Bodrog

Z Felczak story
Przejdź do nawigacji Przejdź do wyszukiwania
18px Komitaty króla Stefana I

♦ Abaúj ♦ Bács ♦ Baranya ♦ Békés ♦ Bihar ♦ Bodrog ♦ Borsod ♦ Csanád ♦ Csongrád ♦ Doboka ♦ Esztergom ♦ Fehér ♦ Fejér ♦ Gömör ♦ Győr ♦ Háromszék ♦ Heves ♦ Hunyad ♦ (Karakó) ♦ Keve ♦ Kolozs ♦ Komárom ♦ Kovinska ♦ Krassó ♦ Küküllő ♦ Moson ♦ Nógrád ♦ Nyitra ♦ Pest ♦ Pilis ♦ Pozsony ♦ Somogy ♦ Sopron ♦ Szabolcs ♦ Szatmár ♦ Szepes ♦ Szerém ♦ Szolnok ♦ Temes ♦ Tolna ♦ Torda ♦ Újvár ♦ Ung ♦ Valkó ♦ Varasd ♦ Vas ♦ Verőce ♦ Veszprém ♦ Visegrád ♦ Zala ♦ Zaránd ♦ Zemplén ♦ Zólyom

Bodrog vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Bodrogvár központtal.[1]

Nagyjából az egykori Bács-Bodrog vármegye nyugati területén feküdt; határai és birtokviszonyai azonban különösen a török hódoltság következtében annyira ingadoztak, hogy mint az oklevelekből kitűnik, a területi viszonyok századról századra változtak. Ennek az volt a következménye, hogy régibb íróink és Bács vármegye érdekelt körei Bodrog vármegye létezését is tagadták. E létezés azonban Szent Lászlónak 1093. kelt oklevelétől kezdve 1802-ig oklevélileg bebizonyítható.

Plik:Hungary 1490.jpg
Csánki DezsőKogutowicz Manó: Magyarország Mátyás király halálakor. (Bodrog vármegye a 32-es számmal szerepel a térképen)

A Szilágyi Sándor A magyar nemzet története című művében szereplő, Kogutowicz Manó által készített térképen Bodrog vármegye Mátyás király halálakor a Duna bal partján, Tolna és Baranya vármegyékkel átellenben terül el, székhelye Bátmonostor, helységei még Szabadka és Zombor.

Jegyzetek

  1. Györffy György. "15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete.". István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2. 

Külső hivatkozások

Kapcsolódó szócikkek