispánok, bárók, kiskirályok. Magvető Könyvkiadó. str. 340,354,356. ISBN 963-14-0582-6.
- ↑ Fügedi, Erik (1986). Ispánok, bárók, kiskirályok. Magvető Könyvkiadó. str. 220. ISBN 963-14-0582-6.
- ↑ 16,0 16,1 Fallenbüchl, Zoltán (1988). Magyarország főméltóságai. Maecenas. ISBN 963-02-5536-7.
Szablon:Csonk-dátum
Kategória:Magyar történelmi méltóságok
Kategória:Heraldika
*
|